Ugrás a tartalomhoz

Genetika és genomika

Falus András, László Valéria, Tóth Sára, Oberfrank Ferenc, Pap Erna, Dr. Szalai Csaba (2014)

Typotex Kiadó

9. fejezet - A komplex betegségek genomikai megközelítése

9. fejezet - A komplex betegségek genomikai megközelítése

Szalai, Csaba

Komplex betegségek általános jellemzői

Multifaktoriális vagy komplex betegségeknek nevezzük azokat a betegségeket, amelyek néhány (oligogénes vagy oligogenic), vagy sok (poligénes vagy polygenic) gén és környezeti hatások révén alakulnak ki. A multifaktoriális betegségek, szemben a monogénes betegségekkel, melyek a populáció töredékét érintik, általában nagyon gyakoriak, sőt azt lehet mondani, hogy élete során kisebb-nagyobb mértékben minden ember szenved valamilyen multifaktoriális betegségben. Ide tartoznak az olyan népbetegségek, mint például: allergiás betegségek, asztma, rák, magas vérnyomás, cukorbetegség, kardiovaszkuláris betegségek, Alzheimer kór stb. De hozzá kell tennünk, hogy a tulajdonságainkat (mind külső, mind belső) meghatározó tényezők is multifaktoriálisak, és genomikai vizsgálatuk nem különbözik a betegségekétől, így a kettőt, mivel ráadásul sokszor szoros kapcsolatban is állnak egymással, nem választjuk el egymástól élesen.

Néhány jellemzője a multifaktoriális betegségeknek:

  • Általában gyakoriak (vs. monogénes betegségek). Pl.: asztma gyakorisága 6–10% (Magyarországon 7,5%; a tüdőgondozók által nyilvántartott asztmások száma 250 000 körüli), de vannak, általában fejlett országokban található, városok, ahol gyakorisága egyes korosztályokban elérheti a 30%-ot. Vagy pl. a kardiovaszkuláris halál az összes halál 39%-áért felelős.

  • Családi halmozódás figyelhető meg, de nem mutatható ki mendeli öröklődés. Ez azt jelenti, hogy bizonyos betegségek egyes családokban jelentősen gyakrabban fordulnak elő, mint a populációgyakoriság alapján várható lenne, de a családfa alapján általában nem állapítható meg mendeli öröklődés (pl. domináns, recesszív, X-hez kötött stb.).

  • Általában gyakoribbak a posztreprodukciós korban. Azaz, szemben a monogénes betegségek többségével, a betegség akkor jelentkezik, amikor már az illetőnek megszülettek a gyermekei, sőt részben fel is nevelte őket, azaz nincs kiszelektálódás, a betegségre hajlamosító gének továbböröklődnek.

  • Összgazdasági jelentőségük óriási. Pl.: kardiovaszkuláris betegségek az EU országaiban >170 milliárd €/év, az USA-ban 300 milliárd $/év költséget, az asztma az USA-ban 18 milliárd $/év emészt fel.

  • Egyes betegségek gyakorisága az elmúlt évtizedekben, főleg a fejlett országokban jelentősen emelkedett (pl. obezitás, T2DM, magas vérnyomás, allergia, asztma stb.). Az okok tárgyalását ld. később.

  • Gyakran tapasztalható komorbiditás (ld. Rendszerbiológia fejezet).

Meg kell jegyezni, hogy bizonyos szempontból minden betegséget tekinthetünk multifaktoriálisnak. Például az olyan „egyokú” betegségek, mint a fertőző betegségek is, multifaktoriális hátterűnek tekinthetőek. Gondoljunk bele, hogy például egy óvodai közösségben egyes gyermekek szinte minden betegséget elkapnak, mások meg soha nem betegszenek meg. Ennek hátterében főleg genomikai, részben környezeti (otthoni táplálkozás, higiénia stb.) különbségek állnak. Még a monogénes betegségek egyéni tüneteit, súlyosságát is komolyan befolyásolják genomikai és környezeti tényezők.