4.3.11. Az elektromos távíró

Az új információtechnológiai eszköztár első, széleskörűen bevezetett tagja a 19. század elején kidolgozott elektromos távíró volt. Bár többen kísérleteztek üzenetek távolsági átvitelére alkalmas elektromos készülékkel, a távíróvonalak kiépítése Amerikában és az európai kontinens nagy részén Samuel Morse 1837-ben szabadalmaztatott eljárása nyomán indult meg. Morse dolgozta ki az általánosan használt kódot is (Morse-ábécé). 36


14. kép: Samuel Morse távírója

A távíró működésének alapját képező zseniálisan egyszerű ötlet az volt, hogy a vezetékben folyó elektromos áram felhasználható jelek továbbítására. A gyakorlatilag azonnali átvitelt biztosító elektromos áram arra szolgál, hogy az üzenet anélkül kerüljön át egyik téridőből egy másikba, hogy oda kellene szállítani az eredeti fizika hordozóját. Ehhez szükség volt egy kódolási lépésre, és az így kapott jel továbbítására alkalmas közegre. Az információátviteli lánc tehát: gondolat - (beszéd) - írás - Morse-jelek - elektromos áramingadozás - Morse-jelek - írás - (beszéd) - gondolat. A távíró (telegráf) - ahogy a neve is jelzi - részben még a korábbi írásos jelrendszer logikáján, az információk lineáris szimbólumsorozatok formájában történő átvitelén alapul. Az üzenetet az egyik térrészben az egyik szekvenciális kódból átírják egy másikba (nyelvi kód-Morse kód), a csatorna villámgyorsan továbbítja egy másik helyre, ahol visszaírják az eredeti kódba.

 

 

36: Egy kódrendszer kialakításakor fontos szempont az, hogy a kódolt szöveg a lehető legrövidebb legyen. Ennek klasszikus példája a Morse-ábécé. A Morse-kód háromféle jelet használ: rövid szignál (grafikai szimbóluma pont), hosszú szignál (grafikai szimbóluma vonal) és szünet. Morse úgy alkotta meg szimbólumrendszerét, hogy figyelembe vette az angol ábécé betűinek gyakoriságát az angol nyelvű közleményekben. Az e betű előfordulási valószínűsége a legnagyobb (0,1031) míg a z betűé a legkisebbek egyike (0,0005), így aztán nem meglepő, hogy a Morse-ábécében az e betű jele egy rövid szignál (.) míg a z betűé két hosszú és két rövid szignál (- - . .).