Ugrás a tartalomhoz

Tápanyaggazdálkodás

Sárdi Katalin (2011)

Debreceni Egyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Pannon Egyetem

Chapter 6. A MŰTRÁGYÁK ÉS KIJUTTATÁSUK AGRONÓMIAI ILL. AGROKÉMIAI SZEMPONTJAI

Chapter 6. A MŰTRÁGYÁK ÉS KIJUTTATÁSUK AGRONÓMIAI ILL. AGROKÉMIAI SZEMPONTJAI

A műtrágyák előállítására, alapvető jellemzőire és összetételére vonatkozó alapvető ismereteket az alapképzés (BSc Szakok) tantervében szakmai törzsanyagként szereplő, AGROKÉMIA c. kötelező tantárgy tartalmazza. A „Tápanyag-gazdálkodás” c. tananyag ezekre az ismeretekre épít.

A műtrágyák alkalmazásának módjai: az alap- és kiegészítő trágyázás lehetőségei

Trágyák (tápanyag-források)

A növények tápanyag-ellátására alkalmazott tápanyag-források két fő csoportra oszthatók: szerves és szervetlen eredetű trágyaszerek.

A szerves tápanyag-források lehetnek növényi és állati eredetűek. Az állati eredetű az istállótrágya, amely az állattartásból származik. A növényi eredetűek: zöldtrágya, növényi maradványok, szerves hulladék (komposzt, ipari hulladék, szennyvíziszap stb.).

A szervetlen (ásványi) tápanyag-források a műtrágyák: szervetlen sók (N, P, K, Ca, Mg stb. ásványi sói), valamint a levegő nitrogénjéből előállítható szerves kötést tartalmazó karbamid.

A műtrágya fogalma:

  • a kultúrnövények tápanyag-ellátására, a termés növelésére,

  • a talajból termésekkel felvett tápelemek hatékony pótlására,

  • a talajtermékenység növelésére, fenntartására alkalmas anyag.

A műtrágyák nem természetidegen anyagok, megnevezésük a mesterséges előállítást jelzi. Természetben található anyagokból (pl. a levegő nitrogénje) szintézissel, nyersanyagokból (pl. nyersfoszfátok, kálisók stb.) feltárással állítható elő.

Pl. az angol „fertilizer” szó = a talaj termékenységét növelő anyag

Az a szélsőséges nézet, hogy a műtrágyák mind veszélyes „mérgek”, szakmailag elfogadhatatlan!!

A termésnövelő anyagok – köztük a műtrágyák – forgalomba kerülésének és tárolásának feltételeit a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 8/2001. (I.26) rendelete tartalmazza.

A műtrágyahasználat koncepciója (Havlin et.al. 2005)

  1. Az optimális növény növekedéshez és terméshozam eléréséhez szerves és szervetlen tápanyag-forrást egyaránt használnak →„Integrált tápanyag-gazdálkodás”

  2. A hatékony tápanyag-gazdálkodáshoz szükséges a tápelemek körforgásának megértése és az adott tápelemre való értelmezése.

  3. A gazdálkodási gyakorlat a veszteségek minimalizálása és a kijuttatott tápanyag-mennyiségek maximalizálása: (potenciális környezeti hatások csökkentése, hatékonyság növelése)

  • halmazállapot szerint (szilárd és folyékony)

  • összetétel szerint (egy vagy több tápelemet, hatóanyagot tartalmazó)

  • a kijuttatás helye szerint (talaj- és levéltrágyák)

Szilárd halmazállapotú (por, kristályos, granulátum) műtrágyák egy hatóanyagú (egyszerű, egyedi vagy mono) műtrágyák. A több hatóanyagú (összetett, kevert) műtrágyák két vagy több tápelemet tartalmaznak. Összetett komplex = valódi összetett műtrágyák (egy képlettel leírható), Összetett kevert = technológiai vagy ipari kevert (nem írható le egy képlettel).

