Ugrás a tartalomhoz

Alkalmazott gazdaságszociológia - tananyag

Kuczi Tibor

14. fejezet - Sorsukra hagyott – magukra maradt emberek: a múlt hatalma a jelenen.

14. fejezet - Sorsukra hagyott – magukra maradt emberek: a múlt hatalma a jelenen.

Schwarcz, Gyöngyi

„Zakatolt, minden működött. Füstölt, csörömpölt. Élet volt benne. Rend volt benne, tisztaság. Ápolt volt kívül-belül, gondoskodott önmagáról is, rólunk is. Ha csak egy szó kellene: maga az Élet.”

(P. A., 1951, 2006)

1. Bevezetés

Az esettanulmányban a múltból örökölt habitusok szerepét vizsgálom a gazdasági átmenetben, valamint az önkormányzati szerepvállalás lehetőségeit, esélyeit és hatását ugyanebben a folyamatban. Egy olyan sajátos, bár nem egyedi településszerkezetű kisvárosban, Borsodnádasdon végzett kutatás adataira támaszkodom a téma kifejtésében, amely egy nehézipari üzem köré épült telep, és a középkori eredetű falusi mag összeolvadásából jött létre. A tanulmányban arra keresek választ, hogy a 19. század végén megjelenő kapitalista gyáripar sajátos termelési viszonyai hogyan formálták a telepen és a faluban lakó gyári munkásság értékrendszerét. További kérdés: milyen eltérő mentalitások és identitások kialakulásához vezetett az, hogy a telepen és faluban lakó munkások viszonya a gyárhoz nagyban különbözött. Úgy vélem, a múltban kialakult habitusok alapvetően meghatározták az eltérő társadalomszerkezetű településrészeken élők rendszerváltást követő gazdasági viselkedésének, adaptációs képességeinek alakulását. A múlt hatalma a jelenen azonban nemcsak az egyéni útkeresésekben érhető tetten, a telepi és a falusi rész eltérő társadalomtörténeti örökségének következményei az önkormányzat tevékenységét is befolyásolják.

Felhasznált irodalom

[bib_273] Alabán, Péter és Vozár, Gyuláné. 2008. Fejezetek Borsodnádasd gazdaság- és társadalomtörténetéből. (Kitekintő és összehasonlító regionális vizsgálatokkal.) H. n. Kézirat..

[bib_274] Bakó, Ferenc. 1989. A falvak kapcsolatrendszere Palócföldön. In Bakó Ferenc (szerk.): Palócok II. Eger. 221–235.

[bib_275] Barta, Judit. 2000. A magyar nyugdíjrendszer reformja, különös tekintettel a rendszer második pillérét képező magánnyugdíjpénztárakra. PhD-értekezés, Miskolc. Kézirat..

[bib_276] Berey, Katalin. 1982. Hogyan épült a Wekerle-telep? Honismeret. 5.. 46–47.

[bib_277] Csontos, Györgyi és Vass, Tibor. 2001. Ózdi munkáskolóniák (1861–1970). Kráter Műhely Egyesület. Pomáz.

[bib_278] Dénes, Attila. 2008. Dicső múlttal sújtott válsághelyzet Borsodnádasdon. In Dénes Attila–Kiss Márta–Rácz Katalin–Schwarcz Gyöngyi (szerk.): Alkalmazkodási stratégiák a vidék gazdaságában. (Jelen-kutatások 1.). 21–35. Jelenkutatások Alapítvány. Budapest.

[bib_279] Dénes, Attila, Kiss, Márta, Rácz, Katalin, és Schwarcz, Gyöngyi. 2008. Összefoglalás. In Dénes Attila–Kiss Márta–Rácz Katalin–Schwarcz Gyöngyi (szerk.): Alkalmazkodási stratégiák a vidék gazdaságában. (Jelen-kutatások 1.). 84–89. Jelenkutatások Alapítvány. Budapest.

[bib_280] Dobák, Judit. 2003. A diósgyőri munkáskolónia. In Horváth Sándor–Pethő László–Tóth Eszter Zsófia (szerk.): Munkástörténet, munkásantropológia. 160–169. Napvilág Kiadó. Budapest.

[bib_281] Dömötör, Tekla. 1954. A Salgótarján környéki bányászközségek néprajzához. Ethnographia. LXV.. 152–167.

[bib_282] Foucault, Michel. 1990. Felügyelet és büntetés. A börtön története. Gondolat. Budapest.

[bib_283] Fűrészné Molnár, Anikó. 1992. A tatabányai és a dorogi bányamunkások életkörülményeinek alakulása a XX. század első felében. In Solymosi László–Somfai Balázs (szerk.): A Dunántúl településtörténete IX. Város–mezőváros–városiasodás. Veszprém. 199–209.

[bib_284] Fűrészné Molnár, Anikó. 2003. Tatabányai munkáskolóniák a 20. század első felében. In Horváth Sándor–Pethő  László–Tóth Eszter Zsófia (szerk.): Munkástörténet, munkásantropológia. 143–152. Napvilág Kiadó. Budapest.

