Ugrás a tartalomhoz

Dentálhigiénikusok kézikönyve

Vályi Péter

Szegedi Tudományegyetem

A szájnyálkahártya megbetegedései (Novák Péter)

A szájnyálkahártya megbetegedései (Novák Péter)

Fejlődési és genetikai rendellenességek

Veleszületett ajaksipoly

Etiológia: veleszületett, néha dominánsan öröklődő genetikai rendellenesség.

Tünetek:Ritka, főleg az alsó ajkon (ajakpír), többségében kétoldali, kozmetikai hátrány, fokozott nyáltermelés okozhat problámát. Kialakulhat nyúlajakkal és farkastorokkal együtt.

Fox-Fordyce granulomok

Heterotopiás faggyúmirigyek a szájnyálkahártyában.

Tünetek: sárgásan áttűnő kis foltok, ha sűrűn helyezkednek el, sárgás plakkot alkotnak, predilekciós helye az orcai nyálkahártya (szimmetrikusan), de az ajkak belső felszínén és egyéb nyálkahártyaterületeken is előfordul.

Differenciáldiagnosztika: leukoplakia, candidosis, morsicatio buccarum.

Ajakfék-megnagyobbodás

A megnagyobbodott felső ajakfék vaskosan lenőve a papilla palatináig a metszők között diastaemát okoz.

Ancyloglossia

"Lenőtt nyelv"-ről akkor beszélünk, amikor a rövid frenulum linguae részlegesen lehúzza a nyelvcsúcsot a szájfenékhez, de előfordulhat, hogy a nyelv teljesen lenő a szájfenékhez. Oka lehet congenitalis vagy traumás eredetű, szisztémás sclerosisban is előfordulhat. Beszéd- és étkezési zavarral járhat.

Leukokeratosis congenita (fehér szivacsos naevus)

Autosomalisan, dominans módon öröklődő diffúz elszarusodási zavarral járó ritka kórkép.

Tünetek:Fehér, fehéres-szürkés, hámló, fájdalmatlan, panaszmentes elváltozásként jelentkezik a szájnyálkahártyán az orr, oesophagus és az anogenitalis mucosán. A tünetek már születéskor vagy gyermekkorban kezdődik. Főként a laza nyálkahártyán (bucca, lágy szájpad, nyelv ventralis felszíne, ajak bellemeze, szájfenék stb.) fordul elő. A gingiva propria és a nyelvhát mentes az elváltozástól.

Differenciáldiagnosztika: leukoplakia, morsicatio buccarum, lichen oris, candidosis.

Fehér szivacsos naevus

Lingua thyreoidea (struma lingualis)

A nyelv hátsó harmadában a foramen coecumhoz közel heterotopiás pajzsmirigyszövet marad vissza. Nőkön gyakoribb.

Tünetek: a nyelvháton nodularis felszínű, többségében exophit, különböző nagyságú elváltozások észlelhetők, ezek a mirigyek a menstruatio és graviditas ideje alatt megduuzzadnak, vérezhetnek. Légzési, táplálkozási akadályként életveszélyes állapotot teremthet.

Differenciáldiagnosztika: tonsilla linguae, haemangioma, lymphangioma, nyelvrák.

Naevus flammeus

Tünetek: veleszületett kékesvörös, szabálytalan alakú, a bőr színtjéből nem vagy alig kiemelkedő, lapos tágult capillarisokból álló folt. Lehetnek kis átmérőjű, de egész testtájakat beborító tűzfoltok. A bőrben bárhol, de gyakrabban fordul elő a fej-nyak területén. A naevus jelen lehet már születéskor, később nagyságában növekedhet, átmehet cavernosus haemangiomába, de sok esetben elhalványul és el is tűnhet.

Differenciáldiagnosztika: Sturge–Weber-szindróma.

Peutz–Jeghers-szindróma (pluriorificialis lentiginosis)

Ritka, autosomalisan, dominans módon örökölődő elváltozás.

Tünetek: elsősorban alsó ajkon, buccán elhelyezkedő̃, barna vagy barnáskék melanoticus foltok és a gastrointestinalis tractus polyposisa jellemez. A polyposis vérzést és bélelzáródást okozhat. A melanoticus foltokból nem alakul ki melanoma. Férfiakon gyakoribb.

Differenciáldiagnosztika: naevus pigmentosus, melanoplakia, Addison-kór.

Down-szindróma (mongolismus)

A Down-szindróma kromoszomális rendellensség és nem öröklődő betegség. Mongolismus gyakoribb idősebb korban szült anyák gyermekei között.

Tünetek: tipikus az alacsony testmagasság, brachycepalia és mentális retardáció, a szemen az írisz körüli fehér foltozottság és a kifejezett medialis epicanthosus bőrredő.

Nem ritka a felső légúti betegség, a szájszárazságot, horkolást pedig az akadályozott orrlégzés miatti szájlégzés magyarázza.

Alulfejlett maxilla általában protrusiv mandibulával és következményes malokklúzióval jár.

A nyelv is gyakran protrusiv és mélyen fissurált (lingua scrotalis).

Az ajak megvastagodott, száraz, pörkös és esetenként ajakfissura is kísérő tünet lehet.

A fogak előtörése késleltetett, hypodontia, zománc-hypoplasia és a fogak morfológiai zavara gyakori tünet.

A betegek kárieszaktivitása alacsony, de a parodontális betegségek progresszióhajlama fokozott. Légzőszervi, gasztro-intesztinális és bőrfertőzések jellemző velejáró tünetek.

Fizikai kémiai és iatrogén ártalmak

FIZIKAI áRTALMAK

Traumás fekély

A traumás akut fekélyek oka általában egyszeri sérülés (pl. verekedés, sport, epilepsia, csont, éles letört fog és fogpótlás, stb.), amely az érintett nyálkahártyán különböző átmérőjű sárgásfehér fibrines, álhártyával fedett, fájdalmas puha tapintatú elváltozást hoz létre. A fekélyt vékony erythémás udvar veszi körül, amely heg hátrahagyásával 6-10 nap után, spontán gyógyul.

Differenciáldiagnosztika: specifikus fekélyek (tbc, lues), aphtha, carcinoma.

Traumás fekély

Granuloma fissuratum (fogsor-irritációs hyperplasia)

A granuloma fissuratum létrehozásában két tényező játszik döntő szerepet: a kórosan mozgó fogsor és szélének nyomása a környező szövetekre. A granuloma fissuratum az állcsontok középső harmadában fordul elő gyakrabban és elsősorban buccalisan, mint lingualisan. A nyálkahártya hámja fokozott elszarusodást mutat. A mozgó fogsor krónikus irritatív hatására a nyálkahártya hyperaemiássá válik. Ahol a kötőszöveti rostok szaporodása kifejezettebb, ott az elváltozás halványabb, keményebb, rugalmasabb tapintatú.

Differenciáldiagnosztika: ínyrák, hydantoin hyperplasia, epulis.

Granuloma fissuratum - a fogpótlás alaplemeze mellett

Granuloma fissuratum - a fogatlan állcsontgerincen, a fogpótlás eltávolítását követően

Morsicatio buccarum et labiorum

Oka: ideges szorongó gyermekek és fiatal felnőttek rossz szokásként az orcai nyálkahártyát, ajkat, ritkán nyelvet tartósan rágcsálják, harapdálják. Az állandó mechanikai ártalom miatt főleg a fogsorok záródási vonalában fehér hámló cafatos felszínű, néhol erosiókkal, fekélyekkel járó váltakozó fájdalmatlan elváltozás alakul ki. A rossz szokás gyakran társul bruxismussal.

Differenciáldiagnosztika: Leukoplakia, candidosis, gyulladásos és rákos fekély

Morsicatio buccarum

HŐ OKOZTA ÁRTALOM

Combustio

Az égési sérülést befolyásolja a hőfoka és a behatás időtartama. égési sérülést okozhat: forró étel, cigaretta, pipa, forró fogászati műszer lenyomatanyag. A hő hatására hámsérülés, oedema, erythema, hámlás, fájdalom (I. fokú égés), majd hólyag, mely megnyílva pörköt, de gyógyulva heget nem hagy maga után. Tartósabb ideig fennálló égés már heggel gyógyul (III. fokú).