A műtrágyák minőségi követelményei

A műtrágyák minőségi követelményei (fizikai, kémiai paraméterek), hatóanyag-tartalom, a kísérővegyületek megengedhető mennyisége, a mintavételezés szabályai és a vizsgálatok módszerei az érvényes Magyar Szabványokban (MSZ) találhatók. A felmerülő kérdésekben, jogvitákban a vizsgálatokat az erre akkreditált laboratóriumok végezhetik el.

A műtrágyák fontosabb fizikai és kémiai tulajdonságai

  • a műtrágya formája, halmazállapota (szilárd: por, kristályos, szemcsés = granulátum; folyékony: oldat, szuszpenzió)

  • hatóanyagforma és hatóanyag-koncentráció (N%, P2O5%, K2O%)

  • oldhatóság, (vízoldhatóság)

  • a szemcse mérete, szilárdsága és eloszlása

  • savasság (kémiai = szabad savtartalom, fiziológiai, biológiai savasság stb.)

  • mészindex, sóindex

  • higroszkóposság (KRL érték), tapadási hajlam

  • a műtrágyák keverhetősége

  • fő hatóanyagok (és kísérő vegyületeik) növénytáplálkozási hatásai

A műtrágyák fontosabb tulajdonságai

  • Halmazállapot: szilárd vagy folyékony

  • Forma: por, kristályos, granulátum /méret, eloszlás/

  • Hatóanyag ← vegyületforma, koncentráció

  • Szemcseszilárdság

  • Tapadási hajlam

  • Vízoldhatóság

  • Keverés lehetősége

  • Savasság (különböző módon érvényesül

  • Higroszkóposság → KRL érték (kritikus relatív légnedvesség)

  • Kísérő vegyületek és ezek növénytáplálkozási hatásai

  • Mészindex (a savanyító hatás közömbösítéséhez szükséges CaCO3 mennyisége kg/ha)

  • Sóindex (a NaNO3 károsító hatásához viszonyítva, NaNO3= 100%)

Granulálással a műtrágyák tulajdonságai kedvezőbbé tehetők A tapadási hajlam és a higroszkóposság csökkentése. (adalékok, púderanyagok, szemcsék bevonása, felületkezelés, zsíraminok stb.)

A magyar műtrágya szabvány (MSZ…) a műtrágyák hatóanyag-tartalmát általában a vízoldható vegyületformákra adja meg.

A műtrágyakeverés feltételei: kémiai összeférhetőség (kompatibilitás), fizikai – kémiai tulajdonságok, biztonságtechnikai követelmények, alkalmazástechnológiai követelmények, gazdaságosság (keverési mód, berendezés típusa).

Kémiai összeférhetőség: kedvezőtlen kémiai reakciók (gipsz kiválás, hatóanyag-veszteség, oldhatatlanság, elfolyósodás), robbanásra hajlamos elegy képződése, szabad savtartalom (oldhatóság, veszteségek!)

Fizikai összeférhetőség: KRL érték (Kritikus Relatív Légnedvesség), szemcseösszetétel, szilárdság, térfogattömeg, tapadási hajlam, tömörödés.

Az USA-ban került kidolgozásra az úgynevezett „Bulk blending” keverési eljárás: a keverőből közvetlenül kijuttatják a keveréket. Feltétele: a műtrágyák szemcseméretének, fajsúlyának stb. azonosnak kell lennie.

A műtrágya higroszkópossága = nedvszívó képesség. Ennek kifejezésére szolgál a KRL érték (KRL = kritikus relatív légnedvesség), amely azt a relatív páratartalom értéket jelenti, ahol a műtrágya és a levegő nedvességtartalma egyensúlyi állapotba kerül, tehát bekövetkezik az elfolyósodás. Mivel ez az érték függ a hőmérséklettől, egységesen 30 °C-on került megállapításra.

Figure 6.1. Egyes műtrágyák higroszkóposság szerinti osztályozása

Egyes műtrágyák higroszkóposság szerinti osztályozása

A műtrágyák keverésekor a keverék higroszkópossága mindig nő, tehát a KRL-érték drasztikusan csökken!

A karbamid + ammónium-nitrát-keverékének KRL értéke az alábbiak szerint változik:

Karbamid: 75,2: + NH4NO3,: 59,4 = keverék: 18,1

Figure 6.2.