Ugrás a tartalomhoz

Kapcsolatháló elemzés; Társadalmi kapcsolathálózatok elemzése

Takács Károly

Budapesti Corvinus Egyetem

Társadalmi kapcsolathálózatok elemzése

Társadalmi kapcsolathálózatok elemzése

Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0010 Digitális tananyag fejlesztése a Szociológia Mesterképzéshez – SZOCMEST (Budapesti Corvinus Egyetem) című pályázat támogatásával Takács Károly: Kapcsolatháló elemzés című tárgyához

Szerkesztési munka: Varga V. Attila

Lektorálta: Janky Béla

Kiadó: BCE Szociológia és Társadalompolitika Intézet

ISBN.................

2011


Tartalom

Előszó
1. Módszerek és modellek
A társadalmi hálózatok elemzése
Bevezetés
I. A HÁLÓZATELEMZÉS ELMÉLETTÖRTÉNETI GYÖKEREI
II. A HÁLÓZATELEMZÉS ELMÉLETE ÉSMÓDSZEREI
III. A HÁLÓZATELEMZÉS ÉS MÁS KUTATÁSI KÉRDÉSEK KAPCSOLATA
Jegyzetek
Kürtösi Zsófia: A társadalmi kapcsolatháló-elemzés módszertani alapjai
1. Kapcsolati adatok gyűjtése
2. Kapcsolathálók megközelítésmódjai
Összegzés
Szántó Zoltán: Egy kettős évforduló kapcsán: a strukturális kiegyensúlyozottság elméletének újrafelfedezése
Csaba Zoltán László – Pál Judit (2010): A negatív kapcsolatok alakulása és hatása: elméleti áttekintés és empirikus tesztelés két középiskolai osztályban
1. Elméleti háttér
2. Kutatási kérdésfeltevések
3. Adatok
4. Elemzés
5. Hipotézisek tesztelése
Összefoglalás, kitekintés
Takács Károly:Hálózati kísérletek
1. Lokális interakciós játékok
2. Lokális koordináció
3. Vevő–eladó-hálózatok
4. Hálózati piacok tervezése
5. Az innovációk terjedése
6. Strukturális beágyazottság és globális interakció
7. Cserehálózatok
8. Hálózatformálódási játékok
Aktiváló kérdések
2. Hálózattudomány
Barabási Albert László: A negyedik láncszem - Kis világok
Barabási Albert László: A hetedik láncszem - A gazdag egyre gazdagabb
A gyenge kapcsolatok stabilizálják a komplex rendszereket
1. A gyenge kapcsolatok stabilizálják a komplex rendszereket
2. Gyenge kapcsolatok: egy kezdő definíció
3. Stabilitás: egy kezdő definíció
4. Komplex rendszerek
5. Gyenge kapcsolatok mindenütt
Aktiváló kérdések
3. Társadalmi tőke és társas támogatás
Czakó Ágnes-Sik Endre: A hálózati tőke szerepe Magyarországon a rendszerváltás előtt és után
1. A hálózati tőke fogalmáról
2. A hálózati tőke szerepe a kommunizmusban és a posztkommunizmusban
3. Hálózatitőke-intenzív játszmák a kommunizmus klasszikus szakaszában
4. Hálózatitőke-intenzív játszmák a reformok szakaszában
5. A "pre-posztkommunizmus"
6. A (politikai és kereskedő) kapitalizmus építése
Összegzés
Jegyzetek
Angelusz Róbert–Tardos Róbert: A kapcsolathálózati erőforrások átrendeződésének tendenciái a kilencvenes években
1. Megközelítések, kutatási előzmények
2. Az alkalmazott eljárások, az összehasonlítás lehetőségei, néhány alapadat
3. Eredmények. A kapcsolathálózati erőforrások háttérváltozói
Utasi Ágnes: A társadalmi integráció és szolidaritás alapjai: a bizalmas kapcsolatok
1. A piacgazdaság megjelenésével átrendeződött emberi kapcsolatok
2. A „mások” iránti bizalom csökkenése – a „hozzánk tartozók” iránti bizalom felértékelődése
3. A barátság: választott bizalmas kapcsolat
4. A bizalmas baráti kapcsolat rétegegyenlőtlenségei
5. A társadalmi integráció és a bizalmas erős kapcsolatok
6. Az integrációhiány: kapcsolati depriváció, izoláció
7. Az integráció esélyének kiterjesztése egyesületi-szervezeti és hitelvű virtuális kötelékkel
Függelék
Albert Fruzsina - Dávid Beáta: A hajléktalanság az emberi kapcsolatok szemszögéből: szakirodalmi áttekintés
1. Az egyén kapcsolatainak fontossága
2. A társas támogatás (social support)
3. A hajléktalanság okai
4. A hajléktalanok kapcsolathálózatát feltérképező kutatások eredményei
Összefoglalás
Jegyzetek
Albert Fruzsina - Dávid Beáta: A kapcsolati tőke dimenziói etnikai metszetben
1. Bevezetés
2. Kapcsolati tőke dimenziói
3. A teljes felnőtt népesség, illetve a roma népesség tipizálása a kapcsolathálózat jellemzői alapján
Összegzés
Függelék
Aktiváló kérdések
4. Politikai kapcsolathálózatok
Angelusz Róbert - Tardos Róbert: A kapcsolathálózati  szemlélet a társadalom és politikatudományban
1. A POLITIKAI NETWORK KUTATÁSÁNAK FŐBB IRÁNYAI
2. A HÁLÓZATOK SZEREPE A POLITIK AI MOBILIZÁCIÓBAN ÉS A TÖRÉSVONALAK HAZAI ALAKULÁSÁBAN
FÜGGELÉK
JEGYZETEK
Csanádi Mária: A pártállamok összehasonlító modellje: az újratermelődés, a reformok és átalakulások hasonlóságainak és eltéréseinek hatalmi-szerkezeti háttere
1. A MODELL FEJLŐDÉSE
2. AZ IPS-MODELL SZERKEZETE ÉS DINAMIKÁJA
3. AZ ELTÉRŐ HATALMI ELOSZLÁSOK DINAMIKÁJA: A HATALOMBA ÁGYAZOTT KÖLTSÉGVETÉSI KORLÁT SZEREPE
4. ÖSSZEFOGLALÓ KÖVETKEZTETÉSEK
JEGYZETEK
Sik Endre: Aczélhálóban – adalék a kapcsolati tőke működésének megismeréséhez
1. Az aczéli háló háttere és genezise
2. A politika kapcsolatfüggő rendszerváltása
Aktiváló kérdések
5. Gazdasági kapcsolathálózatok
David Stark – Vedres Balázs: A tulajdonosi hálózatok evolúciója és külföldi tulajdon magyarországon*
Abstract - Összefoglaló
Bevezetés
1. A KÜLFÖLDI TULAJDON ÉS A HAZAI HÁLÓZATOK TALÁLKOZÁSA
2. A HÁLÓZATFEJLŐDÉS SZEKVENCIAELEMZÉSE
3. KÖVETKEZTETÉSEK: A GAZDASÁGI ÁTALAKULÁS TÖRTÉNETSZOCIOLÓGIÁJA
A. MÓDSZERTANI FÜGGELÉK
B. MÓDSZERTANI FÜGGELÉK
C. MÓDSZERTANI FÜGGELÉK
Dr. Csizmadia Zoltán: Az innováció hálózati alapú megközelítése
1. Kiindulópont: az összefüggésrendszer - Innováció/együttműködés/hálózatosodás/rendszerszerűség
2. Hálózati kompetencia
3. Hálózati konfigurációk a sikeres innovációk mögött
4. Innovációs rendszerek és hálózatok
5. Az innováció hálózati alapú megközelítésének példái
6. Innovációs mező
7. További kutatási irányok és alkalmazási lehetőségek
Eranus Eliza, Láng Sarolta, Letenyei László: Személyi úton terjedő számítógép
1. Bevezetés
2. A társadalmi tőke szerepe az információs technológia átvételében
3. Diffúziós-e vagy sem a számítógépek terjedése?
Összefoglalás
Aktiváló kérdések
6. A tanulmányok eredeti megjelenési helye

