Dr. Német Béla (2013)
Pécsi Tudományegyetem
http://hu.wikipedia.org/wiki/Színesfém-kohászat
Gyakoriság és előfordulás
Viszonylag ritkák, de az emberiség által régen felhasznált fémek (jól dúsulnak, könnyen kinyerhetők); Elemi állapotban is előfordulnak (Au), kvarc vagy pirit ásványokban, de a Cu és Ag esetén az ércek fontosabbak; A tengervíz Au tartalma 4 μg/l (100.000 t Au/Földközi tenger); CuFeS2 – kalkopirit, CuCO3∙Cu(OH)2 – malachit, Ag2S – argentit
Előállítás
Tiszta réz előállítása: szulfidos ércek pörkölése + SiO2 (Fe2(SiO3)3-ba viszi a vasat)
2 CuFeS2 →Cu2S + Fe2O3 + 3 SO2 (pörkölés, O2 1400-1500 °C)
2 Cu2S + 3 O2 → 2 Cu2O + 2 SO2 (részleges oxidálás)
2 Cu2O + Cu2S → 6Cu + SO2
Tiszta ezüst előállítása: Pb-, Zn-, Cu-gyártás melléktermékeként vagy ciánlúgozással
4 Ag + 8 NaOH + O2 + 2 H2O →4 Na[Ag(CN)2] + 4 NaOH; majd Zn-kel cementálás
Tiszta arany előállítása: fizikai tulajdonságai alapján különítik el a meddőtől (aranymosás, amalgámozás) illetve ciánlúgozással
Felhasználás
Ötvözeteik ékszerek [24 karát (100%), Au+Ag(Cu)]
Jó elektrotechnikai vezetékanyagok: réz-huzal, ezüst-biztosíték, arany-kontaktus
Más fémekkel alkotott ötvözeteiket széles körben alkalmazzuk: sárgaréz (Cu+Zn), bronz (Cu+Sn), érmék (Cu+Ni+Ag, esetleg, Zn/Mn), konstantán (Cu+Ni+Mn), alpakka(Cu+Ni+Zn)
Fizikai és kémiai tulajdonságok
Nagy sűrűségű, puha, jól megmunkálható fémek, vékony huzalok, lemezek, fóliák nyerhetők (1 cm3 Au→18 m2 230 atom vastagság)
Legjobb hő és elektromos vezetőképességűek;
Kis reakcióképességűek, levegővel, vízzel szemben ellenállóak, DE réz és az ezüst oxidálódik víz és széndioxid jelenlétében:
Cu + (H2O, CO2, O2) → Cu2(OH)2CO3 (zöld), patina
Ag + (H2S, O2) → Ag2S (fekete)
A Cu, és az Ag csak oxidáló savakban oldódnak:: cc. H2SO4, HNO3 (választóvíz),
Au csak királyvízben (1 HNO3+3 HCl) oldódik.