[bib_285] Gergely, András. 1971. Települések, lakások és lakóik a századforduló Magyarországán. Történelmi Szemle. XIV.. 406–441.

[bib_286] Gergely, Katalin. 1987. A Százados úti városi kislakásos telep és lakói (1910–1985). Honismeret. 6.. 30–33.

[bib_287] Horváth, Réka. 2003. Egy falu – két életforma. Paraszti és munkáséletmód Lábatlanon. In Horváth Sándor–Pethő László–Tóth Eszter Zsófia (szerk.): Munkástörténet, munkásantropológia. 153–159. Napvilág Kiadó. Budapest.

[bib_288] Katona, Imre. 1987. „kétlakiság”. In Ortutay Gyula (főszerk.): Magyar Néprajzi Lexikon. Harmadik kötet. 179. Akadémiai. Budapest.

[bib_289] Körmöczi, Katalin. 1980. A fővárosi lakáshelyzet és a „Wekerle” állami munkáslakástelep (1908–1945). I. rész. Folia Historica. 8.. 123–167.

[bib_290] Körmöczi, Katalin. 1981. A fővárosi lakáshelyzet és a „Wekerle” állami munkáslakástelep (1908–1945). II. rész. Folia Historica. 9.. 191–248.

[bib_291] Marx, Karl. 1967. A tőke. Első kötet. Kossuth Könyvkiadó. Budapest.

[bib_292] Molnár, Pál. 1977. A Nógrád megyei bányamunkásság kialakulásának, harcának és életmódjának néhány kérdése a XIX. században. A Nógrád megyei múzeumok évkönyve III. Salgótarján. 211–237.

[bib_293] Molnár, Pál. 1978. Adatok a nógrádi bányamunkásság létszámának, összetételének változásairól, helyzetéről, harcairól és életmódjáról 1900 és 1919 között. A Nógrád megyei múzeumok évkönyve IV. Salgótarján. 27–57.

[bib_294] Nemcsik, Pál. 1961. Bányászélet Borsodnádasdon. Bányaipari Dolgozók Szakszervezete. Borsodnádasd.

[bib_295] Nemcsik, Pál. 1967. Munkáslakás és berendezés a Rimai Társulat munkásgyarmatain. Legújabbkori Múzeumi Közlemények IV.. 17–34.

[bib_296] Nemcsik, Pál. 1976. A borsodnádasdi kétlaki munkásság életmódjának változása. In Dobrossy István (szerk.): Foglalkozások és életmódok. Válogatott tanulmányok honismereti szakkörök és kutatók munkáiból. (Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai VII.) Miskolc. 49–62.

[bib_297] Nemcsik, Pál. 1981. Adatok a borsodnádasdi munkásság betelepedéséhez, munkamegosztásához és migrációjához, 1865–1909. Borsodi Levéltári Évkönyv IV. Miskolc. 149–174.

[bib_298] Paládi-Kovács, Attila. 2000. Az ipari munkásság. In Paládi-Kovács Attila (főszerk.): Magyar Néprajz. Társadalom (Magyar Néprajz nyolc kötetben VIII.). 239–308. Akadémiai. Budapest.

[bib_299] Pine, Frances. 1998. Dealing with fragmentation. The consequences of privatisation for rural women in central and southern Poland. In Bridger, Sue–Pine, Frances (eds): Surviving Post-Socialism. Local strategies and regional responses in eastern Europe and the former Soviet Union. 106–123. Routledge. New York–London.

[bib_300] R. Nagy, József. 2003. „Te ember, itt mindenki cigány?” Munkáskolóniák kulturális antropológiai vizsgálata. In Horváth Sándor–Pethő László–Tóth Eszter Zsófia (szerk.): Munkástörténet, munkásantropológia. 203–213. Napvilág Kiadó. Budapest.

[bib_301] R. Nagy, József. 2005. Munkáskolóniák kulturális antropológiai vizsgálata Északkelet-Magyarországon. Értekezés a doktori (PhD-) fokozat megszerzése érdekében a néprajz tudományágban. H. n. Kézirat..

[bib_302] Reed, Rosie és Thelen, Tatjana. 2007. Social security and care after socialism: Reconfiguration of public and private. Focaal: European Journal of Anthropology. 50.. 3–18.

[bib_303] Sallayné Peterdi, Vera. 1989. A MÁVAG kolóniái (1869–1985). In Bencze Géza (szerk.): A magyar gépipar minta – s a honi munkások nevelőintézete: Tanulmányok a MÁVAG történetéből. 209–232. Magyar Történelmi Társulat Üzemtörténeti Szakosztálya. Budapest.

[bib_304] Sz. Bányai, Irén. 1996. A gázgyári kolónia (Folklór és etnográfia 93.). Debrecen..

[bib_305] Szvircsek, Ferenc. 1992. Kolonizálás, mint a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. munkáspolitikájának része. In Somorjai József (szerk.): Tatabánya 45 éve város: Tatabánya várossá nyilvánításának 45. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencia előadásainak anyaga. Tatabánya, 1992. október 1–2. (Tudományos Füzetek 7.). 99–105. Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Múzeumainak Igazgatósága. Tata.