A táblázatok listája

1. Logisztikus regressziós modellek arra a valószínűségre, hogy egy cég valaha is felfelé vagy lefelé mozdult el a bevételi rangsor kategóriái között. A cellák együtthatókat tartalmaznak.
2. Jellegzetes helyi hálózati topográfiák
3. Példa egy cég hálózati történetére
4. A pályák tipikus hálózati pozíciósorozatai 1987 és 2001 között, illetve ezek részesedése a tőkeállományból tulajdonostípus és hálózati részvétel szerint 2001-ben
5. Az optimális illesztési távolságokra, illetve a szekvenciák közötti direkt és fordított párosításokra felírt, lineáris regressziós modellek
6. A hálózati pozíciók közötti átmenetek gyakorisága
7. Helyettesítési költségek
1. A különböző generációs innovációs folyamatok jellemzői és a hálózati alapú innováció (ötödik stádium) sajátosságai
2. Kapcsolathálózati aspektusok a legújabb innováció-elméletekben
4. A hazai KKV-k együttműködési kapcsolatainak szervezeti irányai – legalább egy kapcsolat előfordulásának a valószínűsége, 2010
5. Az innovációs rendszer létrejöttében szerepet játszó lehetséges motívumok
6. Az innovációs rendszerek és hálózatok különböző típusai a területiség és a formalizáltság alapján
I.9. Az innovációs rendszer hálózati egységeinek általános modellje – jelölések és magyarázatok
8. Az innovációs hálózat különböző funkciójú tagjai közti lehetséges összefonódások típusai
1. Magyarázó és függő változók
2. Mióta (év) rendelkeznek számítógéppel a Kaposvári kistérségben élők
3. A személyes versus intézményi hatásra számítógépet vásárlók megoszlása Kaposvár kistérségben