Ugrás a tartalomhoz

Bevezetés az állattanba

dr. Csörgő Tibor, dr. Farkas János, Kis Viktor, dr. Molnár Kinga, dr. Sass Miklós, Szatmári Zsuzsanna, dr. Török Júlia Katalin (2012)

Eötvös Loránd Tudományegyetem

35.4. Szervezettani jellemzésük

35.4. Szervezettani jellemzésük

A köztakarójuk háromrétegű. Felhámjuk (epidermisz) többrétegű,gyengén szarusodó laphám (l. 6.17. ábra). Benne sok, nyálkát és méreganyagot termelő mirigy fejlődik. A bőr állandóan síkos, nyálkás, részt vesz a légzésben. A bőr színét az írha réteg pigmentsejtjei adják. A bőralatti kötőszövet csak néhány helyen nő össze az izomzattal: a legtöbb helyen a bőr és az izomzat között üregek vannak (ezek az ún. nyirokzsákok, melyeket nyirokfolyadék, limfa tölt ki).

Az emésztőkészülékük széles szájnyílással kezdődik. Nyeléskor a szemgolyók a szájüregbe domborodva elősegítik a táplálék lenyelését. Fogaik és fejlett nyelvük van. A nyelv számos csoportnál izmok segítségével messzire kivethető és fontos szerepet játszik a táplálékszerzésben (8.11. ábra). Nyelőcsövük a gyomorba vezet, amit a közép- majd az utóbél követ. Ez utóbbi kloakába nyílik.

A béka lárvális állapotban kopoltyúkkal, kifejlődött állapotban tüdővel lélegzik (l. 9.3.2 fejezet).

A gégefő hangadásra képes. A kiadott hangot a szájgarat üregből nyíló hanghólyagok erősítik fel. A tüdők páros, vékonyfalú, zsákalakú képződmények. Belső felületükön léceket találunk, melyek a felület megnagyobbítására szolgálnak (9.9. ábra). Hidrosztatikai szervként is szolgálnak. A légzésben egyaránt szerepe van a szájüreg hajszálerekben gazdag nyálkahártyájának, a tüdőnek és a bőrnek is, melynek érhálózata igen fejlett.

A kiválasztás szervei a páros vesé. Ezek ősvese fejlettségűek (opistonephros), húgyvezetőjük elsődleges (10.7. ábra). Váltivarúak, a megtermékenyítés külső, a béka petéit vízbe rakja (11.19. ábra).

A lerakott petéből kedvező körülmények esetén 7–8 nap alatt fejlődik ki a lárva (ebihal). Az ebihal eleinte a halakhoz hasonló, majd fokozatosan alakul át békává. Tehát a kétéltűek fejlődése közvetett, a lárva metamorfózison megy keresztül, így alakul kifejlett egyeddé. A békák körében az ivadékgondozás nem ismeretlen.

A kétéltűek keringési rendszere kétvérkörű (12.3.2 fejezet). A két vérkör kialakulása a tüdő kialakulásával kapcsolatos. Nyirokrendszerük fejlett.

Idegrendszerük az alapszabást követi. 10 agyidegük van (l. II. táblázat). A szemgolyó felépítése hasonló a halak és általában a gerincesek szeméhez. A halak szemétől annyiban különbözik, hogy alkalmazkodik a szárazföldi látási viszonyokhoz (14.2.4. fejezet). A hallás és a helyzetérzés szerve bonyolultabb, mint a halakban. Középfülük dobüregét az Eustach-kürt köti össze a szájgarat üregével (7.29 ábra), egy hallócsontjuk van (7.31. ábra). A békák viszonylag jól hallanak, meghallják a rájuk leselkedő ragadozók által keltett zajokat és a nőstények messziről reagálnak az azonos fajú hímek brekegésére.

A szaglás szerve az orr belsejében elhelyezkedő szaglóhám. Jellemző a kétéltűekre, hogy az orrjárat a külső környezetet összeköti a szájüreggel, azaz a kétéltűeknek a halakkal ellentétben külső és belső orrnyílásuk isvan. A tapintás és hőérzékelés szervei a bőrben elszórt érzéksejtek, idegvégződések. A szájban érzőbimbók vannak, de ezek inkább tapintó, mint ízlelőszervek. A felboncolt béka szerveinek helyzetét a 35.3. ábra mutatja be.

Az ábrán fekete körvonallal rajzolt állat, a szervei egy része élénk színnenl körülrajzolt.

35.3. ábra. Felboncolt béka szervei hasi nézetben (a szájfenék jobb oldalát eltávolították, alatta a szájpadlás látható)