Ugrás a tartalomhoz

Bevezetés az állattanba

dr. Csörgő Tibor, dr. Farkas János, Kis Viktor, dr. Molnár Kinga, dr. Sass Miklós, Szatmári Zsuzsanna, dr. Török Júlia Katalin (2012)

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Előszó – Az állattan tudományterületei és a könyv felépítése

Előszó – Az állattan tudományterületei és a könyv felépítése

Az élettudományon (biológia) belül az állattan (zoológia) az a tudományterület, amely az állatokkal és az állatok közösségeivel foglalkozik. (Érdemes megemlíteni, hogy hazánkban – helytelenül – elterjedt az az értelmezés, hogy a zoológia csupán a rendszertani-ökológiai tudományágakat foglalja magába.) A zoológián belül számos, speciális ismereteket összefoglaló tudományágat különböztetünk meg. Ezek a következők:

  1. Alaktan (morfológia) vagy bonctan (anatómia)

  2. Rendszertan (taxonómia vagy szisztematika)

  3. Élettan (fiziológia)

  4. Viselkedéstan (etológia)

  5. Egyedfejlődéstan (ontogenetika)

  6. Törzsfejlődéstan (filogenetika)

  7. Környezettan (ökológia)

  8. Állatföldrajz (zoogeográfia)

  9. Ősállattan (paleozoológia)

  10. Alkalmazott állattan

    • Orvosi, járványügyi

    • Meződazdasági

    • Halászati

    • Vadászati

    • Erdészeti állattan

A jelen könyv anyaga elsősorban az alapvető anatómiai és a rendszertani ismereteket foglalja össze, de számos helyen teszünk fontos utalásokat az állatok fejlődésére, viselkedésére, szaporodására, gazdasági jelentőségére és az elterjedésére, környezeti szerepére vonatkozóan. Az itt ismertetett tudáskincs feltétlenül szükséges ahhoz, hogy az egyes tudományágak anyagát tárgyaló (későbbi) tantárgyak és tankönyvek érthetők, követhetők, tanulhatók legynek.

A zoológiai kutatások jelentőségét azok célja határozza meg, ennek alapján számos megközelítést ismerünk a mai zoológián belül:

  1. Alapkutatások; az állatok szervezetének, működésének, molekuláris szerveződésének és szabályozásának minél alaposabb megismerése

  2. Orvosi kutatások, állatkísérletek

  3. Biológiailag aktív anyagok keresése

  4. Parazita állatok biológiája

  5. Parazitákat terjesztő (vektor) állatok biológiája

  6. Táplálékforrásként szereplő állatok biológiája

  7. Állattenyésztés

  8. Mező– és erdőgazdasági haszonállatok tanulmányozása

  9. Kártevők elleni védekezés céljából zajló kutatások

Az alaktan (morfológia) tudományterületei:

  1. Promorfológia

  2. Egyedfejlődéstan

  3. Sejttan (citológia)

  4. Szövettan (hisztológia)

  5. Szervtan (organológia)

A morfológián belül alkalmazott megközelítési módok:

  1. Tipológia: egy állatcsoport anatómiai sajátosságainak bemutatása egy példaállaton (fajon) keresztül.

  2. Összehasonlító szervezettan (komparatív anatómia): az azonos működést ellátó szervek, szervrendszerek bemutatása az egyre fejlettebb állatcsoportok esetében.

A rendszertan tudományterületei:

  1. Taxonómia: az elnevezésekkel és a kategorizálásokkal foglalkozik.

  2. Szisztematika: az élőlények rokonsági viszonyaival foglalkozó, oknyomozó tudományág.

( Ezekről részletesebben l. a 15. fejezetet.)

