Ugrás a tartalomhoz

Alkalmazott gazdaságszociológia - tananyag

Kuczi Tibor

Következtetések

Következtetések

A dombfalviak belső viszonyrendszerét három dimenzió: komasági, rokonsági és munkakapcsolataik mentén elemeztem. A vizsgálat során kiderült, hogy a belső „mag” is több kisebb csoportosulásra osztható, s e viszonyrendszerek időbeli alakulása jól tükrözi a falu életében bekövetkezett változásokat. Olyan korsajátosságok, „divathullámok” is megfigyelhetők, mint például a közeli rokonok, testvérek komasági rendszerbe választása. Míg régen a komasági rendszer funkciója a rokonság „hiányosságainak” korrigálása volt, így a komákat általában a baráti körből választottak, addig a hetvenes–nyolcvanas évektől egyre elterjedtebbé vált a rokon komák választása. Ez részben annak köszönhető, hogy erre az időszakra nagyon megfogyatkozott a falu létszáma, és ezzel csökkent a potenciális komák száma. Megfigyelhető, hogy a rokon komákkal rendelkező családok kapcsolathálója kisebb, mint azoké, akiknek komái nem rokonok. Vannak olyanok, akik, miután főkomájuk elhagyta a falut, vagy ritkán látogatott vissza, „pót”-komát választottak maguknak. Hasonló történt azokkal, akik a nyolcvanas években magyarországi főkomákat választottak, de később megszakadt a kapcsolat. A magyarországiak beválasztása a komasági rendszerbe „divathullámként” is értékelhető, ám több volt ennél. Ezeken a „gyenge” kötéseken keresztül reméltek valamilyen segítséget, erőforrást a dombfalviak. Napjainkban sem halványult el a magyarországi kapcsolatok jelentősége: sok család dolgozik itt, támogatást kap, vagy rokoni szálakkal kapcsolódik magyarországiakhoz, amely családokról általánosságban elmondható, hogy megbecsült tagjai a közösségnek.