Ugrás a tartalomhoz

Tőzsdeismeretek /Elméleti jegyzet/

Potori Norbert (2013)

Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományok Centruma

Üzletkötés

Üzletkötés

Árutőzsdei ügyleteket kétféle módon lehet kötni: a hagyományos nyílt kikiáltásos rendszerben vagy elektronikus kereskedési rendszereken keresztül.

Nyílt kikiáltás

A nyílt kikiáltás (open outcry) az elektronikus kereskedési platformok elterjedéséig valamennyi árutőzsdén általános, jóllehet, már az 1990-es évtized elejétől nem kizárólagos kereskedési módszer. Az alkuszok hangos szóval, valamint egyezményes kézjelekkel teszik meg vételi és eladási ajánlataikat, amelyek elfogadása is szóban, illetve kézjelekkel történik. A kézjeleket főleg a nagy forgalmú, zajos tőzsdenapokon használják a verbális ajánlatok támogatására, a félreértések elkerülése végett. A brókerek kisegítői is szoktak kézjelekkel kommunikálni, amikor egy fontosabb megbízást vagy lényeges információt gyorsan kell továbbítani (2.2. ábra).

2.2. ábra: Példák kötési hónapok kézjeleire (Chicago) Forrás: CBOT (1947)

Csak az érdekesség kedvéért: ha például a CBOT gabonaszekciójában a tenyerünket kifelé tárjuk, azzal eladási, ha befelé fordítjuk, vételi szándékot jelzünk. Vízszintesen tartott karunkkal és ujjainkkal az árajánlatot, míg a függőlegessel a mennyiséget mutatjuk (minden ujjunk egy kontraktusnak felel meg).

A nyílt kikiáltásos kereskedés helyszíne az ún. parkett, pontosabban a padlóba süllyesztett vagy abból kiemelkedő, többnyire nyolcszögletű pit (2.3. ábra). Egy-egy nagyobb pit egyszerre akár több száz ember befogadására is alkalmas. A tőzsdeteremben nyüzsgő tömegben mindenki élénkszínű kabátot visel, amelynek mintázata lehet teljesen egyedi (ilyet viselnek az egyéni kereskedők) vagy uniformizált (ilyenekben az ugyanazon kereskedőházhoz tartozó alkalmazottakat láthatjuk). Az alkuszok, akik a helyükről csak ritkán mozdulnak el, a kabátjukon sorszámot és betűkódot viselnek, az ügyletek kötésekor ezek alapján azonosíthatók.

2.3. ábra: A CBOT gabonaszekciójának alaprajza középen a különböző pitekkel és a tőzsdetagok munkaállomásaival körben a falak mentén Forrás: CBOT

A nyílt kikiáltásos kereskedésben az alkuszok a kötések legfontosabb paramétereit kis kártyákra jegyezték fel, ezek óriási segítséget jelentettek a parkett zárása után kezdődő elszámolásban (2.4. ábra). A golyós toll és a kartonlapok helyett ma már sokan az árutőzsdék által engedélyezett elektronikai berendezéseket (personal digital assistant, PDA) használják az adatok rögzítésére.

2.4. ábra: Brókerkártya a kötések adataival (Chicago) Forrás: The LaSalle Group of Refco

Az első sor értelmezése: Vettem 65 kontraktus (325 000 bushel) decemberi kukoricát (a termékre és a szállítási hónapra a kártya bal felső sarkába írt „CZ” kód utal) BDW (Brad Warning) alkusztól, aki 5 kontraktust a 287-es, 20 kontraktust a 255-ös, míg 40 kontraktust a 905-ös tőzsdetag megbízásából adott el. A kötési ár minden tételnél [… X USD és …] 34,0 cent bushelenként (a dollárérték azért nincs feljegyezve, mert ez az adott tőzsdenapon nem változhatott).

A CBOT gabonaszekciójában a nyílt kikiáltásos kereskedés helyi idő szerint reggel 9:30-tól 13:15-ig tart. A nap közel 23 órájában működő elektronikus kereskedési platform azonban lehetővé teszi a nyílt kikiáltással párhuzamos elektronikus kereskedést.

Elektronikus kereskedés

Az online kereskedés gyors térhódítása az 1990-es évtized második felétől figyelhető meg. A technikai haladás a nagyközönség számára is lehetővé tette az olcsó és közvetlen hozzáférést a megbízható elektronikus kereskedési rendszerekhez. Mind több és több online brókercég verseng egymással az árak és szolgáltatások terén: ma bárki, szinte bárhonnan valós idejű kereskedési adatokhoz juthat, és megbízásait azonnal teljesítik. A nem tőzsdetag kereskedőknek is megadatott az azonnali végrehajtás és pillanatok alatt elérhető lett mindazon információ, amelyhez a hozzáférés korábban csak kevesek kiváltsága volt.

Az Egyesült Államokon kívül ma már szinte minden határidős és opciós árupiac kizárólag elektronikus kereskedési platformokat használ (pl. a BÉT áruszekciójában 2007-ben szűnt meg a nyílt kikiáltásos kereskedés).

