Ugrás a tartalomhoz

Bevezetés az állattanba

dr. Csörgő Tibor, dr. Farkas János, Kis Viktor, dr. Molnár Kinga, dr. Sass Miklós, Szatmári Zsuzsanna, dr. Török Júlia Katalin (2012)

Eötvös Loránd Tudományegyetem

3. fejezet - A többsejtű állatok (Metazoa) - (F.J.)

3. fejezet - A többsejtű állatok (Metazoa) - (F.J.)

3.1. A meghatározás nehézségei

Az élővilág nagy csoportokra való felosztásakor mindig el szokták különíteni az állatok országát (Regnum Animalia). Annak meghatározása azonban, hogy mit is értünk „állatok” alatt, nem is olyan egyszerű feladat! A klasszikus értelmezés szerint mindazon élőlényeket, amelyek nem képesek szerves anyagaikat szervetlen anyagokból önállóan előállítani, állatoknak tekintjük. Így azokat az egysejtűeket is, amelyekre ez a megállapítás igaz. Mások azonban úgy vélik, hogy az állatok csak többsejtű élőlények lehetnek, és ezeket Metazoa névvel illetik. Alapbélyegeik alapján közös eredetű ősre visszavezethető (monofiletikus) csoportnak tartják őket.

A Metazoa közös alap bélyegei az alábbiak:

  1. A sejtek differenciálódása funkció-megosztáshoz vezet.

  2. Heterotróf szervezetek.

  3. Ivarsejtjeik számfelező osztódással keletkeznek (gametikus meiózis).

  4. Diploid életszakaszuk hosszabb, mint a haploid.

  5. Egyedfejlődésük során barázdálódnak: ennek során a megtermékenyített petesejtjeikből szedercsíra (morula), ebből hólyagcsíra (blasztula), majd bélcsíra (gasztrula) stádium fejlődik (erről részletesebben l. az 5.1. fejezetet).

  6. A sejtjeik közötti állomány kollagént[7] tartalmaz.



[7] A kollagének speciális fehérjék, molekulacsaládot alkotnak. Szerkezetük által meghatározott módon rendeződhetnek kötegekbe és hálózatokba is, így alkalmasak a sejtek közötti terek kitöltésére. Részletesebben l. a későbbi szövettani tanulmányokban.