2. IKT eszközök és rendszerek jelentősége és hatása

Célkitűzés

  • E modul célkitűzése az IKT fogalmával és csoportosításával való megismerkedés, valamint ezek elhelyezése a szakmai diszciplínák területén.
kulcsszó felhő

Tanulási idő 30 perc

A világban zajló makroszintű folyamatok, mint technikai fejlődés következtében megváltozott munkaformák, a gazdasági, társadalmi, technikai viszonyok nagyiramú változásai, a folyamatos változás szinte minden területen, a munkaerőpiaci igények alakulása kínálati oldal felől a keresleti felé, demográfia alakulása, globalizáció mélyülése valamint a társadalmi peremre szorulás, mind-mind a permanens tanulás kényszerének erősödését vonta maga után. E nagyiramú gazdasági, társadalmi, technikai változások, kulcsszerepet adtak a fiatal generációk oktatása, képzése és a munka világába állás lehetősége területén, mely ugyanakkor a megváltozott tanulási formával és környezettel együtt járó IKT kompetenciákat is felértékelte. A hazai és nemzetközi gyakorlat számos kísérletet és példát mutat a legújabb IKT (Információs és Kommunikációs Technológiák) tanítási-tanulási folyamatba közvetlen, vagy közvetett módon történő alkalmazására. A web 2.0 és az e-learning 2.0 háttértámogatása révén új oktatásinformatikai módszerek[1] látnak napvilágot, melyek gyakran az újmédia[2] eszközrendszerével a tanulási környezetet is jelentősen átformálják. Ily módon juthatunk el egészen a virtuális[3] és 3D-s tanulási terekig. Ezen irányvonal folytatásaként megjelenő Web 3.0 még inkább túlmutat az eddigi technológiákon, s a korábbi szolgáltatások mellett segíti a nagy adathalmazban való intelligens tájékozódást, előtérbe helyezi az elosztott mobil technológiákat és kapcsolódási lehetőségeket, továbbá teret biztosít többek között olyan új technológiák első lépéseinek, mint a mesterséges intelligencia. Az új környezet, az új szerepek, a digitális nemzedékek attitűdje, s az állandó változás okozta kihívásokat az oktatási rendszer igyekszik követni, melyet néhány hazai közösségi fórum is jelez (Innovatív Tanárok Fóruma, Digitálispedagógus).

IKT eszközök és rendszerek

IKT fogalma és csoportosítása

A technikai fejlődés során egyre fontosabbá válik, hogy az emberek közvetítő eszközök révén kommunikáljanak egymással. A Computer Mediated Communication (CMC - számítógép által közvetített kommunikáció) szinte új tudományágat jelent, amely az ember és a számítógép kapcsolatával és az új médiák alkalmazásának társadalmi hatásaival foglalkozik. Azt vizsgálja, hogy milyen kommunikációs-, kognitív- és társadalmi struktúrák jönnek létre az eszközök alkalmazása során. Legfontosabb feladata a technikai és társadalmi hálózatok társadalomtörténetének feltárása.

Az „információs társadalom” fogalmának megértésével egyidőben tisztáznunk kell a „kommunikáció” fogalmát is, hiszen az „információ” ebből a szélesebb jelenségkörből vezethető le, érthető meg. A kommunikáció a viselkedések, folyamatok és technikák olyan sokasága, amelynek segítségével a jelentést az információból levezetik vagy továbbítják. A fogalommal különböző tevékenységeket lehet leírni: beszélgetést, számítógépek közötti adatcserét, a madarak udvarlási szokásait (állati kommunikáció), a munka vagy a művészet érzelmi hatásait, egy iskolában elterjedt pletykát, az idegrendszer és az anyagcsere alrendszerek hálózatait, amelyek alkotják egy test immunrendszerét stb. Látható, hogy a fogalomnak nincsenek világos határai, egyértelműen elválasztott területei, tehát ma még nem létezik a kommunikációnak valamely általános és mindenki által elfogadott modellje. Kommunikáció akkor megy végbe, amikor valaki gondolataival úgy hat környezetére, hogy ezzel befolyásolja mások tudatát, s mások tudatában olyan tapasztalat jelenik meg, amely hasonlít az első tudat tapasztalataira és részben az is hozza létre.

