Ugrás a tartalomhoz

Bevezetés az állattanba

dr. Csörgő Tibor, dr. Farkas János, Kis Viktor, dr. Molnár Kinga, dr. Sass Miklós, Szatmári Zsuzsanna, dr. Török Júlia Katalin (2012)

Eötvös Loránd Tudományegyetem

36.2. Szervezettani jellemzésük

36.2. Szervezettani jellemzésük

A hüllők négylábú (Tetrapoda) állatok, bőrük erőteljesen elszarusodik. A szaruréteg pikkelyeket, pajzsokat hoz létre, amelyeket számos esetben vedléssel lehet megújítani. A bőr irha rétegében bőrcsontok fejlődhetnek (l. 6.2.2. fejezet és 6.19 ábra). Bőrük mirigyekben szegény. Vázrendszerük (a koponya alakulása, a csigolyák száma, a bordák, a mellcsont, a végtagok megléte és morfológiája, a medence felépítése) igen változatos, az életmódnak megfelelő alakulású. Rendszerezésükben az agykoponya hallótájékának alakulása fontos szempont: itt ún. halántékablakok jelenhetnek meg (l. 7.7.3.3 fejezet és 7.33. ábra). A teknősök és a krokodilok csoportjában kialakul a másodlagos csontos szájpad. Ránőtt vagy fogmederben ülő (krokodilok) fogaik homodont fogazatot alkotnak, rágásra nem alkalmasak (7.35. ábra). Fejvázuk felépítése változatos, állkapcsuk mindig több csontból áll. Méregmirigyük lehet, amelyhez méregfog társulhat (l. kígyók). Tápcsatornájuk kloakába nyílik. Légzőrendszerükben előrelépést jelent a kétéltűekhez képest, hogy kialakul a gégefő, amely elkülönül a légcsőtől. Hangadásra is képesek lehetnek. Tüdejük változó fejlettségű, hozzá légzsákok kapcsolódhatnak (pl. kaméleonok, teknősök). A krokodiloknál megjelenik egy, a testüreget kettéválasztó kötőszövetes lemez (diaphragma, 9.10. ábra), amelyhez izmok is kapcsolódnak: működése szerepet játszik a légzésben. A többi hüllő testürege egységes mell-hasüreg (5.4.5.1 fejezet).

Keringési rendszerük két vérkörű, amelyek az életmód függvényében kapcsolatban állnak egymással. Szívük háromosztatú (12.8. ábra), a krokodiloknál négyüregű. Keringésüknek fontos szerepe van a hőszabályozásban, termoregulációs központjuk nincsen. Kiválasztószervük utóvese, húgyvezetőjük másodlagos (l. 10.7. és 10.8. ábra). Húgyhólyagjuk a kloáka falának ventralis kitűrődése.

A hüllők váltivarúak, gyakran ivari dimorfizmussal. A hímekben mellékhere és ondóvezető fejlődik (l. 11.4.3.3. fejezet, 11.8. ábra), a kloáka ventrális fala párzószervet képezhet. Megtermékenyítésük belső, tojásokat raknak (ovoparia), vagy elevenszülők (ovoviviparia). Embrionális fejlődésük során magzatburkaik alakulnak (l. 11.4.3.2. fejezet), fiókáikat gondozhatják. Idegrendszerük fejlettsége változó, előagyuk felszínén agykéreg jelenik meg. Az előagy itt már egyértelműen a látó- és a hallópálya központja lesz. Szemgolyóik felépítése a gerinces alapszabást kisebb-nagyobb módosulásokkal követi. Az akkodomáció változatosan alakul. Szemhéjaik összenőhetnek, s részben áttetszővé válhatnak (l. ún. „szemüveg”). Fejtetői szemük lehet. Hallószervük eltérően fejlett, csökevényes is lehet (l. kígyók). Középfülükben (dobüreg) egy hallócsontjuk van.

Érzékszerveik között vannak speciálisan csak rájuk, pontosabban a kígyókra jellemzők. Ezek a gödörszervek, amelyek az óriáskígyóknál az ajkak mentén, a viperáknál és a csörgőkígyóknál az orrnyílás és a szem között helyezkednek el: az infravörös sugarakat hőként érzékelve lehetővé teszik a melegvérű zsákmány éjszakai felkutatását (14.9. ábra).