Ugrás a tartalomhoz

Genetika és genomika

Falus András, László Valéria, Tóth Sára, Oberfrank Ferenc, Pap Erna, Dr. Szalai Csaba (2014)

Typotex Kiadó

Néhány általános etikai vonatkozású kérdés

Néhány általános etikai vonatkozású kérdés

Mint általában, a genetikai kutatásban részt vevő kutatók is igénylik a megismerés, a kutatás szabadságát, amit csak indokolt esetben és átláthatóan, kiszámíthatóan korlátoznak szabályok, intézmények. A kutatóközösség általában elfogadja azokat a korlátozásokat, amelyek az emberi élet értékével, a kutatási alanyok emberi méltóságával függnek össze. Érzékeny területet jelent azonban azoknak a területeknek a kezelése, ahol nem érhető el társadalmi konszenzus, mint például az emberi élet kezdete, az embrió és a magzat etikai státusza és az ebből fakadó kutatási lehetőségek, mint például az embriókutatás, az őssejtek nyerése, és kutatási célú felhasználása, de éles viták lehetnek az állatkísérletekkel kapcsolatban is. Mind a kutatók, mind a társadalom megosztottak ezekben a kérdésekben, amit nagyon nehéz áthidalni. A szükséges közbizalom biztosításának eszköze ilyenkor a meg-megújuló társadalmi párbeszéd, és a kutatóknak vállalniuk kell a nyilvánossággal járó terheket.

A másik általános etikai vonatkozású probléma a kutatási terület és a kutatási témák kiválasztása. Közismert, hogy a kutatásra szánt források elsődlegesen a fejlett országokra jellemző problémák megoldására koncentrálnak, és a Föld lakosságának túlnyomó többségét kitevő, fejlődésben elmaradt országok prioritásaira jóval kevesebb forrás és kutatói figyelem irányul. Ugyanakkor előfordul az is, hogy a fejlett országokban etikai okokból nem folytatható kutatásokat engedékenyebb és anyagilag rászorultabb országokban valósítják meg.

A különféle genetikai kutatási területek, az alkalmazott módszerek sok hagyományos kutatásetikai kérdést vetnek fel. Ezeket a második világháborút követően fokozatosan kialakult kutatásetikai normák (pl. Nürnbergi Kódex, Helsinki Deklaráció, Belmont Report, CIOMS, ENSZ, UNESCO, Európa Tanács dokumentumai, nemzeti és nemzetközi jog) alapján, az alkalmazásukra szolgáló intézmények (kutatóhelyek, etikai bizottságok, tudományos tanácsok, nemzeti és nemzetközi szakmai és politikai szervezetek, hatóságok, ügynökségek) jól tudnak kezelni.