A számítástechnika és a távközlés fejlődésével újfajta kommunikációs technikák és info - kommunikációs eszközök jelentek meg. Kezdett körvonalazódni egy igen fontos terminus, az „Információs és Kommunikációs Technológiák” (IKT) fogalma. Ezt szintén többféle módon értelmezik. Vannak, akik az IKT - t eszköznek tekintik. Mások az ellenőrzés eszközét látják az automatizált technikában. Felfogják még szervezési technikaként, vagy média- és kapcsolati funkcióként, illetve a társadalomalakításban felhasználható fejlesztendő folyamatként, s végül technikai gyakorlatként is. Az elméleti szakemberek többségükben egyetértenek abban, hogy az új Információs és Kommunikációs Technológiák (IKT) elsősorban a munka természetét változtatták meg, melyek az alábbi csoportban fogalmazhatóak meg:

A fellelhető szakirodalmi háttér, valamint a személyes közéleti és oktatói tapasztalataimra támaszkodva úgy vélem, hogy az Információs és Kommunikációs Technológiák olyan eszközök, technológiák, szervezési tevékenységek, innovatív folyamatok összessége, amelyek az információ- és a kommunikációközlést, feldolgozást, áramlást, tárolást, kódolást elősegítik, gyorsabbá, könnyebbé és hatékonyabbá teszik. Valójában erre a fogalomra nincs is egységesen kiforrott definíció, általában mindenki tudja manapság, hogy miről van szó, anélkül, hogy külön definiálnák.

Az IKT főbb tematikus besorolását a következő lista adja:

  1. Az IKT mint eszköz.
  2. Az IKT mint ellenőrzési eszköz és automata technika.
  3. Az IKT mint szervezési technika.
  4. Az IKT mint média és összekapcsolható technika.
  5. Az IKT mint fejlesztési és társadalomalakító folyamat.
  6. Az IKT mint technikai gyakorlat.

Információs társadalom legfőbb ismérve az, hogy az információ elsőszámú értékké válását állítja a középpontba. Kialakulásának előidézője a gazdaság globalizálódása és a vállalatirányítás ebből fakadó válsága, fő motorja a számítástechnika és a távközlés rohamos fejlődése, legfontosabb állomásai a személyi számítógépek elterjedése és a szélessávú adatátviteli hálózatok megjelenése, szimbolikus jelentőségű technológiai újításai az Internet és a mobiltelefon. E gyors iramban fejlődő folyamatok eredményeként mára az élet egyetlen területén sem kerülhető meg az információtechnológia alkalmazása. Ez fontos társadalmi változásokkal is jár: az információs szektorban foglalkoztatottak aránya radikálisan nő, lehetővé és szükségessé válik a távmunka, illetve az egész életen át tartó tanulás.  Mindezek hatására az informatikai infrastruktúra fejlesztése és a digitális írástudás terjesztése kiemelt stratégiai célként jelenhet meg. Ugyanakkor az információs társadalomban élő embernek számos, korábban ismeretlen problémával kell szembesülnie, mint például a korlátlan mennyiségben, de változó minőségben rendelkezésre álló információk megfelelő értékelése, szűrése és feldolgozása, vagy a magánszféra védelme az információk megszerzésére és ellenőrzésére törő gazdasági vagy politikai hatalommal szemben. E hatások a társadalom tagjainak környezetét, munkájának jellegét is megváltoztatják, ami összefüggésben van az egyének tanulási folyamataival, attitűdjükkel, kialakult tanulási szokásaival, vagy éppen a megváltozott tanári és tanulói szerepekkel.

Az IKT legismertebb területét elsősorban az eszköz dimenzió jelenti, ezek pedig a következőek:

Az IKT ellenőrzési eszközként való használatára jó példákat mutatnak az elektronikus tanulási környezetek sora, mint pl. Moodle. Ilias, Coedu, Coospace vagy éppen a MOOC-ok rendszere, melyek sok esetben a tanulásszervezési (LMS) funkciókat is ellátják, adott esetben adminisztráció keretrendszerekkel együttműködve (pl. Moodle-Neptun szinkronizáció). A digitális tananyagok sora, melyet leggyakrabban a SCORM (Sharable Content Object Reference Model) protokoll valósít meg, rendkívül jó példája az IKT média csatornák egyes összekapcsolási technikájára. Az IKT fejlesztési, átalakító hatására jó példa a digitális nemzedékek viselkedési és tanulási szokásrendszerének formálódása és deifferenciálódása attól függően, hogy az IKT fejlődésének melyik szakaszáról van szó éppen. S végül a tanuláselméletek sorában a hálózatalapú funkciók segítségével abban van segítségünkre az IKT, hogy hogyan tanítsuk meg tanulni és gondoskodni a digitális bennszülöttek generációit. Az IKT valamennyi területének rendkívül fontos szerepe van a szemléletformálás, digitális írástudás és a társadalmi berendezkedés formálásában is.