Differenciáldiagnosztika: Kémiai tartalom, túlérzékenységi reakció.

KÉMIAI ÁRTALMAK

Kémiai szerek (nátronlúg, triklór-ecetsav, aspirin, karbolsav, sósav, ezüst-nitrát, szódabikarbóna, hidrogén-peroxid, alkohol, stb.) okozta mérgezés akkor fordul elő, ha ezek az anyagok a fog- vagy a szájnyálkahártya-kezelés során véletlenül vagy terápiás célból, de nagyobb koncentrációban kerülnek a szájnyálkahártyára. Erythemás, sárgásfehér fibrines álhártyával fedett elváltozások, fájdalmas fekélyek jöhetnek létre a szájnyálkahártyán.

Differenciáldiagnosztika: soor, stomatitis allergica, fehér lésiók.

IONIZáLó SUGÁRZÁS

Radiogén mucositis

Rosszindulatú daganat miatt alkalmazott sugárkezelés a bőr mellett a nyálkahártyán is kiválthat korai és késői ártalmakat.

Korai ártalom a besugárzást követően második, harmadik héten a bőrön erythema, oedema, hyperpigmentatio, a szájüregben a szájszárazság mellett a nyálkahártya erythemássá, oedemássá, fekélyessé, fájdalmassá válhat, sárgásfehér álhártyával fedve, mely étkezési, nyelési nehézséget okoz. A fekélyek gyógyulása (2-3 hét) után a beteg hosszabb időre (2-6 hónap) elveszti ízérzését. A fekélyek renyhén gyógyulnak, majd atropiás szájnyálkahártya és hegesedés marad vissza. A nyálmirigyek (sugárérzékenység) sugárártalma következtébne kialakult xerostomia másodlagos bakteriális (pyostomatitis), gombás (candidosis) és vírus (herpes) fertőzésre hajlamosít. Az irridiatio utáni kialakult atropiás, heges, mucocutan területeken malignus elfajulás keletkezhet. Helyileg a sugárkezelés pulpanecrosist, zománc-dentin pusztulást, fogdestrukciót okoz.

Differenciáldiagnosztika: Leukoedema exfoliativum mucosae oris, gingivostomatitis herpetica et aphthosa, stomatitis allergica.

GYóGYSZEREK OKOZTA ÁRTALAMAK

Citostaticumok okozta ártalom

Rákos beteg kemoterápiáját (cytotoxicus hatás) követően szájnyálkahártyán, erythemás, ulcerativ sárgásfehér fibrines álhártyával fedett elváltozások (lichenoid reakció) jelentkezhetnek. Az erosiók, fekélyek általában diffúzak és többszörösek. Bárhol előfordulhatnak, de leggyakrabban ajkon, buccán nyelven alakulnak ki. A mucositises tünetek a kemoterápiát követő 10-15 napon a legsúlyosabbak és hetekig fennállhatnak. Ezek a laesiók létrejöhetnek a gyógyszer toxicus hatására, de többségében másodlagos neutropenia, thrombocytopenia (vérzés) következményeként.

Differenciáldiagnosztika: Stomatitis allergica, álhártyás candidosis.

Lichenoid elváltozások

Különböző gyógyszerek (antidiabetikumok, vérnyomáscsökkentők, béta-blokkolók, penicillamin, allopurinol), nem szteroid gyulladáscsökkentők, kemoterapeutikumok a fogászatban használt különböző fém tömőanyagok (pl. amalgámtömés) és nem fémpótlások, graft-host betegség válthat ki ilyen laesiókat.

Ezek az elváltozások nagyon hasonlítanak a lichen planus, pemphigus vulgaris, pemphigold, lupus erythhematosus szájtüneteihez. A szájnyálkahártya erythemássá válik, több helyen erosiók, fibrines álhártyával fedett égő, fájdalmas fekályek alakulnak ki. A fém és újabban composit tömőanyagok, pótlások kiváltotta nem allergiás laesiók az érintkező nyálkahártyán keletkeznek. A gyógyszerek elhagyása után a laesiók megszűnnek, de a tömések cseréje nme mindig eredményes.

Differenciáldiagnosztika: Kontakt allergia, kémiai, gyógyszer okozta ártalmak.

IDEGENTEST OKOZTA ÁRTALMAK (FÉMTETOVÁLÁS)

Amalgám

Leggyakoribb az amalgámtetoválás, amikor a fémrészecskék korróziója, diffúziója vagy sérülés útján kerülnek fémionok a nyálkahártyába. Gyakoribb a mandibularis gingiván, mint a maxillaris gingiván vagy alveolaris mucosán.

Differenciáldiagnosztika: Mucokele, haemangioma, melanoma malignum.

Fertőző megbetegedések

BAKTERIÁLIS BETEGSÉGEK

Folliculitis

Staphylococcus aureus okozza. Gyakori, a bőrön a szőrtüszőkből kiinduló felületes pyoderma. Tünetek: a sárga pustulát középen szőrszál döfi át. A felületesen elhelyezkedő folliculitist gyulladásos udvar nem veszi körül, míg a mélyebb típust, vörös, vérbő, fájdalmas udvar környékezi. Főleg erősen szőrös és irritációnak gyakrabban kitett bőrön fordul elő. A pyoderma heg és nyom nélkül gyógyul.

Differenciáldiagnosztika.: Furunculus, acne.

Furunculus

Staphylococcus aureus okozza. Szőrtüszőkben kialakuló, gyakori fájdalmas mély pyoderma. A szőrtüszőben kialakuló follicularis necrosist kísérő gennyes csap kiürül. Az arc, felső ajak, tarkótájon, perianalisan fordul elő a fenti elváltozás. Szigorúan tilos a felső ajak nyomkodása. Általban heget hagy maga után.

Differenciáldiagnosztika.: Carbunculus, phlegmone, actinomycosis.

Gingivostomatitis ulcerosa, ulceronecrotica

Lsd. Akut fogágybetegségek

Tuberculosis (gümőkór)

Krónikus fertőző betegség.

Kórokozó a Mycobacterium tuberculosis baktérium. A szájnyálkahártya primer tuberculoticus érintettsége ritka.

Tünetek: a nyelvháton, palatumon, buccán, ajkon alakul ki. Szabálytalan szélű, alávájt szürkés-sárga fibrines álhártyával fedett fekélyek illetve erythemás tömött, kiemelkedő szegélyű fekélyek. Általában nem fájdalmas elváltozás. A végső diagnózist a köpet, tüdőröntgen, PCR-vizsgálat és a szövettani vizsgálat adja. A regionális nyirokcsomó-duzzanat kísérő tünetnek számít, a lymphogen terjedés következménye (lymphadenitis tuberculosa).

Differenciáldiagnosztika.: Lupus erythematosus, syphilises fekély, daganatos fekély, aphthás fekély (Sutton).

Primer szifilisz

Elsősorban szexuális úton terjed, kórokozó: Treponema pallidum. A fertőzés behatolási kapuja a genitaliák területe, ritkábban oro-genitális érintkezés következtében az ajak és szájnyálkahártya.

Tünetek: primer elváltozás (primer chancre) 3–5 hét inkubációs idő után leggyakrabban az alsó ajkon, nyelven, szájpadon, tonsillán, de egyéb szájnyálkahártya területen is kialakulhat. A fertőzés kapujában először sötétvörös erythema (1–2 cm átmérőjű) majd barnásvörös papula keletkezik. A primer, tömött tapintatú fájdalmatlan, sötétvörös fekély (ulcus durum) többnyire szoliter és csak ritkábban multiplex, amely 4–6 hét után többnyire heg hátrahagyásával gyógyul. A regionális nyirokcsomók fájdalmatlanul duzzadtak (bubo indolens). Diagnózisa: sötétlátóteres mikroszkópvizsgálat (kenet) illetve szerológiai vizsgálat alapján állítható fel.

Differenciáldiagnosztika.: Herpes, aphtha, tuberculosis, carcinoma.

Szekunder szifilisz

A fertőzést követő 6 hét és 6 hónap között a primer szifilisz átmegy szekunder szakba. A kórokozók szóródása következtében szekunder szakra generalizált bőr és nyálkahártya tünetek és általános nyirokcsomó duzzanat a jellemző.

