Ugrás a tartalomhoz

Bevezetés az állattanba

dr. Csörgő Tibor, dr. Farkas János, Kis Viktor, dr. Molnár Kinga, dr. Sass Miklós, Szatmári Zsuzsanna, dr. Török Júlia Katalin (2012)

Eötvös Loránd Tudományegyetem

17.3. Az egysejtűek rendszerezése

17.3. Az egysejtűek rendszerezése

Régen a morfológiai alapú osztályozás alapján négy nagy csoportot különítettek el: az ostorosok, az amőbák, a spórások és a csillósok törzseit. Ma már elismert tény, hogy az egysejtűek számos kládot alkotnak, amelyek leszármazási kapcsolatainak feltárása napjainkban a törzsfejlődéstan, vagyis filogenetika legforróbb területe. Mivel az egysejtűek nem alkotnak egyetlen közös leszármazási csoportot (kládot), alaptalan egységes rendszertani csoportként tárgyalni őket. A közelmúltig megjelent tankönyvek – didaktikai szempontokra hivatkozva – még egységesen a Protozoa országba sorolták az egysejtűeket. A korszerűbb rendszertani munkák áthidaló megoldásként a már felismert nagyobb kládokat ismertetik.

A legősibb egysejtűek mibenléte ismeretlen. A mai egysejtűek éppúgy levezetett csoportok, mint az állatok. A fosszilizálódó házzal rendelkező likacsoshéjúak (Foraminifera) és sugárállatkák (Radiolaria) már a proterozoikumban léteztek, a többi csoportról azonban csak közvetett információink vannak vagy nincsenek. Az egysejtűek, főként a belső élősködők kialakulását és felvirágzását a kambriumi evolúciós robbanás éppúgy elősegítette, mint az állatokét. A számos új élőhely – állati testüregek, szövetek – benépesítése lehetett a gyors evolúció egyik mozgatórugója. E fejezetben a legfontosabb egysejtűkládokat reprezentáló törzseket mutatjuk be, tekintet nélkül a köztük fennálló filogenetikai kapcsolatokra.

A rendszer a törzsek szintje felett a legújabb kutatási eredmények függvényében erősen változik, néhány évente jelentős módosítások történnek.