Az IKT eszközök hagyományos Wilbur Shramm 4 generációs oktatástechnológiai besorolása mellett ismeretes a tanári (oktató, tutor, konzulens) – és (fiatal, felnőtt) tanulói szerepek leírása az elektronikus IKT alapú környezetben. Ennek összefüggésrendszerét mutatja a következő ábra.

2.1. ábra

2.1. ábra: Tanári és tanulói szerepek az IKT környezetben, forrás[4]

Az IKT alapú tanulástámogatási rendszerek

A felsőoktatási intézmények elkezdtek alkalmazkodni az új generációs hallgatói attitűdhöz, szokásrendszerhez, tanulási stílushoz, s az e-learning címszóval jelzett elektronikus alapú oktatási rendszerekre kezdtek átállni. Ennek hatására elektronikus tanulási környezet bevezetését és működtetését vállalták fel az oktatási intézmények. Ilyen tanulási környezet hozható létre a Moodle, Olat, Ilias, Claroline, CooSpace, Coedu rendszerek segítségével, melyek egy része a felsőoktatásban jelen lévő adminisztrációs és tanulmányi rendszerrel, mint pl. Neptun, ETR szinkronizált kapcsolatban működhet. Emellett egy másik tendencia az élő előadások videóra történő rögzítését és a rögzített videófájlok közzétételét szorgalmazza egyre több intézményben.

E rendszerek segítségével, többéves felsőoktatási tapasztalatok mikro - és makroszinten azt is igazolták, hogy míg az oktatói aktivitások a tanulási környezetekben a nappali időszakra tehetők jobbára, addig a hallgatói tevékenységek nagy része jellemzően a késő esti, éjszakai (főleg a nappali tagozatosok) órákra tehető. S az előbb említett online, web alapú tanulástámogató rendszerek a folyamatos hálózati csomópontok közti kommunikációt szinkron vagy aszinkron formában biztosítják, melyek a hallgató-oktató kommunikációt jelentik.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Műszaki Pedagógia Tanszékén folyó pedagógusképzések (graduális és szakirányú továbbképzések) rendszere is paradigmaváltáson ment keresztül, nevezetesen szakítania kellett a tananyagközpontú, oktatóközpontú hagyományos tanuláselméletekkel és módszerekkel, s helyette az úgynevezett IKT alapú atipikus tanulási formákra kellett átállnia. Ezt az attitűdváltást számos oktatásban is adaptálható jelenség, lehetőség és eszközrendszer támogatja, így például a következők: az interaktív IKT alapú rendszerek világában és ezzel együtt a digitális bennszülöttek - akik már a mai információs társadalom generációi - környezetében is egyre nagyobb szerepet kapnak az okostelefonok, az iPad-ek, a valósághű szimulációt előállító Kinect interaktív egységek és a hozzájuk tartozó játékok, valamint a hálózatalapú web 2.0-ás szolgáltatások köre (pl. közös dokumentumok, prezentáció megosztók, csoportok, elektronikus kérdőívek, mobil alkalmazások, közös naptárak, blogok, közösségi oldalak, online tesztek, közös tárhelyek (google), a 3dimenziós világok (Leonar3Do), s végül a virtuális környezetek (Second life). Ezen rendszerek és mobil eszközök alkalmazásához szükséges az ún. “újmédia kompetenciák” elsajátítása.

E változások hatására tanszékünk a fokozatos átállást biztosítva a blended-learning néven jelzett tanulási formákat alakította ki. Azaz a hagyományos kontaktórás foglalkozások mellett minden egyes képzéshez egy elektronikus tanulási környezetet adaptált, nevezetesen a Moodle rendszert, amelyet az intézetünk 2006-ban vezetett be, s azóta is nagy sikerrel és eredményességgel alkalmaz mind a graduális, mind a szakirányú továbbképzési szakok esetében.