Tünetek: a szájnyálkahártyán többszörös enyhén kiemelkedő kezdetben sötétvörös papulák, majd a kialakuló fájdalmatlan fekélyeket fibrines (fehéres-sárga) álhártya fedi. Leggyakrabban a nyelven, szájpadon, szájzugban fordul elő. Szerológiai próba pozitív. A bőr és szájelváltozásokban nagyszámú kórokozó van, ezért erősen fertőzőek.

Differenciáldiagnosztika.: Candidosis, stomatitis allergica, stomatitis aphthosa-herpetica, oralis pemphigus, lichen oris.

Tercier szifilisz

A késői szifilisz a fertőzéstől számítva 3–10 évvel később lép fel.

Tünetek: a bőr vagy mélyebb szöveteket infiltráló fájdalmatlan tömött tapintatú gumma. Ez a specifikus granuloma a bőrön, nyálkahártyán kívül a belső szervekben, csontban, érrendszerben, idegrendszerben is előfordulhat. A gumma néhány millimétertől néhány centiméter átmérőjű nagyságot is elérhet. Jellemző lehet még az orr porcos és csontos állományának destructiója miatt kialakult nyeregorr. A filiformis és fungiformis papillák atrophizálnak, a nyelv „kopasszá” válik. A gumma ritkán tartalmaz Treponemát, ezért fertőzés szempontjából kevésbé veszélyes.

Differenciáldiagnosztika.: Anaemia perniciosa, carcinoma.

PROTOZOONOS BETEGSÉGEK

Toxoplasmosis

Fertőző betegség, amelyet a Toxoplasma gondii nevű protozoon okoz. A kórokozó főleg macskában, rágcsálókban, madarakban és az ezek ürülékével fertőzött étellel kerülhet az emberbe. Az emberi Toxoplasma-fertőzés gyakori, de klinikai tüneteket, betegséget csak ritkán okoz. Főleg gyermekeket és fiatalokat érint a betegség.

Tünetek: a betegség lassan indul, általában alig van általános tünet, csupán fájdalmatlan nyirokcsomó duzzanat, akut esetekben viszont láz, fejfájás, torokfájdalom, izomgyengeség előzi meg a szoliter vagy generalizált nyirokcsomó megnagyobbodást. A szájnyálkahártyán ritkán hólyagok-papulák és fekélyek jelenthetnek meg. A betegség lassú lefolyással magától is meggyógyulhat, de súlyos szövődményei (uveitis, myocarditis, encephalitis) is lehetnek. Terhes nők toxoplasmosisa magzati károsodást okozhat, chorioretinitis vaksághoz is vezethet.

Differenciáldiagnosztika.: Mononucleosis infectiosa, leukaemia, Hodgkin-kór.

VÍRUSOS BETEGSÉGEK

Primer gingivostomatitis herpetica

Lásd akut fogágybetegségek

Herpes simplex recidivans (herpes labialis)

Kórokozó: Herpes simplex vírus. A primer fertőzés után a vírusok latens módon perzisztálhatnak a hámban és a nervus trigeminus ganglionjaiban.

Tünetek: leggyakrabban az ajakpíron és az ajakpír, valamint a bőr határán keletkezik. Aktiváló tényezők között szerepelhet: napozás, lázas állapot, felső légúti betegség, tüdőgyulladás, malaria, meningitis, testi vagy lelki megterhelés, menstruatio, fogorvosi kezelés, stress, gyomorrontás, AIDS, terhesség, trauma, helyi irritatio (pl. fogkezelés) stb. A hólyagok megjelenése előtt láz, nyirokcsomó- duzzanat is kialakulhat. A kiindulási pontban viszkető, égő érzés és bőrpír keletkezik, majd néhány órával később 1–3 mm átmérőjű csoportosan elhelyezkedő vesiculák alakulnak ki. A hólyagcsák összefolynak, majd két-három nappal később felrepedve fekélyessé, sárgás pörkökké válnak. A környező bőr erythemás. A bőrtünetek általában 8–10 nap után heg nélkül gyógyulnak. A recidívák egyénileg változó gyakoriságban és esetenként változó vagy azonos helyen szoktak kialakulni.

Differenciáldiagnosztika.: Herpes zoster, pemphigus.

Herpes labialis

Herpes zoster (övsömör)

A Herpesvírus varicellae okozza. Elsősorban középkorú, vagy idősebb embereket, ritkán gyermekeket betegít meg. Vírussal történő endogen, vagy exogen (cseppfertőzés) reinfectio következtében a latens módon jelen levő vírus reaktíválódik különböző tényezők hatására. Aktiváló tényezők: immunsupressio, carcinoma, trauma, corticosteroidok, cytostaticumok, Hodgkin-kór, leukaemia.

Tünetek: gyakran indul ki herpes zoster az orofacialis területről, ilyenkor a nervus trigeminus 1. ága (szem) és a 2-3. ága (szájnyálkahártya, arc) érintett. Láz, fejfájás és regionális nyirokcsomó-duzzanat jelentkezik. A fájdalom lehet enyhe, de többségében kínzó neuralgiform fájdalom érezhető. A nyálkahártya erythemássá válik. Mindig féloldali hólyagos, igen fájdalmas bőr- és szájnyálkahártya-tünetekkel jár, amelyek 5-10 nap után heg nélkül gyógyulnak.

Differenciáldiagnosztika.: Gingivostomatitis herpetica, stomatitis aphthosa, stomatitis allergica.

Mononucleosis infectiosa (Pfeiffer-féle mirigyláz)

Az Epstein–Barr-vírus okozta Akut fertőző betegség, amely főleg fiatalokat érint. A fertőzés cseppfertőzés és közvetlen kontaktus különösen csók („kissing disease”, „studentenkrankheit”) útján terjed.

Tünetek: fejfájás, fáradékonyság, láz, álhártyás angina, elsősorban nyaki (retroauricularis) és generalizált fájdalmas nyirokcsomó duzzanat és hepato-splenomegalia kíséri. A bőrön, maculopapulosus, kanyaróra, rubeolára és scarlátra emlékeztető kiütések keletkezhetnek. A szájtünetek lehetnek első tünetek, elsősorban az uvulán, lágyszájpadon. Erythema, petechiák (kórjelző), uvularis oedema, gingivitis és egyéb területeken aphthoid típusú fájdalmas fekélyes stomatitis formájában elenik meg. Pharyngitis, tonsillitis kíséri a betegséget. Szövődménye lehet a hepatitis, myocarditis, haemolyticus anaemia, lépruptura, encephalitis, neuritis, sialoadenitis.

Differenciáldiagnosztika.: Stomatitis aphthosa és herpetica, szekunder syphilis, AIDS, leukaemia.

Morbilli (kanyaró)

Kórokozó: a morbillivírus (paramyxovírus). A vírus cseppfertőzéssel terjed. Erősen fertőző megbetegedés.

Tünetek: két hét inkubációs idő után lázzal, conjunctivitisszel, rhinitisszel kezdődik. Ezután az arcon, nyakon, törzsön és végtagokon maculopapulosus szürkésvörös exanthemák jelennek meg. A szájüregben (buccán) genitalékon, conjunctiván 1-3 mm átmérőjű, szabálytalan alakú lapos maculák A szájtünetek általában megelőzik a bőrtüneteket. Bilateralis cervicalis lymphadenitis kíséri a betegséget. A szövődmények közül az otitis mediát, bronchopneumoniát és súlyos esetben szubakut sclerotizáló panencephalitist kell megemlíteni. A megelőzés leghatásosabb eszköze a védőoltás.

Differenciáldiagnosztika.: Mononucleosis infectiosa, stomatitis herpetica – aphthosa, fehér laesiók.

Verruca vulgaris (szemölcs)

Kórokozó a Papova csoportba tartozó Humán Papillomavírus (HPV). A szemölcs ritkább a szájüregben, mint a kültakarón, de mégis gyakoribb, mint korábban feltételezték.

Tünetek: a leggyakoribb lokalizáció az ajak, nyelv és a szájpad, de a szájüregben bárhol előfordulhat.A szemölcs hirtelen jelentkezik, és gyorsan növekszik (víruseredet), széles alapon ül, fehéresszürkés papillomatosus felszíne van (bőrön kemény tapintatú). A verruca lehet multiplex és egybefolyó megjelenésű.

