Ugrás a tartalomhoz

Bevezetés az állattanba

dr. Csörgő Tibor, dr. Farkas János, Kis Viktor, dr. Molnár Kinga, dr. Sass Miklós, Szatmári Zsuzsanna, dr. Török Júlia Katalin (2012)

Eötvös Loránd Tudományegyetem

22. fejezet - Gyűrűsférgek (Annelida) törzse

22. fejezet - Gyűrűsférgek (Annelida) törzse

22.1. Általános jellemzők - (T.J.)

A gyűrűsférgek az állatvilág közel 17 ezer fajt számláló törzse. Nevük a testüket felépítő szelvényekre utal. A szelvényesség – mint legismertebb tulajdonságuk – miatt a gerinctelenek között korábban központi jelentőséget tulajdonítottak nekik az ősszájúak leszármazása terén. Olyan jól ismert állatok tartoznak ide, mint a talajlakó giliszták, a vérszívásukról ismert piócák, amelyek a nyeregképzők (Clitellata) osztályának tagjai, de a zömük a tengerek legváltozatosabb élőhelyeihez alkalmazkodó, szabadon mozgó vagy helytülő soksertéjű (Polychaeta). Alaktani szempontból a legváltozatosabb testfelépítést mutató féregcsoport. Az élőhelyekhez való nagyfokú alkalmazkodóképességük összefüggésben lehet a szelvényesség biztosította evolúciós rugalmassággal. A nyeregképzők közel 5000 faja (köztük mindössze 500 a pióca) döntően szárazföldi és édesvízi, a soksertéjűek túlnyomó többsége azonban a tengerek lakója. A kontinens belsejében élő ember számára az avarlebontó giliszták képe jelenik meg a gyűrűsféreg szó hallatán. A tengerparti népek számára jóval több szempontból hasznosak: több fajukat fogyasztják, vagy halfogásra használják csaliként. Az alaki és élőhelyi változatosság mellett a méretük is igen széles tartományt fog át, a néhány 100 mikrométeres üledéklakóktól a 3 méter hosszúságú tengeri vagy trópusi talajlakó fajokig.