Ugrás a tartalomhoz

Bevezetés az állattanba

dr. Csörgő Tibor, dr. Farkas János, Kis Viktor, dr. Molnár Kinga, dr. Sass Miklós, Szatmári Zsuzsanna, dr. Török Júlia Katalin (2012)

Eötvös Loránd Tudományegyetem

38.2. Leszármazásuk

38.2. Leszármazásuk

Az emlősök az ún. egy halánték ablakos (synapsida) hüllőkből származnak (ld. vázrendszer). Emlősszerű állatok a fosszíliák alapján az evolúció során többször is kialakultak. A mai fajok három nagyobb csoportba sorolhatók: ezek a tojásrakó emlősök, az erszényesek és a méhlepényesek:

  • Emlősszerűek (Synapsida)

    • Emlősszerű őshüllők (Therapsida) osztálya

    • Emlősök (Mammalia) osztálya

      • Tojásrakó emlősök (Prototheria) alosztálya

        • Kloakások (Monotremata) rendje

      • Theria alosztály

        • Erszényesek (Metatheria / Marsupialia) öregrendje

        • Méhlepényesek (Eutheria / Placentalia) öregrendje

A tojásrakó emlősök a kréta elejétől léteznek, de csak kevés fosszíliájuk maradt fenn. Elterjedési területük Ausztráliára és Új-Guineára korlátozódik. Eredetük bizonytalan, így a másik két csoport, az erszényesek és a méhlepényes emlősök közelebbi rokonságban állnak egymással. Bár a Föld nagy részéről a méhlepényesek kiszorították az erszényeseket, ez nem azt jelenti, hogy az erszényesek az ősi csoport és belőlük fejlődtek ki a méhlepényesek. A két csoport evolúciója nagyrészt párhuzamosan játszódott le.

Az emlősök főbb csoportjainak kialakulását és rokonsági viszonyait a 38.1. ábra mutatja be.

A törzsfa az egyes emlős csoportok rokonsági viszonyait mutatja be, az ábra felső részén a földtörténeti korbeosztással.

38.1. ábra. Az emlősök főbb csoportjainak kialakulása és rokonsági viszonyai