Ugrás a tartalomhoz

Bevezetés az állattanba

dr. Csörgő Tibor, dr. Farkas János, Kis Viktor, dr. Molnár Kinga, dr. Sass Miklós, Szatmári Zsuzsanna, dr. Török Júlia Katalin (2012)

Eötvös Loránd Tudományegyetem

26. fejezet - Ízeltlábúak (Arthropoda) törzse - (Sz.Zs.)

26. fejezet - Ízeltlábúak (Arthropoda) törzse - (Sz.Zs.)

Az ízeltlábúak az állatvilág fajokban leggazdagabb törzse, több mint 1 millió faj tartozik közéjük. Monofiletikus csoport. Igen különböző megjelenésű állatokat sorolunk közéjük, ennek ellenére vannak olyan tulajdonságaik, amelyek törzsszinten jellemzik őket.

Többségükre jellemző a különnemű (heteronom) szelvényezettség, azaz az egyes testszelvények jelentősen különbözhetnek egymástól. A fejlettebb ízeltlábúakban a szelvényszám állandó, sok esetben a szelvények összeolvadnak egymással. Végtagjaik ízelt lábak (arthropodium), amelyek ízülettel csatlakoznak a törzshöz, hengeres vázelemekből állnak, és saját izomzatuk van (6.1.3.3. fejezet).

Testük minden külső csíralemez eredetű hámját kitintartalmú kutikula fedi (6.1.3.2. fejezet). Ez külső vázként is funkcionál. A vázelemeket ízületi membránok kötik össze egymással, ez biztosítja a test mozgékonyságát. A kutikula nem növekszik az állattal együtt, ezért időről időre vedléssel kell megújítani.

Légzőszerveik a légcsövek (tracheák). Ezek a köztakaró visszatűrődései. Egyes ízeltlábúak azonban kopoltyúkkal lélegeznek.

Kiválasztószerveik egyes csoportokban módosult vesécskék, másoknál a közép- és utóbél határán nyíló Malpighi-edények.

Váltivarú, belső megtermékenyítésű állatok. A barázdálódás részleges, felszíni (superficialis), azaz az utódsejtek a petesejt központi sziktömegének felszínén jönnek létre.

Idegrendszerük központosult dúcidegrendszer, azaz az egyes dúcok koncentrálódnak és összeolvadnak egymással. Látószerveik pont- és/vagy összetett szemek.

Megválaszolandó kérdések és feladatok

  1. Milyen tulajdonságok indokolják az ízeltlábúak közös törzsbe sorolását?