Differenciáldiagnosztika.: Papilloma, leukoplakia verrucosa.

Verruca vulgaris a feső ajkon

Rubeola (rózsahimlő)

Gyermekeken, fiatal felnőtteken cseppfertőzés útján terjedő, mérsékelten ragályos vírusos (RND-vírus) betegség.

Tünetek: kezdetben enyhébb panaszokat (láz, fejfájás, nátha, rossz közérzet) okoz. Jellemző a hátsó fájdalmas cervicalis, suboccipitalis és retroauricularis lymphadenopathia. Az arcon később végtagokon, törzsön, maculopapulosus kiütések jelennek meg. A szájpadon, garatban erythemás, vöröses foltozottság észlelhető, kifejezetten a lágy szájpadon. A terhesség első 16 hetében a rubeolafertőzés magzatkárosító (szív, szem, fül és agy).

Differenciáldiagnosztika.: Morbilli, mononucleosis infectiosa, scarlat.

AIDS (szerzett immunhiányos szindróma)

Az AIDS-et HIV- (humán immundeficientia vírus) fertőzött testnedvek közvetítik. A fertőzés szempontjából leginkább veszélyeztetettek a homo-, biszexuális férfiak, heteroszexuális nők és férfiak, a kábítószer-élvezők (intravénás) és haemophiliások.

Tünetek: specifikus tünete nincs. Bevezető tünetek a generalizált nyirokcsomó-duzzanat, testsúlycsökkenés, fáradékonyság, diarrhoea, éjszakai izzadás. A szájüregben gombás (akut álhártyás candidiasis, akut atrophiás és krónikus hyperplasticus candidiasis), bakteriális (parodontitis, fekélyes necrotizáló gingivitis), vírus- (stomatitis herpetica, herpes zoster, verruca vulgaris, condyloma acuminatum) és protozoon- (toxoplasmosis) fertőzések gyakoriak. ezeken kívül előfordulhat non-Hodgkin- lymphoma és carcinoma is. A szájtünetek közül kettő kórjelző: („hajas” –„hairy") leukoplakia és a Kaposi-sarcoma.

Differenciáldiagnosztika: A „hajas” leukoplakiát a valódi leukoplakiától, lichen oristól, morsicatio buccarumtól, a Kaposi-sarcomát a melanoma malignumtól és haemangiomától kell elkülöníteni.

Varicella (bárányhimlő)

Bárányhimlő akut enyhe lefolyású ragályos gyermekbetegség, amely főleg ősszel, télen jelentkezik. Kórokozó a herpesvírus varicellae vírus. A varicella cseppfertőzés útján terjed.

Tünetek: kezdetben nasopharingitis, fejfájás, láz, végtagfájdalom jelentkezik, amelyet törzsre, végtagokra és az arc bőrére terjedő viszkető maculopapulosus exanthemák vesiculák követnek. Hét–tíz nap alatt nyomtalanul lezajlik. A bőrön a rupturálódott vesiculák pörkösen lehámlanak, de másodlagos fertőzés esetén pustulák és gyógyulás után kis kerek hegesedések is előfordulhatnak. A kemény és lágy szájpadon, ajkon legtöbbször, de a nyelven, gingiván és más nyálkahártya területen is előfordulhatnak erythemás udvarral körülvett vesiculák. Szövődményeként pneumonia, bilateralis parotitis tbc-aktiválódás és encephalitis léphet fel.

Differenciáldiagnosztika.: Gingivostomatitis herpetica, -aphthosa, mononucleosis infectiosa, herpangina.

Parotitis epidemica (mumps)

Kórokozó: paramyxovírus csoportba tartozó mumpsvirus. A heveny fertőzés cseppfertőzés útján terjed. Gyermekkorban gyakori, felnőttkorban ritka betegség.

Tünetek: a nagy nyálmirigyek közül elsősorban a parotis duzzad meg fájdalmasan. Esetenként szájzár kísérheti. A duzzanat lehet egyoldali, de többnyire (70%-ban) kétoldali. A következményes szájszárazság fokától függően a szájüregben gombás, vírusos, bakteriális fertőzés jöhet létre. A parotis Stenon-vezetékének orificiuma vörösen megduzzadhat (papillitis). Szövődménye lehet: meningitis, idegbénulás, pancreatitis, férfiaknál here- (orchitis), nőknél petefészek- (oophoritis) gyulladás.

Differenciáldiagnosztika.: Akut bakterialis parotitis, sialolithiasis, parotistumor.

GOMBÁS BETEGSÉGEK

Acut álhártyás candidosis (soor, szájpenész)

Leggyakoribb Candida albicans által okozott szájbetegség. Hajlamosító tényezők: rossz szájhigiené, erős dohányzás, xerostomia, sugárkezelés, antibiotikumok, corticosteroidok, cytostaticumok adása, diabetes mellitus, krónikus szisztémás megbetegedések, autoimmun betegségek, leukaemia, AIDS, immunsuppressio. Elsősorban újszülötteken, krónikus betegségben szenvedő gyermekek szájában jelentkezik.

Tünetek: jellemző a krémszínű vagy gyöngyfehér, kékesfehér plakkok megjelenése, amelyeket alapjukról levonva enyhe, égő érzést okozó erythaemás felszín marad vissza.

Predilekciós helye: bucca, palatum, nyelv. Az újszülöttek és csecsemők soorja gyakori. Felnőttkorban jelentkező akut álhártyás candidosis esetén, gondolni kell szisztémás alapbetegségre.

Differenciáldiagnosztika.: Lichen, leukoplakia (nem törölhető le), morsicatio buccarum, allergiás stomatitis.

Akut atrophiás candidosis

A nem kezelt álhártyás candidosis átmehet atrophiás formába, de megelőző álhártyás típus nélkül önállóan is kialakulhat. A leggyakoribb szájüregi candidosis. Hajlamosíó tényezők: széles spektrumú antibiotikus kezelés hatására, valamint citosztatikumok, valamint immunszupresszív gyógyszerek adása után és HIV-fertőzés következtében jelentkezhet.

Predilekciós helye: a nyelvhát, de a szájüregben bárhol előfordulhat.

Tünetek: a nyálkahártya ödémássá, simává (atrophia), vörössé, égővé, fájdalmassá válik. Az egyetlen candidosis, mely fájdalommal járhat.

Differenciáldiagnosztika.: Anaemia perniciosa, vashiányos anaemia, Sjögren-szindróma, krónikus atrophiás candidosis, glossitis migrans.

Candidiasis pseudomembranosa acuta

Krónikus atrophiás candidosis (fogsorstomatitis)

Gyakori, főleg felső protézist viselők krónikus nyálkahártya-betegsége. A protézis szoros felfekvése igen kedvező körülményeket teremt, színte táptalajként szolgál a gomba növekedéséhez.

Tünetek: a felső protézis lemezének megfelelő éles határú, vörös, ödémás elváltozás, néhol erodált nyálkahártya. Leggyakrabban tünetmentes, a betegnek panaszokat nem okoz.

Differenciáldiagnosztika.: fogsor okozta kontakt szájpadi allergia.

Chronicus atrophias candidiasis

Immunológiai kórképek

Ekzema seborrhoicum

Ugyanaz az allergén, akut esetekben allergiás dermatitist, krónikusnál ekzemát okoz. Az ekzema familiarisan öröklődhet. Többnyire mikrobák (baktériumok, gombák) és vegyi anyagok kiváltotta szenzibilázáción alapszik. Gyakori bőrbetegség. Praedilekciós helyei: homlok, hajas fejbőr határa, perioralis, perianalis, periauricularis, praesternalis régió, de az ajakpíron is megjelenhet.

Differenciáldiagnosztika: Herpes simplex.

Urticaria

Az urtica (csalánfolt) az irha felső részének az erek permeabilitásfokozódásának következtében létrejött oedemája. Akut allergiás urticaria kiváltásában leggyakrabban gyógyszerek (penicillin, nem szteroid gyulladásgátlók, szulfonamidok, szalicilátok, opiátok) játszanak oki szerepet.

