Ugrás a tartalomhoz

Bevezetés az állattanba

dr. Csörgő Tibor, dr. Farkas János, Kis Viktor, dr. Molnár Kinga, dr. Sass Miklós, Szatmári Zsuzsanna, dr. Török Júlia Katalin (2012)

Eötvös Loránd Tudományegyetem

34.3. Szervezettani jellemzésük

34.3. Szervezettani jellemzésük

A halak köztakarója, mint minden gerinces állaté, háromrétegű. A felhám (epidermisz) ektodermális eredetű. Többrétegű el nem szarusodó laphám alkotja.

Ennek vastagsága elsősorban attól függ, hogy a pikkelyzet mennyire fejlett. A pikkelytelen halakban (pl. leső harcsa) 30-40 sejtsor is alkothatja. A gyorsfolyású vizekben élő halakban vékonyabb a hámréteg, mint az állóviziek esetében.

Az epidermiszben nyálka- és fehérjetermelő mirigysejtek vannak. Az alatta lévő irharétegben (cutis) ülnek tetőcserép-szerűen egymást fedő pikkelyek, s itt találhatók a színsejtek is.

A pikkely a porcos halakban ún. fogas pikkely. Ez négyszög alakú alaplemezből és az abból kiemelkedő fognyúlványból áll, aminek a felszínét zománcréteg borítja. A placoid pikkelyek az állkapcsok területén igen magas fognyúlványokat képeznek. Ezek alkotják a cápák félelmetes, legtöbbször többsoros fogazatát (8.9. ábra). A csontos halakban köralakú és fésűs pikkelyek fordulnak elő.

A vázrendszer mezodermális eredetű, a porcoshalakban porcokból, a csontoshalakban porcokból és csontokból épül fel. Állkapocs felfüggesztésük auto- és a hyostilya is. Gerincoszlopuk csak két (törzsi és farok) tájékra tagolódik, törzscsigolyáikhoz bordák kapcsolódnak. Mellső függesztőövük a koponya kaudális részéhez kapcsolódik, a hátsó csontpárja viszont szabadon fekszik a hasi izomzatban. A végtagvázakat az úszósugarak képviselik. A legtöbb hal szájüregében fogakat találunk. Ezek rágásra nem alkalmasak (8.9. ábra). Valódi nyelv és nyálmirigyek nem alakulnak ki. Garatjukat kopoltyúrések törik át, közöttük találjuk a kopoltyúíveket. A csontos halakban a garat dorzális részéhez csatlakozik az úszóhólyag vezetéke. Ragadozó halakban gyomor(gaster vagy ventriculus) is kialakul. A középbél hossza a táplálkozásmódtól függ (békés halakban hosszabb). Benne bélbolyhok nem fejlődnek. Kezdeti szakaszához kapcsolódik a máj és a hasnyálmirigy vezetékrendszere. Legtöbbször kloakájuk fejlődik.

Légzőszerveik a kopoltyúk(branchia), amelyek a 3.–6.-dik zsigeríveken alakulnak ki (7.29. ábra). Mivel a halak el nem szarusodó epidermisze nem képez akadályt a gázcserével szemben, minden halban zajlik bizonyos mértékű bőrlégzés. Ennek mértéke a 3–9%-tól 15–25%-ig terjedhet. A csontoshalaknak úszóhólyagjuk van. A halak működő veséje a testüreg dorzális falához tapadó, hosszúkás, lapos, sötétvörös színű, páros szerv (opistonephros, 10.7. ábra). A vese ventralis felszínén fut az elsődleges húgyvezető, ami vékony, kékesfehér szalagként ismerhető fel. Embrionális korban megjelenő előveséjük (pronephros) fejvesévé alakul (l. kiválasztószervek). A halak körében a váltivarúság (gonochorismus) jellemző, sok fajuk ivari dimorfizmust mutat. A csontoshalak esetében az ivarvezetékek az ivarmirigyek szervtelepének hátulsó (steril) részéből fejlődnek, így náluk az ivarszervrendszer független a kiválasztó szervrendszertől (10.3.1.1.1. fejezet). A porcoshalakban – a gerinces alapszabásnak megfelelően – húgyivarszervrendszer alakul. A legtöbb csontoshal külső megtermékenyítésű, ikrarakó (ovipar) állat, tehát külső ivarszerveik nincsenek. Csak az eleventojó (ovivivipar) halak (pl. elevenszülő fogaspontyok) megtermékenyítése belső.

