A gyémánt leggyakrabban másodlagos lelőhelyeken, azon belül is inkább folyami üledékekben fordul elő. A legkeményebb természetben előforduló ásvány, csak szénatomokból áll, a szén egy allotróp módosulata. Korábban ékszerként használták, de rendkívül nagy keménysége miatt, az utolsó évszázadban ipari felhasználása vált széles körűvé. Az olaj-, és földgáz kutak, valamint alagutak kialakításánál alkalmazott fúrófejekben, gyémánt a tényleges maróelem.

A nagy gyémántbányák gyakran külszíni fejtéssel „működnek”. Ezekre példák az Udachnaya (Oroszország) közelében, vagy az Ekati területen levő bányák. Az Udachnaya gyémánt bánya Oroszországban (Sakha köztársaságban, a sarkkörön túl) a nagy külszíni fejtésű gyémánt bányák között a legnagyobb. Több, mint 600 méter „mély”.

1.12. ábra - Gyémánt bánya Udachnaya közelében. Oroszország

http://www.caesarom.com/?modul=galeria&a=60616

1955 óta folyik a Mir nevű gyémánt bányában (rendkívül zord körülmények között, minden fagyott az év nagy részében) a kitermelés. A termelési érték 2001-ben, 10 millió karát volt (2 tonna gyémánt)

1.13. ábra - A Mir gyémántbánya. Oroszország

http://ipon.hu/hir/oriasi_gyemantlelohely_sziberiaban/22342

Egy hatalmas kráter Kanadában az Ekati gyémánt bánya, 20 km távolságban az északi sarkkörtől. Az éghajlat nagyon zord, nagyon kemény telekkel. Ez Észak-Amerika első nagyméretű gyémánt bányája, 1998-ban nyitották meg.

1.14. ábra - Gyémántbánya, Ekati, Kanada

http://www.erepublik.com/en/article/amit-te-is-megtehetsz-emagyarorsz-g-rt--950533/1/20