Ugrás a tartalomhoz

Animációs mozgóképtörténet II.

M Tóth Éva, Kiss Melinda (2014)

Typotex Kiadó

14.4. A Kecskemétfilm

14.4. A Kecskemétfilm

A 2011-ben fennállásának negyvenedik (!) évfordulóját ünnepelő Kecskemétfilm nem csupán a sűrűn említett nemzetközi hírű szakmai fesztiváljairól híres, hanem igényes alkotógárdájáról is. 1971-es alakulása óta az állandó magas minőség megtartásával –önállóan és nemzetközi koprodukciókban egyaránt – számszerűen is bőséges filmtermést produkál.

A hazai közönség kedvelt sorozatait – Vízipók, csodapók, Magyar népmesék, Mondák a magyar történelemből – nemzetközi színtéren is ismerik, forgalmazzák.

14.16. ábra - Pócs Eszter – Tóth-Pócs Roland: Bíborcsiga

Pócs Eszter – Tóth-Pócs Roland: Bíborcsiga

Oszlopos tagjai közül a korábban említetteken kívül a komputer- és fotóanimációval egyaránt kísérletező Neuberger Gizella (Arcra arc, 1994, Mandala 2005, Zöldségleves, 2011) évtizedek óta következetesen készíti személyes hangulatú és problémafelvetésű érdekes mozgóképeit.

14.17. ábra - Neuberger Gizella: Arcra arc

Neuberger Gizella: Arcra arc

„Aki animációval foglalkozik, annak kialakult egy sajátos szemléletmódja. A kockánkénti animáció minden egyes kockája fontossá lesz. Minden egyes kép. És mi megszoktuk azt, hogy minden képnek minden részletét megdolgozzuk, odafigyelünk rá, nincs lényegtelen. Mindig az egész képben gondolkodunk, ez egyrészt lehet hátrány, másrészt meg úgy gondolom, hogy előny. Sokkal több információt építünk be minden egyes képbe, mint ami a játékfilmnél elvárás. A videó azt teszi lehetővé a filmmel szemben, hogy otthon megnézhesd: leülsz, látsz valami érdekeset, megállítod és visszapörgeted. Megnézheted képenként.

Nem is akarok kilépni ebből a metódusból – azt szeretném, igen, hogy minden kocka ezentúl is fontos legyen.” (Neuberger Gizella, 2005, M Tóth Éva interjú)[102]

14.18. ábra - Neuberger Gizella: Zöldségleves

Neuberger Gizella: Zöldségleves

Kiváló szakmai tudású a Magyar népmesék és más ismert sorozatok (A világlátott egérke, 2011-től) professzionális rendezője, Nagy Lajos, és jelenleg kecskeméti égisz alatt alkot Orosz István, Richly Zsolt és utolsó filmjét Gémes József is itt készítette.

14.19. ábra - Magyar népmesék – A vízitündér (Rendező: Nagy Lajos)

Magyar népmesék – A vízitündér (Rendező: Nagy Lajos)

Az ezredfordulón a Kecskemétfilm tevékenysége az olyan egész estés külföldi koprodukciókban teljesedett ki, mint a Majmok kastélya (Jean-Francois Laguionie, 1999), majd a Verne-mű nyomán készült Utazás a Föld középpontja felé (Szilágyi Varga Zoltán, 2002).

A Magyar népmesék évtizedek óta készülő és folyamatosan „olvasható” animációs képeskönyvének nem szűnő magyar és nemzetközi sikere valószínűleg abból adódik, hogy a sorozatindító darabok struktúrájához hűen, ámde a változások szelét befogva készültek az újabb és újabb epizódok, teret engedve az új technológiának, mégis mértéktartóan megőrizve azt a vizuális nyelvet, amely egyedivé teszi a vállalkozást a világ animációs mezőnyében.

14.20. ábra - Magyar népmesék – Az elégedetlen fazék (Rendező: Nagy Lajos)

Magyar népmesék – Az elégedetlen fazék (Rendező: Nagy Lajos)

Mikulás Ferenc:

„A Magyar népmesék-sorozatot én találtam ki. Az életem úgy alakult, hogy sokáig geodétaként, figuránsként csavarogtam az országban. Tehát afféle szociológiai, szociográfiai tanulmányúton voltam. Láttam a paraszti kultúrának és általában az értékeknek pusztulását, ezért arra gondoltam, hogy ha valamikor a média közelébe kerülök, akkor nekem kutya kötelességem azoknak az értékeknek a megőrzése, amikbe beleszülettünk. Így született meg a Mondák a magyar történelemből, Regölés, Mesék Mátyás királyról, valamint a Magyar népmesék sorozat gondolata…

Hozzákezdtünk, és én úgy gondoltam, hogy népi mesemondókat foglalkoztatok, mindegyik epizódot más és más mondta volna. De akkor a televízió részéről nem volt nyitottság. Azt mondták, nem adnak pénzt, csak akkor, ha a munkához megfelelő szakember kapcsolódik. Így lett kijelölve, hál’ Istennek, Jankovics Marcell, aki partner volt az elképzeléseinkben. Én egy kicsit másképp gondoltam a sorozat karakterét, mint említettem. Elsősorban a képzőművészet irányába vittem volna el és nem annyira a díszítőművészet felé, de így is azonosulni tudtam vele, és a kollégáim is.” (M Tóth Éva-interjú)[103]

14.21. ábra - Magyar népmesék – Kacor király (rendező: Jankovics Marcell)

Magyar népmesék – Kacor király (rendező: Jankovics Marcell)

A Kecsemétfilm talán legnagyobb vállalása az immár kétévente megrendezett KAFF, azaz Kecskeméti Animációs Filmfesztivál, amely 1985 óta fogadja a magyar és külföldi alkotásokat, a színes szakmai „közeget”. A stúdióvezető és fesztiváligazgató, Mikulás Ferenc valószínűleg legnagyobb érdeme a színvonalas műsoron, szakmai kínálaton túl, hogy politikai és társadalmi változásoktól függetlenül, az egyre nehezebben előteremthető fedezet dacára, időről időre egy fedél alá gyűjti a szétszóródott animációs közösséget, a sokféle elkötelezettségű, nézetű és korú alkotói csapatot, akik Kecskeméten kétévente érdemi szakmai diskurzusba bocsátkozhatnak, megismerhetik egymás aktuális helyzetét, alkotói állapotát, s prognosztizálhatják a műfaj rövid és hosszú távú perspektíváit.

14.22. ábra - Fesztivállogó (Farkas Antal Jama műve)

Fesztivállogó (Farkas Antal Jama műve)