Ugrás a tartalomhoz

Bevezetés az állattanba

dr. Csörgő Tibor, dr. Farkas János, Kis Viktor, dr. Molnár Kinga, dr. Sass Miklós, Szatmári Zsuzsanna, dr. Török Júlia Katalin (2012)

Eötvös Loránd Tudományegyetem

29.4. A rákok testfelépítése

29.4. A rákok testfelépítése

Hámjukat kitintartalmú kutikula fedi (l. 6.1.3.2. fejezet), amelybe szervetlen sók rakódhatnak, elsősorban kalcium-karbonát. Külső vázuk (exoskeleton) van, kiegyénült izmokkal. Tápcsatornájukban az elő- és az utóbél borítása is kitinizált kutikula, középbelük entodermális hámmal bélelt, rövid szakasz. Hozzá jól fejlett középbéli mirigy (hepatopancreas) kapcsolódik. Légzőszerveik epidermiszeredetű kopoltyúk, de egyes csoportokban az egész testfelületen, vagy a héjon át történik a gázcsere. Kiválasztószerveik módosult metanephridiumok, amelyek vagy a csáp (csápmirigy), vagy az elülső állkapocs (állkapcsi mirigy) szelvényében alakulnak ki. Testüregük kevert (myxocoeloma, haemocoeloma), az egyedfejlődés során az elsődleges és másodlagos testüreg összenyílásával alakul ki (részletesebben l. 5.4.3. fejezet). Keringési rendszerük nyílt. Általában váltivarúak, de előfordulnak hímnős fajok is. A megtermékenyítés mindig belső. Egyedfejlődésük közvetett. Kétféle lárvaalak jellemző: a fejlárva (nauplius) és a töviseslárva (zoea, 29.2. ábra). Gyakoriak azok a fajok, amelyeknél a kétivaros szaporodás mellett a környezeti feltételektől függően szűznemzés is megjelenik (a jelenség neve szaporodásforgó).

Mindkét ábra fekete hátterű, az állatokat fehér vonalakkal rajzolták.

29.2. ábra. Rákok lárvatípusai: fejlárva (felülnézet, A) és tövises lárva (oldalnézet, B)

Erősen központosult dúcidegrendszerük van. Az idegrendszerük központját a garatideggyűrű és a hasdúclánc alkotja. Előbbi az agydúcból, a garatalatti dúcból és a kettőt összekötő páros hosszanti idegkötegből, a garat körüli ideggyűrűből áll. A hasdúcláncot szelvényenként egy-egy dúcpár, és az őket összekötő idegtörzsek építik föl. Neuroendokrin rendszerük szabályozza a vedlést, a szénhidrát-anyagcserét, a vízháztartást, a pigmentsejtek működését, az ivari működéseket és az egyedfejlődést. Mechano- és kemoreceptoraik az úgynevezett érzékszőrök, amelyek érzéksejthez kapcsolódó speciális kutikulaképletek a köztakaróban. Látószerveik egyszerű és összetett szemek.

A rákokat a hagyományos, morfológiai rendszerekben négy osztályba sorolhatjuk. Képviselőik egymástól lényegesen különbözhetnek.