Ugrás a tartalomhoz

Bevezetés az állattanba

dr. Csörgő Tibor, dr. Farkas János, Kis Viktor, dr. Molnár Kinga, dr. Sass Miklós, Szatmári Zsuzsanna, dr. Török Júlia Katalin (2012)

Eötvös Loránd Tudományegyetem

29.3. Külső morfológia

29.3. Külső morfológia

Testük általában három testtájra tagolódik: ezek a fej (caput), a tor (thorax) és a potroh (abdomen), de a feji és tori szelvények összeolvadásával kialakulhat egységes fejtor (cephalothorax) is. Mindhárom testtáj viselhet végtagokat.

Ún. valódi szelvényeknek azokat a szelvényeket tekintjük, amelyek tartalmaznak másodlagos testüregrészletet. Az első valódi fejszelvény az egy pár szemet, a második és harmadik szelvény pedig az első és második pár csápot hordozza. Ezek többnyire érzékszervek, de szolgálhatnak mozgásszervként is (l. vízibolhák, kandicsok). A három utolsó fejszelvény a szájszerveket viseli: ezek a rágó (mandibula), az elülső és a hátulsó állkapocs (maxilla). A legtöbb esetben a torszelvényeken is találunk ízelt lábakat, amelyek változatos alakúak és funkciójúak. Erre épül a rákok hagyományos, morfológiai rendszerezése. A potrohszelvényeken általában nincsenek végtagok – ez alól kivételt jelentenek pl. a felsőbbrendű rákok (Malacostraca) osztályának képviselői.

A fejtor hátpajzsa kétoldalt kagylóhéjszerű kettőzeteket képezhet, amelyek a lábak tövéig, vagy azokon is túlérnek. Utóbbi esetben a tor és általában a potroh is a héjak által védett üregben van.

29.3.1. A rákok végtagjai

A rákok végtagjai alapszabás szerint kétágúak. Van egy tőízük (propodit), amely általában két további ízből, az alapízből (basipodit) és a csípőízből (coxopodit) áll. Ehhez kapcsolódik a külső (exopodit) és a belső ág (endopodit). A tőízen lehetnek függelékek (exitek és enditek), ilyen függelékek például a kopoltyúk is. Ezt a kétágú lábtípust hasadtlábnak (schizopodium) nevezzük (29.1.A ábra). Ebből vezethető le a rákok körében megfigyelhető összes lábtípus. A tízlábú rákok jól ismert járólábai pálcalábak (pereiopodium). Ennél a típusnál a tőíz két ízből, az belső ág öt ízből áll, az külső ág pedig elcsökevényesedett (29.1.B ábra). A levélláb (phyllopodium) a levéllábú rákok (Branchiopoda) körében jellemző végtagtípus, mely megjelenésében valóban levélszerű, lebenyekből álló végtag.

A rajzok színezetéről az ábraaláírásban szereplő szöveg mindent elmondott.

29.1. ábra. Hasadtláb és pálcaláb: A) tízlábú rák hasadtlába (a piros alapíz és a sárga csípőíz együttesen alkotják a tőízt. Erről ered a belső ág (az ábrán zöld), illetve a külső ág (az ábrán kék). A kopoltyúk a láb dorzális függelékei. B) Tízlábú rák pálcalába. A tőízről ered az öt ízből álló belső ág (az ábrán zöld), a külső ág pedig elcsökevényesedett. A kopoltyúk a láb dorzális függelékei