Tünetek: a bőr erősen viszket és rózsaszínű vagy fehér, élesszélű csalánfoltok, vagy göbök jelennek meg a felszínén, melynek átmérője néhány milliméter és centiméter között változik.

Differenciáldiagnosztika: Ajakfurunculus.

Quincke-oedema (angioneuroticus oedema)

Két formája van, örökletes (ritka) és nem örökletes (szerzett). Az utóbbi esetben korai típusú allergiás reakcióról van szó, amit gyógyszer, ételféleségek, endocrin zavar, gócfertőzés, rovarcsípés emocionális stress okozhatnak, de a legtöbb esetben az ok nem deríthető ki. Az urticaria és annak „óriás” (urticaria gigantea) formája a Quincke-oedema.

Tünetek: az arc, a szemhéj, az ajak, a nyelv, a lágyszájpad, garat duzzanata. A duzzanat normál vagy enyhén rózsaszínű és hirtelen váratlanul jelentkezve gyorsan növekszik. Néha égő, enyhe viszkető érzést okozhat. Súlyos esetekben a gégefedőn, gégében keletkezett oedema légzési nehézséget is kiválthat (fulladás, halál). Az angioneuroticus oedema átmehet anafilaxiás sokkba.

Differenciáldiagnosztika: Cheilitis granulomatosa, cheilitis glandularis, lymphoedema.

Kontakt stomatitis allergica

Fém

Kontaktallergia szájnyálkahártyán ritkábban fordul elő, mint a bőrön, mert a nyál lemosó hatása miatt az allergének csak rövidebb ideig hatnak. A kontaktallergiás reakciót nem fizikai, hanem immunreakció magyarázza. Kontaktallergiát kiváltó részleges protézis fémáthidalója a kemény szájpadon élénkvörös oedemás, enanthemát helyenként erosiókat válthat ki. Szubjektív panaszok közé tartozik az idegentestérzés, ízérzészavar és az égő, viszkető érzés. A fémek közül a nikkel, kobalt, króm, réz, arany szokott kontaktallergiát kiváltani. Ezek közül a nikkel szenzibilizál leggyakrabban.

Differenciáldiagnosztika: Candidosis (atrophiás).

Akrilát fogsor

Ritka a valódi akrilát fogsor okozta allergia. A betegnél viszkető égő érzés, emellett a fogsornak megfelelően a nyálkahártya égővörössé oedemássá változik.

Differenciáldiagnosztika: atrophiás candidosis.

Gyógyszer allergia (stomatitis medicamentosa)

Gyógyszer szedését követően (altatók, fájdalomcsillapítók, antibiotikumok, stb.) diffúz erythema, égő érzéssel kísért bulla, majd hámfosztott allergiás enanthema alakul ki. Allergiás szempontból praedilectiós helynek számít az ajak, nyelv, szájpad, gingiva.

Differenciáldiagnosztika: Akut álhártyás candidosis, kémiai sérülések, fehér laesiók, pemphigus.

Recidiváló szájfekélyek

Recidiváló aphtha (Mikulicz-aphtha; kis aphtha)

Oka nem tisztázott. Autoimmun, vírus, bakteriális (Streptococcusok), genetikai (familiaris), allergiás eredet mellett szóba jön a mechanikai sérülés befolyásoló hatása, gastrointestinalis betegség (Crohn-betegség), pszichés stress, menstruatiós ciklus (hormonális faktor) stb., dió, csokoládé, vitamin- (B12, folsav) hiány. Leggyakoribb szájnyálkahártya-betegség. Elsősorban felnőtteken és nőkön gyakoribb. Dohányosok között ritka (nyálkahártya hyperkeratinisatio).

Tünetek: kezdetben az aphthának megfelelően erythema, oedema keletkezik, csípő, égő érzés vagy paraesthesia kíséretében. Egyszeres vagy elszórtan, többszörösen jelentkező fekély. Vesiculaképződés nem előzi meg a fekélyeket. A lencsényi (3–10 mm), éles határú, erythemás udvarral körülvett, sárgás-fibrines álhártyával fedett, igen fájdalmas fekélyek 1-3 hét után heg nélkül gyógyulnak. A recidívák évekig fennállhatnak, egyénileg változó gyakoriságban. Nyirokcsomó-duzzanat is kísérheti. Leggyakrabban az ajak vestibularis oldalán, szájfenéken, nyelv ventralis felszínén, buccán (el nem szarusodó nyálkahártyán) jelentkezik. Kemény szájpadon, gingiván, nyelvháton ritka, itt főleg gingivostomatitis herpetica fordul elő.

Differenciáldiagnosztika: Stomatitis herpetica, stomatitis allergica.

Recidiváló aphta

Nagy aphtha (Sutton-aphtha)

Az utóbbi időben a nagy aphthát az aphthás fekély súlyosabb formájának tekintik.

Tünetek: 1-4 cm átmérőjű többnyire multiplex, de előfordulhat szoliter formája (óriás aphtha) is. Igen fájdalmas, különböző mélységű, kráterszerű, sárgás-szürkés fibrines álhártyával fedett fekélyek. Sokszor hámosodás után deformáló nyálkahártya-hegesedéssel járó elváltozás. nőkön gyakoribb. Paedilekciós helye az oropharyngealis terület, lágy szájpad, bucca, nyelv stb. Erős fájdalmat, nyelési, étkezési nehézséget okoz. Hónapokig, egy-két évig fennállhatnak a recidívára hajlamos fekélyek. Próbakimetszés indokolt.

Differenciáldiagnosztika: Carcinomás fekély, ulcus decubitalis, specifikus fekély: (tbc, lues).

Sutton aphta

Szisztémás autoimmun bör- és szájbetegségek

Lupus erythematosus

Oka nem teljesen tisztázott, de legelfogadottabb, hogy autoimmun betegség, amely fiatal nőkön gyakoribb és hosszabb-rövidebb idő után kezelés nélkül halálhoz is vezethet.

Két formája van:

  • a szisztémás (SLE) mucocutan tünetek mellett belső szervi tünetekkel járó

  • a discoid (DLE), amely helyi bőr- és szájbetegség

Tünetek: bőrtünetek az arcon szimmetrikus, pillangó alakú vörös plakk, mellkason, karon, kézen, bőrön, körömredőkben maculopapularis exanthemák, plakkok, petechiák, vesiculák, pigmentatio, alopecia. Láz, leukopenia, thrombocytopenia, anaemia, egyéb belső szervi (nephritis, myocarditis, polyarthritis, lupoid hepatitis, epilepsia stb.) tünetek is kísérhetik. Sjögren-szindróma, Raynaud-szindróma is együtt járhat. Súlyos SLE-betegek vese-, szív-, tüdőelégtelenségben halnak meg. A discoid forma gyakoribb az ajkon és buccán, amíg a szisztémás típus a kemény szájpadon és buccán fordul elő többször. Az erythemás nyálkahártyán enyhén kiemelkedő élénkvörös, fájdalmas plakkok keletkeznek, amelyek erodálódhatnak vagy kifekélyesednek. A plakkok enyhén kiemelkedő széle fehéres hyperkeratoticus sugárirányú rajzolatot mutat. A lupusos szájtünetek foltszerűek és többnyire bilateralisak, ebben különbözik a lichen oristól, amely diffúzabb és döntően szimmetrikusan jelentkezik. Az erythematodeses gócok atrophiás hegek visszahagyásával gyógyulnak. A betegség 15%-ban letális kimenetelű.

Differenciáldiagnosztika: Lichen oris erosiva, erythroplakia, leukoplakia erosiva, pemphigus vulgaris.

Sjögren-szindróma

Külső elválasztású nyálmirigyállomány pusztulását okozó krónikus, szisztémás autoimmun betegség, amely xerostomiával, keratoconjunctivitis siccával (primer forma vagy sicca szindróma) jár. Oka ismeretlen, de hajlamosító tényezők lehetnek, genetikai fogékonyság, környezeti tényezők, kóros immunreakció, vírus és szexuálhormonok.