Az IKT technológiai rendszere és sajátosságai

Kincsei Attila művének tartalmi szinkronitásában bemutatjuk az IKT - t egy további dimenzióban jellemezve. „Az eddigiek mellett az infokommunikációs technológiát olyan univerzális technológiai rendszerként is felfoghatjuk, amely az összes eddigi megelőző technológiai rendszerrel egyre szorosabban összefonódik és átitatja azokat, ugyanakkor új, nagy technológiai rendszereket hoz létre.

Megkockáztatható, hogy az ezeket alkotó emberi és nem emberi összetevők hálózata komplexitásban és heterogenitásban messze felülmúlja az összes korábbi technológiai rendszert. Az IKT jellegadó funkciója, hogy információk megszerzését, tárolását, feldolgozását, továbbítását, elosztását, kezelését, kontrollját, átalakítását, visszakeresését, és felhasználását egyaránt szolgálja, mégpedig jellemzően digitális formában.

A fejlődés egy másik fontos — és éppen annyira általános érvényű — mintázata az eszközök teljesítménynövekedése, aminek a motorja az egyre nagyobb mennyiségben létrejövő információk tárolásának, feldolgozásának, megjelenítésének és továbbításának az igénye, és az információval kapcsolatos, e mögött meghúzódó tevékenységek növekvő volumene. Az IKT - eszközök összteljesítményének nagyságára utalnak az egyre nagyobb energiafelhasználásról árulkodó globális mutatók, és az ennek nyomán ébredező energiatakarékossági megfontolások.

A konvergencia jelensége a kezdetek óta jellemző az IKT - rendszerre mind a fizikai produktumok (pl. kommunikációs eszközök és hálózatok), mind a nem fizikai képződmények (pl. adatbázisok, kommunikációs csatornák, tartalomelosztó rendszerek) szintjén. Az IKT, mint összevont terminus az információs technológia (Information Technology, IT) és a távközlési rendszerek között végbement (és jelenleg is folyamatban lévő) konvergencia jelenségére utal, melynek végeredménye a két technológiai rendszernek egy magasabb szintű, egységes rendszerben történő összeolvadása lett. Jelenleg az IKT - rendszerek és a televíziós műsorszóró, valamint a szórakoztatóelektronikai rendszerek eszköz-, sőt szabvány - szintű konvergenciája van kibontakozóban: mindezek az eszközök infokommunikációs jellegüknél fogva már korábban is az IKT - rendszer részét képezték, csak kevésbé integráns módon.

Az elsődlegesen nem információs és kommunikációs jellegű technológiai rendszerekbe az IKT szinte kivétel nélkül beszivárog, és egyre inkább áthatja azokat. Ez történik az összes hagyományos iparág, illetve szektor — a mezőgazdaság, az ipari termelés, a hagyományos szolgáltató szektorok (pl. a pénzügyi vagy a szállítási szektor), az oktatás, az egészségügy és a közigazgatás — meghatározó technológiai rendszereivel egyaránt.

A mindennapi élet sem kivétel ez alól. A hagyományosan „való világbeli" tevékenységek IKT - rendszerekkel történő kiegészülése, támogatottsága, mediatizáltsága magának a tevékenységnek a virtualitás dimenziójába való kiterjesztését eredményezi: pl. internetes vásárlás, elektronikus kommunikáció, banki ügyintézés stb. Ezt a jelenséget a mindent átható számítástechnika (pervasive computing), a mindenütt jelenlévő számítástechnika (ubiquitous computing) és a környezeti intelligencia (ambient intellgence) fogalmai hivatottak megragadni.”[5]



[1] Ollé János - Papp-Danka Adrienn - Lévai Dóra - Tóth-Mózer Szilvia - Virányi Anita: Oktatásinformatikai módszerek, ELTE Eötvös, Budapest, 2013, 150 oldal,  ISBN: 789633121573

[2] Forgó, S. (2011): Új média-kompetenciák a láthatáron – az újmédia oktatásához szükséges tanári kompetenciák, Agriamédia Konferencia

[3] Ollé János: Virtuális környezet, virtuális oktatás, ELTE PPK, 2012

[4] http://learning.uow.edu.au/LAS2001/selected/jones_1.pdf, hozzáférés ideje: 2012.11.01.
http://www.virtualis-egyetem.hu/web-2-0-es-ikt-eszkozok-modszertana/
http://digitalisallampolgarsag.hu/

[5] Kincsei Attila: Technológia és társadalom az információ korában, Leonardo da Vinci program, Budapest, 2007. április