Ugrás a tartalomhoz

Genetika és genomika

Falus András, László Valéria, Tóth Sára, Oberfrank Ferenc, Pap Erna, Dr. Szalai Csaba (2014)

Typotex Kiadó

Nutrigenetika és nutrigenomika

Nutrigenetika és nutrigenomika

A gén-környezet kölcsönhatásának vizsgálatában fontos helyet foglal el a nutrigenetika és genomika. Ez a tudományág azzal foglalkozik egyrészt, hogy a genetikai háttér hogyan befolyásolja a tápanyagok hatását, másrészt a tápanyagok hogyan befolyásolják a gének expresszióját. Az elsőre az előzőekben több példát is láttunk (az APOE genotípusok hatása a koleszterincsökkentő diétára, az ALOX5 gén promóter variációi hogyan befolyásolják az állati zsírok és a halolaj hatását az atherosclerosis kockázatára; alkoholfogyasztás, kávéivás, prudens diéta, vagy az MTHFR genotípus és a folsav kiegészítés viszonya). A másodikra példa az a vizsgálat, amelyben a szűz olívaolaj hatását vizsgálták. Megállapították, hogy fogyasztása 98 proinflammatórikus gén expresszióját befolyásolta, amelyek a gyulladásos folyamatok irányításában vesznek részt. Az eredmények alapján az olívaolaj csökkenti a gyulladásos folyamatokat, így több betegség kockázatát [12.39].

Bár az egyik legerősebb környezeti tényező, amely rendszeresen és erősen hat mindenkinek a szervezetére, az a táplálkozás, nagy valószínűséggel nutrigenomikai vizsgálatokra a rutin orvosi vizsgálatokban még jó ideig biztos nem kerül sor. Viszont a személyre szabott genomikával foglalkozó cégek ezeket az információkat is beveszik már az elemzésekbe és adnak róluk személyre szabott információkat.

Nézzük, milyen előnyöket hozhat a nutrigenomika?

  • Lehetőséget ad az optimális, személyre szabott táplálkozásra

  • Egészségesebb életre ad lehetőséget mind testi, mind lelki szinten

  • Számos genetikai betegség tünetei enyhíthetők a megfelelő diétával

  • Betegségek megelőzésével csökkennek az egészségügyi költségek.

Vannak egyének, akik egyes ételekre a genetikai hátterük miatt különösen érzékenyek. Erre példa a glükóz-6 foszfát dehidrogenáz- (G6PD) hiány következtében fellépő túlérzékenység a lóbabra (vicia faba). Az X-kromoszómán található gén mutációja miatt a hordozó férfiak vagy homozigóta nők egy részében a lóbab fogyasztása után súlyos hemolitikus anémia alakulhat ki. A lóbab egyik elnevezése (fava bean) miatt a betegséget favizmusnak is hívják. A G6PD hiány a leggyakoribb enzimhiány a világon, kb. 400 millió embert érint. Főleg a maláriával fertőzött területeken gyakori, mivel a mutáció védelmet nyújt a betegséggel szemben (ld. még: http://en.wikipedia.org/wiki/Favism). A mutációt hordozók számos gyógyszerre vagy például a hennára is túlérzékenyek. Ezekben az esetekben a genetikai háttér ismerete akár életmentő is lehet.

Természetesen a nutrigenomikai vizsgálatok drágák és az eredmények csak megfelelő kritikával, más vizsgálatokkal, személyes tapasztalatokkal együtt, szakemberek bevonásával hasznosíthatók optimálisan. Ide is vonatkoznak természetesen a genomikai eredmények jósolhatóságának korábban tárgyalt korlátai. Például, ha valakinél korábban valamilyen krónikus betegség alakult ki (pl. reflux vagy ételallergia), akkor az is erősen befolyásolhatja az elfogyasztásra javasolt ételek választékát. Így pl. hiába véd Parkinson-kór ellen a kávé a GRIN2 bizonyos genotípusaiban, ha érzékeny a gyomra valakinek a kávéra, akkor a koffeint valamilyen másik formában kell a szervezetbe juttatnia. Illetve az is lehet, hogy valamilyen genetikai ok miatt magára a koffeinre úgy általában érzékeny az illető. Ebből nyilvánvaló, hogy megjósolni, hogy a genom variációinak eredőjeként az egyén hogyan fog reagálni egy táplálékra, egyrészt genomikai, nagy áteresztő képességű módszerek szükségesek, másrészt az eredő megbecsléséhez hálózatelemzés, illetve rendszerbiológiai eszközök. A megbízható eredmények összegyűjtésében, illetve a rendszerbiológiai módszerek fejlesztésének még csak az elején vagyunk, így nem meglepő, hogy egyelőre nem áll rendelkezésre megbízható nutrigenomikai teszt, illetve döntéstámogatás.