Ugrás a tartalomhoz

Bevezetés az állattanba

dr. Csörgő Tibor, dr. Farkas János, Kis Viktor, dr. Molnár Kinga, dr. Sass Miklós, Szatmári Zsuzsanna, dr. Török Júlia Katalin (2012)

Eötvös Loránd Tudományegyetem

15.3. Nomenklatúrai szabályok

15.3. Nomenklatúrai szabályok

1895-ben Leidenben a Nemzetközi Zoológiai Kongresszus bizottságot jelölt ki, amely 1902-ben kiadta „Az állattani nomenklatúra nemzetközi szabályai”-t. A zoológiai tudománynak van egy állandó nomenklatúrai bizottsága, és 1960 óta létezik a Zoológiai Nevezéktan Nemzetközi Kódexe.

A nevezéktani szabályok között az egyik legalapvetőbb az ún. elsőbbségi törvény (lex prioritatis). Ha két vagy több állatfajra, alfajra, alnemre vagy nemre egyazon írású és hangzású név van alkalmazásban (ún. homonymák), akkor ezek közül a legrégebben alkalmazott név marad érvényben, míg a többi állat hasonló neve helyett új neveket (nomen novum) kell alkalmazni. Ha egyazon alfajra, fajra, alnemre, nemre többféle név van alkalmazásban (ún. synonymák), akkor ezek közül a legrégebbi lesz az érvényes, míg a többi ennek szinonimájává (nomen synonymicum) válik.

A Zoológiai Nevezéktan Nemzetközi Kódexe az állatnevek írásmódjáról a következőképpen intézkedik:

  1. A nem (genus) neve egy szó, amely után ki kell tenni a leíró kutató, az ún. szerző = auctor nevét, illetve annak rövidítését. Így pl.: Equus L. (L., azaz Linné).

  2. Ugyanígy írandó az alnem (subgenus) neve is, pl. a fenti genus egyik alneme az Asinus L.

  3. A faj (species) neve két szóból áll: a nemi névből és a faji jelzőből, utánuk pedig a szerző következik. Így pl. a szamár tudományos neve Equus asinus L. Megjegyzendő, hogy nem szigorúan tudományos írásművekben (pl. tankönyvekben is) a szerzők nevét nem kell okvetlenül kiírni.

  4. Az alfaj (subspecies) neve három szóból áll: a faji jelző után következik az alfaji jelző, majd ennek szerzője (az első leíró neve). Pl. a magyar csíkos szöcskeegér neve: Sicista subtilis trizona Frivaldszky.

  5. Aszerzőnevek után, vesszővel elválasztva, ajánlatos kitenni az elnevezés évszámát is.

Az alfaj, a faj és a genus neve védett. A genusnév csak egyszer fordulhat elő, beleértve a már kihalt fajokat is. Végül megjegyezzük, hogy négy rendszertani egység nevének van határozott végződése. Ezek a következők:

  • főcsalád (superfamilia): -oidea, pl. Booidea (óriáskígyók)

  • család (familia): -idae, pl. Carabidae

  • alcsalád (subfamilia): -inae pl.Carabinae

  • tribusz (tribus, az állattanban hagyományosan nemzetségnek nevezik): -ini, pl. Carabini.

Az állatfajok magyar nevei vagy a népnyelvből és a köznyelvből származnak, vagy pedig műnevek, melyeket zoológusok alkottak meg.