Tünetek: a betegség során a nyálmirigyállományt egyre nagyobb mértékű lymphocytás infiltráció pusztítja el. Jellemző lehet a Raynaud-tünet (elfehéredett, hideg kéz, ujjak), lymphadenopathia, vascularis purpura, vese- és tüdőszövődmények is előfordulhatnak. Elsősorban középkorú nők betegsége. Fokozott szájszárazság mellett gyakori a nagy nyálmirigyek, elsősorban a parotisok (egyoldali vagy szimmetrikus) ritkán fájdalmas duzzanata. A xerostomia circularis caries okozója lehet. A nyelv sápadt vagy vörös, atrophiás, fényevesztett, lobularis. A vörös, fájdalmas, helyenként erosiós fekélyes nyelv gyakran lehet Candida-fertőzött. A szemszárazságot conjunctivitis kíséri. A diagnózis felállításában segít a nyáltermelés vizsgálat, sialographia, scintigraphia, szövettan (ajak, bucca biopsia), szemészeti (Schirmer-próba), hematológiai és immunológiai vizsgálat, valamint UH, CT, MRI.

Differenciáldiagnosztika: Anaemia perniciosa, vashiányos anaemia, atrophiás candidosis, diabetes mellitus, irradiatio, mumps, a nyálmirigy gyulladásos és daganatos betegségei.

Vesiculobullósus, granulómás bőr- és szájbetegségek

VESICULOBULLOSUS BŐR- ÉS SZÁJBETEGSÉGEK

Pemphigus vulgaris

Súlyos, kezeletlen esetben letalis kimenetelű, krónikus bőr- és szájnyálkahártya-betegség, amelynek létrejöttében autoimmun folyamat mellett vírusfertőzés, gyógyszer (D-penicillamin, Captopril vérnyomáscsökkentő), thymoma, myasthenia gravis is szerepet játszhat.

Tünetek: elsősorban idősebb nőkön gyakoribb. A bőrön és szájban is hólyagok keletkeznek. A hólyagok körül a nyálkahártya nem erythemás. A vékony falú szájüregi hólyagok korán felrepednek fájdalmas erosiókat hagyva maguk után, amelyeket fehéresszürke fibrines lepedék borít. Az erosiókból enyhe vérzés indulhat meg. A fájdalmas erosiók étkezési, nyelési nehézséget okozhatnak megnövekedett salivatio mellett. Az erosiók heg nélkül gyógyulnak. Paedilekciós helye a buccalis nyálkahártya, nyelv, palatum, gingiva. A Nikolsky-tünet (ép bőrön, nyálkahártyán dörzsölésre a hám leválik) pozitív. A diagnózis felállításában segítenek a bőrtünetek és a szövettani vizsgálat. Gyógyszeres kezelés beállítása miatt hospitalizáció indokolt.

Differenciáldiagnosztika: gingivostomatitis herpetica, lichen oris erosivus, stomatitis aphthosa.

Pemphigus vulgaris

GRANULOMAS BŐR- ÉS SZÁJBETEGSÉGEK

Hand-Schüller-Christian betegség (Langerhans-sejt-histiocytosis)

A histiocytosis X kórképek közé besorolt betegség, amely krónikus lefolyású, és az esetek 25%-ában a klasszikus hármas tünetegyüttessel, mint az osteolyticus csontelváltozásokkal („átlyukasztott” koponyacsontok) diabetes insipidussal és unilateralis vagy bilateralis exophthalmussal jár. A kórkép etiológiája nem tisztázott.

Tünetek: a tünetek már gyermekkorban kezdődhetnek, mégis a súlyosabb panaszok csak a későbbi életkorban és főleg férfiakon jelentkeznek. Kísérheti a betegséget láz, nyirokcsomó-duzzanat, otitis media, bőrön (főleg fejbőr [halánték], törzs, anogenitalis terület) barna hámló necroticus papulák és egyéb belszervi tünetek. A szájtünetek gyakoriak és legjellemzőbb, hogy az állcsontok processus alveolarisának pusztulása miatt a fogak meglazulnak és kihullanak. Az extractiós seb csak renyhén gyógyul. Különösen a fogínyen, alveolaris mucosán, szájpadon, de egyéb szomszédos nyálkahártyán fájdalmas, könnyen vérző, fibrines álhártyával fedett necroticus fekélyek alakulnak ki. Foetor ex ore kíséri. A diagnózist a röntgenfelvétel (koponya, csöves csontok, állcsontok) és a szövettani vizsgálat támasztja alá.

Differenciáldiagnosztika: malignus primer és szekunder carcinoma.

Idegentest-granuloma

A bőrbe, szájnyálkahártyába jutott (sérülés, műtét) bármilyen oldhatatlan fel nem szívódó idegentest (fém, fa, fonál, hintőpor, csont, üveg stb.) kisebb-nagyobb barnásvörös csomók (óriássejtes granuloma) formájában jelentkezik.

Differenciáldiagnosztika: Daganat, sarcoidosis.

általános betegségek szájtünetei

ENDOKRIN BETEGSÉGEK

Hyperthyreosis

A hyperthyreosis a pajzsmirigy túlműködése. Tünetek: diffúz pajzsmirigy-megnagyobbodással (golyva), merev tekintettel, kidülledt szemmel (exophthalmus), szapora szívműködéssel (tachycardia) gyengeséggel, izzadással, fogyással, idegességgel, hasmenéssel, remegéssel jár együtt. Nőkben gyakoribb, mint férfiakban. Specifikus szájtünetek nem észlelhetők.A tej- és maradófogak korai áttörése mellett, nyelvremegés, nyelvégés kísérheti. A fogíny duzzanata gyakran kialakul.

Differenciáldiagnosztika.: Pajzsmirigytumorok.

Hypothyreosis

Pajzsmirigy hipofunkciója, alulmüködése.

Tünetek: újszülöttkorban cretenismust, gyermek- és felnőttkorban myxoedemát okoz. A congenitalis hypothyreosis súlyos szellemi és testi visszamaradással, neonatalis sárgasággal, jellegzetes rekedt sírással jár, ezen kívül széles, lapos arc és macroglossia (kilógó nyelv), vastag bőr, késleltetett fogáttörés és fogzománc-dysplasia észlelhető. Felnőttkorban macroglossiával, macrocheiliával és pirosan elszíneződött száraz nyálkahártyával jár. A nagy nyelv nehezíti a beszédet, táplálkozást. Az arc is oedemásan duzzadttá válhat. A bőr myxoedemásan változik, száraz és sárgásan elszíneződik a karotinlerakódás következtében. Jellemző még a mentalis retardatio, bradycardia, hidegérzékenység vagy hypothermia és ischaemiás szívbetegségre való hajlam. A hypothyreosis együtt járhat krónikus mucocutan candidosissal.

Differenciáldiagnosztika.: Amyloidosis, acromegalia.

Diabetes mellitus

A pancreas Langerhans-szigetek béta-sejtjeinek csökkent inzulintermelése következtében hyperglykaemia alakul ki. Ma már inkább az anyagcsere betegségek közé sorolják. Tünetek: a száraz bakteriális fertőzésre (furunculus, carbunculus) hajlamos bőr mellett ,xerostomia (száraz száj) glossodynia, sebgyógyulás, ízérzészavar jellemző. Krónikus candidosis és cheilitis angularis is gyakori kísérő tünete. Parotis duzzanat (sialosis) és gingiva- (gingivitis, parodontitis) elváltozás, ínyviszketés is előfordulhat. Lichen oris és lichenoid reakció (antidiabetikumok okozta) is gyakran kíséri a betegséget.

Differenciáldiagnosztika.: Candidosis, Sjögren-szindróma, nyálmirigy betegségek.

VITAMINHIÁNYOK, TÁPLÁLKOZÁSI ÉS ANYAGCSERE BETEGSÉGEK

B2-vitamin (riboflavin)

A B2-vitamin-hiány oka: táplálkozás elégtelensége, felszívódási zavar, alkoholizmus, fehérjemalnutritióhoz vezető állapotok. Különösen olyan gyermekek között fordul elő, akik nem isznak tejet.

Tünetek: legjellemzőbb szájtünet a cheilitis angularis. A bőrön az arcon, orrszárnyakon nasolabialis redőben seborrhoeás dermatitis alakulhat ki. Kezdetben a szájzugok sárgás pörkkel fedettek, majd vörössé, fájdalmassá mélyen fissurálttá, könnyen vérzővé válnak, emellett a nyelv atrophiássá, vörössé, fájdalmassá és fissurálttá válhat.