Könyvünk a későbbi tanulmányok szempontjából legfontosabbnak tartott állatcsoportokat mutatja be egy-egy kiragadott példacsoport vagy faj jellemzésén keresztül. A választást nyilvánvalóan befolyásolta földrajzi környezetünk, valamint a gyakorlati oktatásban hozzáférhető állatok előfordulása és beszerzési lehetőségei. A közölt leírások érthetősége és megalapozása érdekében az ismeretanyagot két részre választottuk szét: az 1.–14. fejezet az anatómiai vonatkozásokat tartalmazza, míg a 15.–38. fejezet a csoportokat tárgyalja, az általunk összeállított rendszer szerint.

Az első 14 rész rávilágít az állatvilág sokszínűségére, amennyiben sejteti, hogy az élőhely által felvetett problémák megoldásához milyen felépítésű és működésű szervek szükségesek és alkalmasak, s hogy ugyanazon kihívásra többféle válasz is születhet. Hogy ezek között vannak emberi szemmel nézve tökéletesebbek, az a rendszerezési szempontokban minden bizonnyal megnyilvánul. Az élővilág azonban nem tud ezekről a szempontokról, így az állatok szervezetének alakulásában elsődlegesen a környezethez történő alkalmazkodás játszik szerepet, amelyet mi nem egyszer visszalépésnek, vagy egyszerűsödésnek látunk (l. Mesozoa vagy Placozoa csoport). Ez a jelenség igencsak megnehezíti bizonyos csoportok rendszertani helyzetének megítélését, ami az egyes iskolák által használt rendszerekben eltérő besorolást eredményez. Az ilyen bizonytalanságok körültekintő bemutatása nem célunk, ezek későbbi megértésének csupán a megalapozására vállalkozhatunk! A könyvünk második részében alkalmazott rendszer tehát összességében egy hagyományos szisztéma, a legújabb tudományos eredményeket csak részben tükrözi.

A könyv 16.–38. fejezetében ismertetett állatcsoportok részletes megismeréséhez az első rész ismeretanyaga is szükséges, azaz a két rész kiegészíti egymást! Ennek alapján azt javasoljuk, hogy az egyes részek olvasása közben az Olvasó feltétlen „lapozzon” előre vagy vissza a csoportok jellemzéséhez, illetve a leírásban éppen szereplő szerv vagy szervrendszer előző fejezetekben szereplő részletesebb anatómiai bemutatásához. Ezt a lapozást a legtöbb helyen linkkel segítjük, de mivel minden állításunk alapjaihoz nem volt alkalmunk könyvjelzőt tenni, az Olvasó ezirányú szorgalmára (a „keresés” funkció használatára) feltétlenül számítunk.

A könyv egy munkaközösség évtizedes együttműködésének eredményeként született, azt az Eötvös Loránd Tudományegyetem két tanszékének – az Anatómiai, Sejt– és Fejlődésbiológiai, valamint az Állatrendszertani és Ökológiai tanszékének – munkatársai állították össze. A rajzok forrásmunkák alapján készített saját alkotások. A fotók egy része szintén saját felvétel, más része régi könyvekből vagy a világhálóról származó, szabad felhasználású fotó (lejárt védettséggel vagy olyan megkötéssel, amely csak a szerző adatainak közlését írja elő). A külső forrásból származó képanyag eredetét minden esetben feltüntettük, a két tanszékről származókét csak akkor, ha annak alkotója nem szerzője a könyvnek. Az ábrákhoz tartozó forrásokat a könyv végén listáztuk. Elektronikus könyvről lévén szó, ahol az ábra beillesztését nem tudtuk szabad felhasználással biztosítani, ott linkkel jeleztük azt a honlapot, ahol az Olvasó megtalálhatja az illusztrációt. Ezek a könyv végén egy listába gyűjtve találhatók.

Bízunk benne, hogy könyvünket a vizsgára készülő hallgatók haszonnal „forgatják” majd, s aki csak érdeklődésből „lapoz” bele, az is sok érdekes ismerettel találkozik majd.

Budapest, 2012. június 30.

A szerzők