Ugrás a tartalomhoz

Genetika és genomika

Falus András, László Valéria, Tóth Sára, Oberfrank Ferenc, Pap Erna, Dr. Szalai Csaba (2014)

Typotex Kiadó

A genetikai eredetű információk kereskedelmi hasznosításának etikai kérdései

A genetikai eredetű információk kereskedelmi hasznosításának etikai kérdései

A nem humán biotechnológiai felfedezések kapcsán korábban már kialakult a bioinnovációs eredmények szellemi tulajdonként kezelése, a szabadalmi védettség nyújtotta előnyök, a gazdasági és kereskedelmi lehetőségek kiaknázása, kialakult az élő anyag piaca. Mindez önmagában is nagyon komoly etikai kérdéseket vetett fel és máig tartó vitákat gerjesztett. Különösen nagy kihívást jelentenek ezek a kérdések az emberi génállománnyal összefüggésben.

Széles körben elfogadott az az elv, amit a vonatkozó nemzetközi jog is alátámasztat, hogy az emberi genom az emberiség közös öröksége, tulajdona, és a genetikai kutatások eredményei tudományos bizonyítékát adják a ma élő emberek közös eredetének, összetartozásának. Ennek alapján csak közös érdeket szolgáló, közhasznú célra lehetne kiaknázni a kutatási eredményeket, és a hozzáférést is korlátlanul biztosítani kell hozzájuk. Nagyon nehéz azonban ezeknek a nemes elveknek az átültetése a gyakorlatba. Olyan rendszert kell kialakítani, ami ezeken a közös értékeken alapul és közös érdekeket szolgál, de biztosítja azokat az előnyöket is, amit a személyes motivációk (tudományos megismerés, ambíció) és a gazdasági eredményesség (megtérülés, hatékonyság) révén lehet elérni. Ugyancsak nagyon fontos, hogy a rendszer igazságos legyen: mindenki részesüljön az eredményekből és a hasznokból, aki azokhoz hozzájárult.

A bioinnovációs rendszert mindenekelőtt a normái határozzák meg, amelyek a gyakorlat hatására értékekből elvek segítségével vezethetők le. Mindezek mélyen gyökereznek abban a társadalomban, kultúrában, amelynek politikai és szakmai intézményrendszere megalkotja őket.