Differenciáldiagnosztika.: Vashiányos anaemia, candidosis (krónikus atrophiás).

B3-vitamin (niacin, nikotinsav), pellagra

B3-vitamin-csoport hiányos állapota, amelyet régebben az egyoldalú fehérjeszegény táplálkozás okozott, ma leggyakoribb oka a gastroenteritis, anaciditas, veleszületett metabolicus zavar, krónikus alkoholizmus.

Tünetek: étvágytalanság, gyengeség, ingerlékenység, előrehaladott állapotban dermatitis, diarrhoea, dementia jön létre. A nyelven a papilla filiformisok atrophizálnak, égő vörös „nyers húsra” emlékeztető oedemásan duzzadt, fájdalmas nyelv alakul ki, a nyelvháton vastag, szürkés nyelvlepedék képződhet. Aa fogíny fájdalmasan erythemássá, duzzadttá, fekélyessé válik. Jellemző a fokozott salivatio és a gyulladás átmehet gingivitis, stomatitis ulceronecroticába.

Differenciáldiagnosztika.: Anaemia perniciosa, vashiányos anaemia, Sjögren-szindróma.

Folsavhiány

A folsavhiány károsítja a proteinszintézist és a sejtoszlást. A folsav hiányának elsődleges oka a hiányos táplálkozás (zöldség, gyümölcs), malabsorptio (coeliakia), alkoholizmus, anorexia, tumoros betegség, terhesség, haemolyticus anaemia, gyógyszerszedés (fogamzásgátlók, phenytoin, anticonvulsivumok) is kiválthat folsavhiányt. A „kizárólagos” folsavhiány ritka, többnyire B12-vitamin-hiánnyal együtt fordul elő.

Tünetek: gyakran okoz erythemás, fájdalmas, atrophiás (filiformis, fungiformis papillák eltünnek) nyelvelváltozást, aphthás fekélyeket a B12-vitamin-hiányos tünetekhez hasonlóan. Cheilitis angularis is jellemző kísérő tünet.

Differenciáldiagnosztika.: Anaemia, B-avitaminosis.

C-vitamin-hiány (scorbut)

A hiányállapotot leggyakrabban a táplálék elégtelensége (szegénység, időskor, krónikus alkoholizmus) okozza. A C-vitamin-hiányban kialakuló kórkép, a scorbut ma már ritka. Tünetek: klasszikus klinikai tünetei a hyperkeratoticus szőrtüszők és a perifollicularis bevérzések. A bőrön esetleg ecchymosisok is észlelhetők. Legkifejezettebbek a szájtünetek a rossz szájhigiénéjű betegeken: ínyük rendkívül duzzadt, ödémás, a fogkorona nagy részét beboríthatja és igen könnyen, esetleg spontán vérzik. Az állcsontok fájdalma gyakori. Az ínybe történt bevérzések helyén necrosis alakulhat ki. Kellemetlen foetor ex ore és súlyos fusospirochaetás stomatitis kísérheti. A baktériumok okozta gyulladás C-vitamin hiányában gyorsan a fogágy pusztulásához, a fogak kihullásához vezethet a kötőszöveti regeneráció zavara miatt. A temporomandibularis ízület bevérzése miatt a szájnyitás fájdalmas.

Differenciáldiagnosztika.: Gingivostomatitis ulceronecrotica, herpetica, leukaemia, agranulocytosis.

MáJBETEGSéGEK

Hepatitis-C-vírusfertőzés

Ez a vírushepatitis elsősorban transzfúzióval terjed, de tűszúrással és fogászati kezeléssel ritkábban vihető át a fertőzés, mint hepatitis-B-vírus-fertőzés esetén. Hepatitis-C-vírus-fertőzés több mint 60%-ban atrophiás és erosiv típusú lichennel együtt fordul elő, ezért ma már javasolt az erosiv lichenes betegek kivizsgálása hepatitis-C-vírus irányába. Egyes szerzők szerint az egyéb típusú lichen (reticularis, bullosus, plakk stb.) esetén is jó gondolni hepatitis-C-vírus-fertőzés háttérre. Krónikus hepatitis-C-vírus-fertőzés végül átmehet cirrhosisba és vagy májrákba.

Differenciáldiagnosztika.: Lupus erythematosus, lichenoid reakció, erythroleukoplakia.

Májcirrhosis

Jellegzetes tünetei a hepatomegalia, sárgaság, később splenomegalia, ascites, láz, encephalophathia is megjelenhet. Májcirrhosisban gastrointerstinalis vérzések, bőrön póknaevusok, sugillatiók és hyperpigmentatio (cloasma hepaticum) fordulhatnak elő. A vérzékenységet a májkárosodás miatt bekövetkező K-vitamin metabolizációjának a hiánya magyarázza. A fokozott vérzéshajlam körültekintő, óvatos sebészi beavatkozást igényel. Jellegzetes szájtünet, az atrophiás, sima („lakkozott”), fájdalmas, vörös nyelvelváltozás és cheilitis angularis, amely az alkoholisták kevesebb fehérjefogyasztásával, krónikus gastritisszel (B12-vitamin-, folsavhiány) és főleg B-vitaminok hiányával magyarázható. A vas felszívódása is zavart szenved, amely egyben stomatitis aphthosával járhat. Kellemetlen leheletről (foetor hepaticus) panaszkodnak. Az atrophiás nyálkahártya pedig leukoplakia és laphámrák kialakulására hajlamosít. Gyakran jár együtt sialoadenosissal (sialosis). A májrák kialakulása gyakoribb májcirrhosisos betegek között.

Differenciáldiagnosztika.: Akut, krónikus atrophiás candidosis, vashiányos anaemia és anaemia perniciosa.

A SZÍV ÉS ÉRRENDSZER BETEGSÉGEI

Varicositas linguae

Időskorban előforduló diffúz vénatágulat, amely egyes szakaszokon körülírt kanyargós tágulatokban (varix) nyilvánul meg. A nyelv ventralis felszínén, időnként a szájfenéken is észlelhető sötétkék varicositást „kaviár-nyelv”-nek is nevezik. Varicositas linguae gyakoribb cardiopulmonalis betegségben szenvedők között. Tumorosus felszíne miatt cancerophobiára hajlamosít.

Differenciáldiagnosztika.: Haemangioma, Kaposi-sarcoma, melanoma malignum.

Varicositas linguae

LÉGUTAK BETEGSÉGE

Asthma bronchiale

Pathogenesise nem tisztázott, de kiváltásában allergias, nem allergiás, fizikai, kémiai és psychoneuroticus tényezők játszanak szerepet. Az asthma bronchiale rohamokban jelentkező köhögés, nehézlégzés, amely során a bronchusok és tüdő capillarisainak megváltozása és bronchiolusok falának megvatagodása a vér oxigénizációjának akadályozottságához vezet (cyanosis). A krónikus asthma a tüdő túlterhelése miatt kisvérköri vérnyomás fokozódáshoz, a szív jobb kamrájának hypertrophiájához, és insuffiientiájához, cor pulmonalehoz vezet.

UROGENITALIS RENDSZER BETEGSÉGEI

Uraemia

Súlyos akut, gyakrabban krónikus vesebetegségben (glomerulonephritis, pyelonephritis) szenvedő beteg, vérhúgysav növekedése.

Tünetek: általános tünetek (hányinger, hányás, vizeletszagú lehelet), hypertensio, anaemia (sápadtság), fertőzésre, vérzésre, elhúzódó sebgyógyulásra való hajlam jellemző. A bőrön, főleg arcon jellegzetes barnássárga fakó (xanthochromia) szín észlelhető. A sclera sárgás elszíneződést mutat. A szájnyálkahártyán lehet erythematosus álhártyás ulceratio, és hyperkeratoticus elváltozás. Az uraemiás stomatitis (erythaematosus, álhártyás, ulcerativ) és a fehér laesio is dialízis hatására megszűnik. A fenti tünetek mellett xerostomia, ízérzészavar, oropyrosis, fémes szájíz, fogínyvérzés, a szájnyálkahártyán purpurák (bevérzés), bakteriális plakk, candidosis, lingua pilosa, cheilitis, cheilitis angularis és ínyhyperplasia előfordulhat. A nyálmirigyek is megduzzadhatnak. Anaemia miatt a bőr és szájnyálkahártya halvány. A szájnyálkahártyán hyperpigmentált foltok is előfordulhatnak.

