Ugrás a tartalomhoz

Talajökológia

Kátai János (2011)

Debreceni Egyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Pannon Egyetem

A táplálkozás szintjei és a tápláléklánc

A táplálkozás szintjei és a tápláléklánc

Az anyagok körforgásában minden szervezetcsoporthoz hozzárendelhető egy meghatározott táplálkozási forma (trófia) vagy táplálkozási (trofikus) szint. Minél több szerves anyag bomlik le a táplálkozási folyamat során, annál kevesebb szén és tápanyag áll a következő szinten élő szervezetek rendelkezésére. A szubsztrát szén- és energiatartalma szukcesszív módon csökken, a szervezeteket pedig eggyel alacsonyabb, specializáltabb trofikus szintre soroljuk be. Az első élőlénycsoport anyagcsere-végterméke (pl. ürülék, detritusz, azaz felbomló szerves anyag, korhadék) a következő táplálkozási szint élőlényei számára kiindulási anyagként szolgál. A lebontásban részt vevő egymást követő szervezeteket leegyszerűsítve szukcessziónak vagy táplálkozási láncnak tekintjük. Ha a kölcsönhatásokat mindkét fél részéről szeretnénk jellemezni, akkor táplálékhálóról beszélünk (3.83ábra). A tápláléklánc legalsó szintjén primer producensek (növények), míg legfelső szintjén meglehetősen specializálódott, nekrofág szervezetek állnak. A primer producens → primer konzumens → szekunder konzumens → reducens (baktériumok, gombák) sorrend nem kötelező érvényű a táplálékláncban, hiszen a reducens szervezetek a tápláléklánc minden szintjében részt vesznek (pl. az epifita (fán élő) növények).

3.83ábra: A szerves anyag lebontását végző szervezetek között kialakuló táplálékháló réti termőhelyen. nyilak a szén és a tápanyagok áramlási irányát jelölik. (Hunt és mtsai, 1987 nyomán)

Az elhalt hajtásrészekből és gyökerekből képződő szerves anyagot (elhalt növényi részeket és humuszt) a primer átalakító szervezetek (pontosabban: a primer konzumensek és a primer reducensek) hasznosítják, majd a gombák extracelluláris (hidroláz) enzimei alakítják át és giliszták, enchitreák, ikerszelvényesek és szárnyas rovarok aprítják és szállítják tovább. A makrofág gyűrűs férgek és csigák szintén a primer átalakító szervezetek közé tartoznak (3.86 ábra). A tápláléklánc két további trofikus szintjén folytatódik a lebontás. Az egyik ilyen szint a szekunder átalakító szervezetek (főleg atkák, ugróvillások, illetve egyes gyűrűs férgek és protozoák) által képviselt szint, a másik szinten a ragadozók élnek (zoofág élőlények, mint pl. pókok, százlábúak, valamint egyes atkák és gyűrűs férgek). A szekunder átalakító szervezetek csoportja magában foglalja a mikrofitofág (gomba- és baktériumfogyasztó), valamint a szaprofág szervezeteket is. A táplálékláncban részt vevő szervezetek egyértelmű csoportba sorolása többféle táplálkozási módjuk miatt nehéz. A táplálkozási mód a felvehető tápanyagoktól függően változhat. Így pl. az atkák gyakran polifág szervezeteknek bizonyulnak. A táplálékláncban ökológiai szempontok is előtérben kerülnek: a mikrofág ízeltlábúak gátló hatást fejtenek ki a VA-mikorrhizára azáltal, hogy elfogyasztják azok spóráit és külső hifáit. Másrészről viszont a mikorrhiza-gombák ezáltal terjednek el és indulnak csírázásnak a spóráik.