5. Az iskola feladata a tehetségek mentorállásában, a tehetséggondozó rendszer kiépítésének alapelvei

A tehetségek segítése, a korai tehetségazonosítás szükségessé teszi a támogató attitűddel rendelkezők jelenlétét a tehetséges életében. A célirányos fejlesztés, a lehetőségek kihasználása segítők nélkül sok esetben nem működik. A tehetségesnek szüksége van mentorra, aki bevállalja a tehetséggondozó tevékenysége mellett, hogy tanácsot, útmutatást ad, bátorít, figyelemmel kíséri a személyiség fejlődését, tehetség esetében a megfelelő módszer megválasztásával fejleszti képességét, és elkíséri a különböző élethelyzetben is.

5.1. A mentorszerep és a mentorálás lényege

A mentorálás

A mentor

5.1.1.A mentorálás előnyei a mentorált számára:

5.1.2.A mentorálás előnyei a mentor számára:

5.1.3.Milyen formái vannak a mentorálásnak a tehetséggondozásban?

A mentor mindenképpen egy tapasztalt, vonatkozási, hiteles személy, aki példakép a mentorált számára.

Amikor a mentorálás folyamatát elemezzük megnevezhetjük azokat az előnyöket, melyek a mentorált számára, a mentorálás folyamatában megjelennek. Ezek a következőek:

A mentorálás folyamata lehetővé teszi, hogy a mentorált jó kapcsolatot alakítson ki az iskolával. A mentorált olyan eredményt produkáljon, mely képességeinek megmutatására ad lehetőséget. Az iskolához fűződő pozitív viszony szerepet játszik a tanuló és a pedagógus jó kapcsolatának alakulásában is. Ez arra ad lehetőséget, hogy a mentorált magabiztosabban képviseli magát, bátorítást kap az iskolai projektekben való eredményes megnyilvánulásokhoz. Az iskolai eredmények javulása, valamint a teljesítmények sikerei egy magabiztosabb, önmagát eredményesen képviselni tudó tanulót fejleszt.

A tehetséggondozás területen, főleg a takart , ill. nem szabályos tehetségtípusoknál van jelentősége a mentorállásnak.

A mentor közvetlen, pozitív személyisége erősíti a tehetséges önbizalmát, felkelti érdeklődését, motiválja, és segít az akaraterő fejlesztésében. A mentor belépése a tehetséggondozó folyamatba szinte minden esetben célszerű, mert nagyobb esélyt teremt a tehetséges számára, hogy a fejlődése egyenletesen alakulhasson, és hogy az iskolai tehetséggondozó folyamatot eredményesnek élje meg, valamint a különböző változásokat és szinteket optimálisan lépje meg. A folyamat lényege, hogy a mentorált önmagát megismerve, képességei, tehetségek fejlesztésével sikeresen válassza ki pályáját, és tudjon megfelelő eredményt felmutatni, önmegvalósítóvá váljon.

5.2.Az iskolai tehetséggondozás rendszerének kialakítása

Egy átgondolt, hosszú folyamat eredménye. A jelenlegi tehetséggondozás fontossága országszerte vitathatatlan helyzetet teremtett az oktatási intézmények körében. A feladat vállalásának vannak meghatározott szempontjai, melyet az iskola több lépcsőben oldhat meg

Tehetséggondozói rendszer kialakításának lehetősége az intézményekben: igen fontos, hogy az intézmény közös gondolkodással, együttes munkával döntse el, milyen képességterületet kíván felvállalni, milyen módszerrel tudja fejleszteni a tehetséges tanulót. A következő fontos lépés, annak eldöntése, milyen pedagógus kompetenciák vannak az intézményben, illetve kik azok, akik vállalkoznak a tehetséggondozásra. A tehetséggondozás akkor hatékony, ha a tehetséggondozásra vállalkozók kellő elméleti és gyakorlati ismerettel rendelkeznek. Ezt szolgálják azok a továbbképzések, melyek célirányosan a tehetséggondozás általános és specifikus kérdéseivel foglalkoznak, és gyakorlati képzés keretén belül elsajátítatják a legfontosabb ismereteket. (Géniusz akkreditált képzések, 2010-2015., www.tehetség.hu)

Fontos a kapcsolatok ápolása, kapcsolatrendszer kialakítása, annak érdekében, hogy a tehetséggondozás koplex szemlélete érvényesülni tudjon. Mint azt könyvünk bevezetőjében is hangsúlyoztam, jó ha a tehetség azonosítás már a korai gyermekévekben kezdődik. A gyermek életében több szocializációs szintér van jelen, melyek közötti átmenetnek nagy jelentősége van, a nevelés folyamatossága és folytonossága vonatkozásában. Nem mindegy, hogy egy tehetséges gyermek milyen óvodai, iskolai közösségben szerzi ismereteit, hogyan viszonyulnak képességéhez, tudásához, motivációjához. A kapcsolati háló kialakítását a felnőtt (szülő, pedagógus, mentor) pozitív irányba akkor viheti, ha rendelkezik a társadalmi környezet ismeretével, valamint azokkal a lehetőségekkel, melyek lehetővé teszik a tehetséges gyermek/ fiatal számára a sikeres életút megvalósítását.