Differenciáldiagnosztika.: Leukoplakia, morsicatio buccarum.

GASTROINTESTINALIS RENDSZER BETEGSÉGEI

Gastroesophagealis reflux betegség

Gyakori a nyelőcső elsődleges motilitási zavara.

Tünetek: a beteg számára, a savas regurgitatio mellett, kellemetlen gyomorégés, mellkasi fájdalom, köhögés, hányinger jelentkezhet. A szájnyálkahártyán a kémiai irritativ hatás következtében elsősorban a garat és nyelvhát hátsó harmadában, később az egész szájnyálkahártya erythemássá, atrophiássá válik, helyenként erosiók ritkán fekélyek kialakulásával. A nyelv gyakrabban lepedékessé (sárgásfehér) válik és lingua pilosa is kísérheti a betegséget. Szájnyálkahártya-égésről (oropyrosis) és nyelvégésről (glossopyrosis) gyakran panaszkodnak a betegek. A szájnyálkahártya-tünetek mellett maradandó dentalis erosiók (zománc és dentin károsodás) figyelhetők meg.

Differenciáldiagnosztika.: Akut atrophiás candidosis, anaemia, Sjögren-szindróma.

Crohn-betegség

Ismeretlen eredetű krónikus gyulladásos, feltehetően immunpatológiai betegség, amely az emésztőrendszert a szájüregtől a végbélig bárhol érintheti, de előfordulhat extraintestinalis, metastaticus Crohn-betegség is. A betegség elsődlegesen az ileumban keletkezik.

Tünetek: belgyógyászati tünetek (enteritis, diarrhoea, constipatio, malabsorptio, anaemia, ízületi fájdalmak) jellemzőek. Az arcon periorificialis erythema fordulhat elő. A szájnyálkahártyán bárhol megjelenhet, de leggyakrabban a buccán alakul ki. A nyálkahártya erythemásan megduzzad és az ulcerált mélyen barázdált elváltozás. Az ajkakon (főleg felső ajkon) és gingiván is diffúz, vörös, induráltan granulomatosus duzzanat fejlődik ki. Az ajkon multiplex fissurák alakulhatnak ki. A cheilitis granulomatosa a Crohn-betegség első manifesztációja lehet, ezért felső- vagy alsóajak duzzanat esetén javasolt a bélrendszer vizsgálata. A szájnyálkahártyán gyakrabban, a szájpadon aphthás fekélyek léphetnek fel. A szájzugokban cheilitis angularis fordulhat elő.

Differenciáldiagnosztika.: Candida-granuloma, Quincke-oedema, cheilitis granulomatosa.

Coeliakia

A vékonybél kóros működésének, felszívódási zavarának és motilitászavarának következménye. A betegséget genetikai faktorok, gluténtoxicitás, intestinalis peptidáz hiány és immunológiai reakció magyarázza.

Tünetek: a betegséget gastrointestinalis fehérjevesztés, vitaminhiány, zsír, szénhidrát, víz és vas felszívódásának zavara jellemzi. Legtöbbször gyermekkorban kezdődik, de a panaszok felnőttkorban is megmaradnak. Kísérő tünetek: anaemia, anorexia, csontfájdalom, bőrekzema, vérzéshajlam és dobverőujjak. Szájnyálkahártya tünetek: legjellemzőbb a főleg vashiány és folsavhiány következtében kialakuló aphthás fekélyek megjelenése. Többnyire kis aphthák kísérik a betegséget. A nyelv erythemás, atrophiás égően fájdalmas. Cheilitis angularis gyakori tünet. A gyermekkori coeliakia dentalis hypoplasiát okoz.

Differenciáldiagnosztika.: Anaemia, vitaminhiányok.

HAEMATOLÓGIA BETEGSÉGEK SZÁJTÜNETEI

Vashiányos anaemia

Anaemia során csökken a hemoglobin mennyisége és a keringő vörösvértestek száma. A kórképet vérvesztés, csökkent vasbevitel vagy felszívódás okozza. Az idiopathiás formát nevezzük Plummer–Vinson-szindrómának.

Tünetek: anaermia, nyelési nehézség (dysphagia) töredező, kanálalakú körmök (coilonichia), glossitis és cheilosis. A nőknél (menstruatio) gyakoribb. A vashiányos beteg fáradékony, sápadt, őszülő és fejfájós. A nyelv atrophiássá, sápadttá vagy fájdalmassá, vörössé, megnagyobbodottabbá, simává válik. Időnként a nyelv felszíne fissuráltságot mutat. A szájnyálkahártya sápadt, fájdalmas erosiók, cheilitis angularis is kísérheti a betegséget. Aphthás fekélyek gyakrabban fordulnak elő. A fertőzéssel szembeni ellenállás, csökken, ezért extractio után osteomyelitis kialakulhat. Az ajak vékonnyá válik. A vashiányos betegek nyelve hajlamosabb candidiasis és leukoplakia kialakulására, amiből malignus elfajulás is származhat.

Differenciáldiagnosztika.: Anaemia perniciosa, Sjögren-szindróma, akut atrophiás candidosis.

Aneamia perniciosa

A B12-vitamin vagy folsav hiánya, valamint a vitamin felszívódásához szükséges intrinsic faktor hiánya okoz.

Tünetek: általános tünetek közül gyengeség, hasmenés, végtagokban paraesthesia fordulhat elő, ezen kívül fejfájás, szédülés, hiányinger, súlycsökkenés, sárgás-sápadt, száraz bőr, idegrendszeri zavarok fonákérzés (paraesthesia), végtagzsibbadás lehetnek kísérő tünetek. Legjellemzőbb szájtünet a Möller–Hunter-féle glossitis, amelyben a nyelv papillái atrophizálnak, a nyelv sima tükrözővé válik. Az élénkpiros, „beefy red” fájdalmas nyelv paraesthesiássá, később lobulálttá (izmok tónusa csökken) válhat. Az utcakövezetre emlékeztető nyelv hasonlít a Sjörgen-szindrómás nyelvelváltozáshoz. A szájnyálkatártya sápadtan sárgává válik, ezen kívül ízérzészavar, szájszárazság, szájégés (oropyrosis) társulhat a betegséghez. Krónikus mucocutan candidosis, leukoplakia, carcinoma is kialakulhat. Aphthás fekélyek is előfordulhatnak.

Differenciáldiagnosztika.: Vashiányos anaemia, akut atrophiás candidosis.

Haemorrhagias diathesisek

Von Willebrand-betegség

A betegség autosomalis, dominansan öröklődő kórkép. Gyermekekkorban jelenik meg és főleg a leányokat érinti, ami viszont nem jellemző a haemophiliára. A VIII. faktor és a capillárisok rendellenessége mellett thrombocyták működési zavara a thromboplastinképződés zavarával párosul. A szájnyálkahártyán vérző petechiák, purpurák mellett bevérzések (haematoma) jelentkeznek.

Tünetek: a buccán és az ajkakon petechiák, kis kiterjedésű ecchymosisok lehetnek jelen. A purpurák inkább a kemény és a lágy szájpadra lokalizálódnak. Az ínyvérzések gyakoribbak, mint az pusztán az ínygyulladás tényéből következnék. Extractio után elhúzódó, kifejezett vérzéssel kell számolnunk. A szájtünetek közül csak az utóbbi igényel kezelést, ami a szájhigiéné helyreállítását, az ínygyulladás megszűnését követően megoldódik.

Differenciáldiagnosztika.: Haemophilia.

Anticoaguláns okozta vérzékenység

Anticoagulans kezelés széles körben alkalmazott, mint vesedialízis, thromboemboliás betegségek, myocardialis infarctus, szívműtét stb. esetén. Véralvadásgátlót, kumarin- (pl. Syncumar) és indandion-származékot szedők között előfordulhatnak a szájüregi nyálkahártyán keletkező vérző purpurák. Szájsebészeti beavatkozás előtt prothrombinidő ellenőrzése szükséges.

Differenciáldiagnosztika.: Werlhof-kór, Osler-kór.