Ugrás a tartalomhoz

Talajökológia

Kátai János (2011)

Debreceni Egyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Pannon Egyetem

A NÖVÉNYEK ÉS AZ ÁLLATOK KÖZÖTTI INTERAKCIÓK

A NÖVÉNYEK ÉS AZ ÁLLATOK KÖZÖTTI INTERAKCIÓK

Gyökérfonálférgek. A növények és a talajlakó állatok közti kölcsönhatások magukban foglalják a férgek járatainak a növekvő gyökerek általi kihasználását, az elhalt növényi szerves anyagok állatok által végzett aprítását, illetve a gyökerek parazitás fonálféreg-fertőzöttségét is. Megkülönböztethetjük az élősködő gyökérfonálférgek különböző típusait is: az ektoparaziták a gyökerek felszínén maradnak, a szemi-endoparaziták részben beágyazódnak a haszonnövény gyökérszöveteibe, az endoparaziták pedig a gyökérszövet belsejében találhatók meg. Egyes fajok előnyben részesítik a gyökerek bizonyos zónáit (pl. a merisztémát). A különböző, a gyökerekre eltérő intenzitással ható, egymással nem versengő fonálféregfajoknak a gyökérrendszer egy időben számos, egymástól független élőhelyet kínál. A fonálférgek gyökérfogyasztása egyszerre mechanikai sérülést és fiziológiai zavart is okoz. Mindkét folyamat csökkenti a gyökérmerisztéma aktivitását és a gyökér hosszirányú megnyúlását, és kóros gyökérgümők kialakulását eredményezheti. A gyökér merisztémájával táplálkozó fajok a gyökerek auxin háztartását változtatják meg, míg a kéregszövetet és a szállítónyalábokat megtámadó fajok a tápanyag- és a vízfelvétel során okozhatnak zavart. Minél specializáltabb egy fonálféregfaj parazitizmusa, annál nagyobb lehet az okozott kár egy bizonyos növényállományban (pl. tömlős fonálféreg, Heterodera a repce, a répa, a káposzta, a burgonya és az árpa növényeken).

Rizofág rovarok. Egy tölgyerdőben évente és hektáronként mintegy 1 500 kg szárazanyag vékony gyökér képződik. Júniusban nagy gyökércsúcs-sűrűséget tapasztalhatunk: 100 cm3 talajban, a felső 20 cm-es rétegben megközelítően 10 000 gyökércsúcs található. A Curculionidae lárvák (ormányosbogarak) egyre nagyobb mértékű táplálkozása révén ez a sűrűség július és augusztus között csaknem 90%-kal csökken. A rovarlárvák a mineralizációs folyamatokat gyorsító szervezeteknek is tekinthetők, figyelembe véve táplálkozásuk aktivitását és az ürülék képződését. A rizofág ormányosbogarak energiaforgalma – tölgyerdőben – évenként 15-30 * 104 kJ ha-1-re tehető. A lárvák augusztustól a következő év áprilisáig e mennyiségnek mintegy 90%-át elfogyasztják, melynek során a legnagyobb mennyiséget az utolsó lárvastádium folyamán dolgozzák fel. A táplálék keresése közben a lárvák a csökkenő oxigéntartalom nyomán a gyökérzóna irányába orientálódnak. A nyár során a gyökérzóna szén-dioxid tartalma erősen megnő, ami a peterakást követően a fiatal lárvák számára még inkább vonzóvá teszi a tölgyfa gyökereit.

Más talajlakó rovarok is erősen reagálnak a növényi gyökerek jelenlétére. Így pl. a Collembolák (ugróvillások) száma nagyobb mennyiségű gyökértömeg esetén jócskán megnő. A gyökerektől mentes talaj 1 literében 96 állatot találtak; ha 1 kg talajban 8 g gyapotgyökér volt, akkor 250; míg 32 g gyökér esetén 380 állatot számoltak.