Ugrás a tartalomhoz

Bevezetés az állattanba

dr. Csörgő Tibor, dr. Farkas János, Kis Viktor, dr. Molnár Kinga, dr. Sass Miklós, Szatmári Zsuzsanna, dr. Török Júlia Katalin (2012)

Eötvös Loránd Tudományegyetem

3.2. Mikor és milyen ősökből alakulhattak ki?

3.2. Mikor és milyen ősökből alakulhattak ki?

A legfontosabb evolúciós események idejét közvetett vagy közvetlen módszerekkel lehet meghatározni. A világegyetem tágulása alapján az ősrobbanás kb. 14 milliárd évvel ezelőtt következett be. A Föld kialakulását 4,7 milliárd, az élet kialakulását 5–3,83 milliárd évvel ezelőttre teszik. A valódi sejtmagvas egysejtűek csak valamikor 1,3–1,9 milliárd éve alakultak ki. A sejt belső struktúrája, a mitokondrium egységes jelenléte alapján a valódi sejtmagvas élőlényeket (eukarióták) monofiletikusnak tekintjük. Kezdetben minden ősi csoport egysejtű élőlényekből állt (protiszták, többféle különböző törzsfejlődési ágon). A heterotróf eukarióták egyik ősi csoportja, az opisztokont (hátulsó ostort viselő) egysejtű élőlények törzsfejlődési ága volt, amelyben kialakult az az egysejtű, amely az állatok és a galléros ostoros egysejtűek közös őse volt. Azt a hipotetikus élőlényt, amely az egysejtű ősből kialakulva a legelső állat lehetett, Archaemetazoa vagy Urmetazoa néven említik. Természetesen semmilyen konkrét élőlény nem feleltethető meg az Archaemetazoa-val, azonban feltételezzük, hogy rendelkezett már a Metazoa közös alapbélyegeivel. Kialakulása legalább 650 millió éve történhetett.