Ugrás a tartalomhoz

Bevezetés az állattanba

dr. Csörgő Tibor, dr. Farkas János, Kis Viktor, dr. Molnár Kinga, dr. Sass Miklós, Szatmári Zsuzsanna, dr. Török Júlia Katalin (2012)

Eötvös Loránd Tudományegyetem

20. fejezet - Laposférgek (Platyhelminthes) törzse - (T.K.)

20. fejezet - Laposférgek (Platyhelminthes) törzse - (T.K.)

20.1. Általános jellemzők

Testük megnyúlt, hát-hasi irányban többé-kevésbé lapított, néha ovális. Testalakjuk miatt a köznyelvben féregnek nevezik őket, csakúgy, mint más, távoli állatcsoportokat, ahol a test szintén hasonló formájú. A laposférgek a fajszám és az ember szempontjából a legjelentősebb törzs az ún. Platyzoa kládban, amely a legegyszerűbb testfelépítésű ősszájúakat foglalja magába (15.8. ábra). Szabadon élő fajai közül a mindennapi életünk során kevéssel találkozunk, ám a humán- és a haszonállat-paraziták évezredek óta kísérik az embert. A szabadon élők, vagyis az örvényférgek, továbbá a paraziták különböző csoportjainak testfelépítése szembetűnően különbözik, az életmódjukkal összefüggésben (20.1. ábra). Az örvényférgek (Turbellaria) felülnézetből többnyire hosszúkás, megnyúlt állatok, a zömmel mikroszkopikus méretű fajok mellett csak kevés a több centiméteres. A legnagyobb örvényféreg 30 centiméter hosszú. A galandférgeknél (Cestoda) ezzel szemben kevesebb a mikroszkopikus nagyságú állat, itt vannak a legnagyobb méretet elérő fajok: a többméteres galandférgek között az ember széles galandférge 13 m testhosszt is elérhet! A mételyek (Trematoda) néhány centiméteres vagy kisebb fajok. A közel 20 ezer laposféregből mintegy 4500 örvényféreg, 4500 galandféreg és 9000 a közvetlen vagy közvetett fejlődésű métely.

Az ábrák mindegyike barna ceruzarajz.

20.1. ábra. A laposférgek főbb csoportjainak jellemző képviselői: A) örvényférgek, B) galandférgek, C) közvetett fejlődésű mételyek