Ugrás a tartalomhoz

Bevezetés az állattanba

dr. Csörgő Tibor, dr. Farkas János, Kis Viktor, dr. Molnár Kinga, dr. Sass Miklós, Szatmári Zsuzsanna, dr. Török Júlia Katalin (2012)

Eötvös Loránd Tudományegyetem

5.2. A bélcsíra képződés

5.2. A bélcsíra képződés

Az egyedfejlődés következő szakaszában a hólyagcsíra falát alkotó sejtek rétege egy ponton betűrődik (invaginatio), ahhoz hasonlóan, ahogyan egy lazán felfújt léggömbbe belenyomjuk az öklünket. A folyamat neve bélcsíra képződés (gasztruláció, gastrulatio), amelynek során bélcsíra (gasztrula) keletkezik (5.3. ábra). A folyamat során lezajló sejtvándorlás révén (legalább) kétféle elemi hámréteg (csíralemez) alakul ki. A fejlődő embrió külső felületén maradó sejtek alkotják a külső csíralemezt (ektoderma), míg a test belsejébe tűrődők a belső csíralemezt (entoderma). A betűrődéssel létrejött üreg az ősbélüreg (archenteron), annak nyílása az ősszáj (gastroporus).

Annak, hogy az ősszájnyíláshoz képest hol fejlődik ki az állat szájnyílása, még ma is van jelentősége az állatok rendszerezésében (l. 15.8. ábra). Azok az élőlények, amelyekben a kifejlett élőlény szájnyílása a tápcsatorna azon végén alakul ki, amelyen az ősszáj volt, az ősszájúak (Protostomia), amelyekben pedig a szájnyílás másik oldalon jelenik meg, az újszájas állatok (Deuterostomia). (A folyamatra a 8.1. fejezetben visszatérünk!) Az ekto- és entoderma közötti üreget továbbra is blastocoelnek nevezzük. A külső és a belső csíralemez eltérő fejlődési potenciállal rendelkezik.