Ugrás a tartalomhoz

Bevezetés az állattanba

dr. Csörgő Tibor, dr. Farkas János, Kis Viktor, dr. Molnár Kinga, dr. Sass Miklós, Szatmári Zsuzsanna, dr. Török Júlia Katalin (2012)

Eötvös Loránd Tudományegyetem

28. fejezet - Csáprágósok (Chelicerata) altörzse - (Sz.Zs.)

28. fejezet - Csáprágósok (Chelicerata) altörzse - (Sz.Zs.)

Testük előtestre (prosoma) és utótestre (opisthosoma) tagolódik. Az előtesten található a csáprágó (chelicera) és a tapogatóláb (pedipalpus), amelyek ízelt láb származékok (28.1. ábra). Szerkezetük fontos rendszertani bélyeg. Ezután 4 pár járóláb következik. Az utótesten soha nincsenek végtagok. Legtöbbjük külső emésztésű, középbelükhöz kiterjedt vakbélrendszer csatlakozik. Légzőszerveik kopoltyúk vagy tracheatüdők lehetnek. Kiválasztószerveik csípőmirigyek és/vagy Malpighi-edények. Váltivarúak, ivarnyílásaik az utótesten találhatók. Erősen központosult dúcidegrendszerük van.

A rajzon az állat feje balra néz, a tapogatólábai élénkzöldek, az előteste citromsárga, az utóteste narancssárga.

28.1. ábra. A csáprágósok testtájai és a tapogatóláb helyzete

28.1. Rákszabásúak (Merostomata) osztálya

Ősi csoport, első ismert leletei a szilurból és devonból származnak. Testük elő- és utótestre tagolódik, csak az előtest hordoz ízelt lábakat és azok származékait. Csáprágójuk és tapogatólábuk is ollós, ezeket 4 pár, szintén ollóban végződő járóláb követi. Jellegzetes hátpáncéljuk van. Négy ma élő fajuk közül legismertebb az atlanti tőrfarkú (Limulus polyphemus, 28.2. ábra).

A felső ábrán fémes színezetű, sötétszürke páncélzatú állatok láthatók egymás mögött a parti vízben. Alul fekete háttéren fehér rajz.

28.2. ábra. Atlanti tőrfarkú élőhelyén (A) és Haeckel ábrázolásában (B). Az utóbbi a hasoldalt ábrázolja, így jól látszanak az előtest végtagjai