Ugrás a tartalomhoz

Bevezetés az állattanba

dr. Csörgő Tibor, dr. Farkas János, Kis Viktor, dr. Molnár Kinga, dr. Sass Miklós, Szatmári Zsuzsanna, dr. Török Júlia Katalin (2012)

Eötvös Loránd Tudományegyetem

21. fejezet - Puhatestűek (Mollusca) törzse - (M.K.)

21. fejezet - Puhatestűek (Mollusca) törzse - (M.K.)

Az állatvilág második legnagyobb törzse, mintegy 50 ezer–130 ezer faj tartozik ide. Méretük a néhány millimétertől a 16 méterig terjed. Meleg és hideg tengerekben, édesvizekben, valamint szárazföldön is előfordulnak. Planktonfogyasztók, növényevők vagy ragadozók, ám az ekto-, sőt az endoparazitizmus sem ismeretlen körükben (elöl- és hátulkopoltyús csigák, tüskésbőrű gazdaállatokkal). Sok fajuk gazdaságilag jelentős, halásszák és tenyésztik is őket. Egyes csoportjaik képviselői neuroanatómiai, idegélettani, valamint viselkedéstani kutatások kísérleti alanyai. Bámulatos szépségű vázaik a tengerfenéken felhalmozódva kőzetté (mészkő) vál(hat)nak; kövületeik alapján pedig földtörténeti kormeghatározásokat végeznek.

21.1. Általános jellemzés

A puhatestűek testtájai a fej, a láb és a zsigerzacskó. Fejük az érzékszervek jelentős részét hordozza, és a központi idegrendszert foglalja magába. Lábuk izmos mozgásszerv; ennek származékai a fejlábúak tölcsére, tapogatói és karjai. A zsigerzacskó a belső szerveket tartalmazza.

A törzsszinten jellemző köpeny (pallium) a köztakaró kettőzete, amely a külvilágba nyíló köpenyüreget veszi körül. Az utóbbiban található szervek (pl. kopoltyú) az ún. köpenyszervek. A köpeny külső felszíne a héjat hordozza, amely így a zsigerzacskót (is) védi.