Az iskola tehetséggondozó munkáját segítik azok a kezdeményezések, melyek a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács által indultak útnak az országban. Így lehetővé vált, hogy létrejöjjön egy országos tehetséghálózat kiépítése. Ennek első megjelenési formái a – Tehetségpont, a Tehetségtanács. A Tehetségpont olyan helyi és önálló kezdeményezés, melyet a tehetséggondozás iránt elkötelezett pedagógus, civil szervez. Lényege, hogy bármilyen helyi szerveveződés elindíthatja, civil szervezet, iskola, önkormányzat, egyházi intézmény, stb. Feladata: szakszerű tehetséggondozás, figyelem, tanácsadás, hálózatba való bekapcsolódás.

Fontos, hogy akkor tud hatékonyan működni, ha több helyi, vagy a mikrokörnyezetben működő szervezettel kooperáljon. Valójában olyan hálózat kiépítésére nyílik lehetőség, amiben a legkülönbözőbb képességterületek tehetséggondozása szerveződik, biztosítva a szakmaiságot. Ez egy olyan hálózat kell hogy legyen, melyben a már beindult és tapasztalt Tehetségpontok segíteni tudják az újonnan vállalkozó tehetséggondozó tehetségpontokat is.

A Tehetségpontok csak egymással együttműködve, hálózatos formában tudnak létezni, hiszen tevékenységük egyik alapvető eleme a folyamatos információcsere.

A Tehetségtanács: A Tehetségsegítő Tanács olyan helyi, térségi, vagy országos kezdeményezésre létrejött szerveződés, amely a lehető legszélesebb szakmai és társadalmi összefogással segíti a tehetségek felkutatását, fejlesztését, a tehetségesek produktumainak hasznosulását és a szükséges erőforrások bővítésének lehetőségeit. Tevékenységével hozzájárul a tehetségbarát társadalom kialakításához.

Az információcsere, az információ-közvetítés kétirányú. Az egyik irány a helyi értékek (tehetséges fiatalok, mentorok, kezdeményezések, jó példák, a segítség bármilyen formája) közvetítése az ország többi részébe, a másik pedig a máshonnan származó értékek befogadása és alkotó alkalmazása a Tehetségpont környezetében. Funkciói: szakmai, társadalmi, gazdasági, erőforrás bővítés. A jól működő Tehetségsegítő Tanácsok feladatai: Koordináció, összefogás, Jó gyakorlatok átadása, Térségi műhelyek. Tehetségnapok, Versenyek, bemutatkozási lehetőségek szervezése, tehetségsegítők közösségének megalakítása, tehetségdíj, tehetségalap megteremtése. (Kormos D, 2014.)

Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Program céljai (NTT programja): azoknak a lehetőségeknek a feltérképezése, melyek segítségével a hátrányos helyzetű tehetségek, megfelelő információhoz jutnak, adatbázis létrehozása, szakmai színvonal növelése, kiemelt projektek, pályázatok kommunikálása, a tehetséghasznosulás segítése, az önszerveződő tehetséges fiatalok és szervezetek segítése, valamint az átjárási lehetőségek megteremtése.

Az alábbi ábra annak folyamatát és azokat a lépéseket mutatja, melyet egy iskola vezetése, vagy tehetséggondozó team végig kell, hogy gondoljon, be kell hogy járjon egy tehetséggondozó program létrehozása érdekében.

18. ábra

18. ábra: Szabóné Oláh Márta (2012)

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK

Kérem, válaszoljon az alábbi kérdésekre!

1. kérdés

Milyen lehetőségek vannak a tehetséges tanulók megsegítésére?

Megoldottam

2. kérdés

Mi a mentor szerepe a mentorálás folyamatában?

Megoldottam

3. kérdés

Jellemezze a jó mentort!

Megoldottam

4. kérdés

Hogyan történik a tehetséges mentorálása?

Megoldottam

5. kérdés

Az oktatási intézmény tehetséggondozó rendszerének kialakítása milyen lépéseken keresztül történhet?

Megoldottam