A nagyobb intézmények jellemzően saját maguk fejlesztik elektronikus kereskedési platformjaikat, bár előfordul, hogy az egyik árutőzsde a másiktól veszi át a technológiát (pl. az e-CBOT, a Chicago Board of Trade elektronikus kereskedési platformja hosszú éveken át a londoni LIFFE Connect rendszert használta), illetve a fiatalabb tőzsdék némelyike külső szoftverfejlesztő céget bíz meg a feladattal.

A határidős árupiacokon alkalmazott első (globális) elektronikus kereskedési platform a Globex volt, amelyet még egy 1987-ben született döntés nyomán 1992-ben vezetett be a CME. A első generációs Globex a Reuters hírügynökség hálózatát használta. A második generációs Globex, amely a párizsi MATIF által kifejlesztett Nouveau Systeme de Cotation (NSC) módosított változata, 1998-ban indult. A Globex forgalma 2004 októberében lépte túl az egymilliárd kontraktust.

A számunkra legfontosabb árutőzsdéken használt elektronikus kereskedési platformok a következők:

• CBOT = Globex

• CME = Globex

• KCBT = Globex

• MGEX = Globex

• ICE = ICE Trading Platform

• NYSE Euronext = Universal Trading Platform

• NYSE Euronext MATIF = LIFFE Connect

• NYSE Euronext LIFFE = LIFFE Connect

• BÉT = a Deutsche Börse XETRA rendszere (2013 nyarától)

Az árutőzsdék elektronikus kereskedési platformjához és az ún. elektronikus kommunikációs hálózatok (ECN) (Az elektronikus kommunikációs hálózatok története messzire nyúlik: az első ECN, az Instinet még 1969-ben indult. A cél egyrészt az volt, hogy a nagyobb pénzintézetek megkerülhessék a NYSE egyre drágábban és nehezebben hozzáférhető részvénypiacát, másrészt, hogy üzletkötőik a parkett zárása után is kereskedhessenek egymással. Az 1971-ben alapított virtuális részvénytőzsde, a NASDAQ piacához kezdetben az Instinet biztosított hozzáférést. A legismertebb elektronikus kommunikációs hálózatok az Instinet, az Island, a NYSE Arca és a Brut.) rendszereihez általában kétféle módon lehet hozzáférni:

  1. a tőzsde grafikus felhasználói felületén (GUI) keresztül, amely a kereskedő számítógépén fut és közvetlen kapcsolatban áll a tőzsdével vagy a kommunikációs hálózattal;

  2. egy alkalmazásprogramozási felületen (API) keresztül, amely a brókercégek, bankok stb. házi fejlesztésű kereskedési rendszerét közvetlenül csatlakoztatja a tőzsde platformjához vagy a kommunikációs hálózat rendszeréhez.

Infrastrukturális szempontból a legtöbb tőzsde egy proxy szerverhez hasonlóan működő átjárót (gateway) kínál, amely a cégek saját hálózatán keresztül létesít kapcsolatot a tőzsde központi rendszerével (2.5. ábra).

Az elektronikus kommunikációs hálózatok nem használnak átjárót/proxy szervert, a grafikus felhasználói vagy alkalmazásprogramozási felületük közvetlenül kapcsolódik a központi rendszerhez. Működésükre jellemző, hogy a megbízásokat először a saját hálózaton belül igyekeznek párosítani, és amennyiben ez nem sikerül, csak akkor lépnek kapcsolatba más ECN-ekkel vagy a tőzsdei platformokkal.

2.5. ábra: Hozzáférés elektronikus kereskedési platformhoz Forrás: saját szerkesztés

Sok brókercég és bank fejleszt és kínál ügyfeleinek saját elektronikus kereskedési rendszert (ld. 2.6. és 2.7. ábra), de persze vannak külső szolgáltatók is, amelyek e területre specializálódtak. (E jegyzet lezárásakor a BÉT áruszekciójában kereskedési joggal rendelkező szekciótagok még telefonon keresztül fogadták ügyfeleik tőzsdei megbízásait.)

2.6. ábra: Egy dán befektetési bank elektronikus kereskedési rendszerén keresztül bárki számára bárhonnan elérhető tőzsdék Forrás: Saxo Bank

2.7. ábra: Elektronikus kereskedési rendszer grafikus felhasználói felülete Forrás: Baki Agrocentrum Kft.

A modern technikának hála, a felhasználók képesek az árajánlatokat, a fundamentális és a technikai elemzés, az aktuális hírek és piaci információk óriási adatmennyiségét az interneten keresztül fogadni és továbbítani. Ennek következményeként robbanásszerűen megnőtt azon kereskedők és befektetők tábora, akik kevesebb pénzért több szolgáltatást várnak el, és akik közül sokan mellőzik a hagyományos bróker-megbízói kapcsolatot.

Az elektronikus kereskedés térhódításának fontos következményei vannak, amelyeket röviden az alábbiakban foglalhatunk össze:

  • csökkent az üzletkötés tranzakciós költsége;

  • nőtt a piacok likviditása;

  • még inkább kiéleződött a verseny a piacok között;

  • javult a piacok átláthatósága;

  • szűkült a vételi és eladási árrés.