Keringési rendszerük egy vérkörű, szívük háromüregű (vénás öböl, pitvar, kamra). A gerincesek körében az alapszabást mutató artériás és vénás keringési rendszerüket korábban ismertettük (l. 12.3. fejezet). Idegrendszerük – amely számos, halakra jellemző vonással rendelkezik (utóbbiakat itt nem említjük) – a gerinces sémának megfelelően tagolódik (l. 13.2.2.1.1. fejezet), 10 agyidegük van (II. táblázat). Neuroendokrin rendszerük központja a szintén speciális jellegzetességeket mutató hipotalamo–hipofízis rendszer, perifériális endokrin szerveik közül a mellékpajzsmirigy hiányzik, s a mellékvese sejtjei nem alkotnak kompakt szervet.

Általános testfelépítésüket a 34.2. ábra mutatja be.

Az ábrán egy felboncolt ponty belső szervei láthatók. A kopoltyúkat kék, a szívet piros, a veséket sötétbarna színnel jelöltük. Az úszóhólyag szürke, az ivarmirigy és vezetéke lila. A máj lebenyei barnák, a közöttük kanyargó középbél pedig zöld, akárcsak az utóbél.

34.2. ábra. Csontoshalak belső szerveinek helyzete a hím ponty példáján

Érzékszerveik közül a bőrben lévők nagy jelentőségűek: ilyen az áramlásokat és rezgéseket érzékelő oldalvonalszerv (14.8. ábra). Szaglásuk nagyon jó lehet (l. cápák). Szemgolyójuk a gerinces alapszabást követi, bár néhány, csak halakra jellemző specialitással is rendelkezik (14.11. ábra). Külső- és középfülük nem fejlődik, belsőfülük elsősorban a térbeli orientáció szerve és minden bizonnyal az igen hasonló sejtes szerkezetű oldalvonal-szerv feji részéből származtatható. A belsőfül akusztikus része és ezzel együtt a hangérzékelés halakban fejletlen.

34.3.1. Az úszóhólyag (vesica natatoria)

Az úszóhólyag csontos halakra jellemző, hidrosztatikai szerv. A garat dorzális falának vakzsákszerű kitűrődéséből alakul ki. A gerincoszlop alatt helyezkedik el, a hasüreg dorzális részének jelentős területét elfoglalja (34.2. ábra). Az Archimedes-elvnek megfelelően a gáztartalma miatt csökkenti a hal fajsúlyát, így annak nem kell állandó izommunkával vízközt tartania magát.

Számos csontos halnak nincs úszóhólyagja, főként a gyorsfolyású vizek fenéklakó halaiból hiányzik (pl. páncélosharcsák). A csontos halak egy részében a légvezeték, ami összeköti az úszóhólyagot a garattal, kifejlett korban is megmarad, más halakban elcsökevényesedik.

A gáztartalom változtatását még a légvezetékes halak sem végzik közvetlen levegő leadással vagy- felvétellel. Ezt a funkciót két, az úszóhólyag falából differenciálódott szerv látja el. A gázmirigy sűrű hajszálérhálózattal ellátott, vörös színű terület az úszóhólyag falában. Feladata, hogy a vérben oldott gázok egy részét az aktuális fiziológiai szükségleteknek megfelelően az úszóhólyag légterébe válassza ki. A másik ( ovál) ezzel szemben az úszóhólyagban levő gázok egy részét vissza tudja venni a vérbe. Az úszóhólyag gáztartalma nem azonos összetételű a levegőével, jelentős mennyiségű oxigént tartalmaz. Átmeneti oxigénhiányban a hal ezt a tartalékot hasznosítani tudja.