Ugrás a tartalomhoz

Társadalmi rétegződés olvasókönyv

Karl Marx, Ralf Dahrendorf, Max Weber, Talcott Parsons, Kingsley Davis, Wilbert E. Moore, Melvin M. Tumin, Gerhard E. Lenski, Frank Parkin, Erik Olin Wright, Szelényi Iván, Robert Erikson, John H. Goldthorpe, Pierre Bourdieu, Ferge Zsuzsa, Kolosi Tamás, Szántó Zoltán, Peter M. Blau, Mark Granovetter, Nan Lin, Angelusz Róbert, Tardos Róbert, Ulrich Beck, Stefan Hradil, John Scott, Róbert Péter, Randall Collins, Tardos Róbert

ELTE

Társadalmi rétegződés olvasókönyv

Társadalmi rétegződés olvasókönyv

TÁMOP 2010-201

Angelusz, Róbert

Éber, Márk Áron

Gecser, Ottó

2010


Tartalom

1. I. OSZTÁLY ÉS REND: KLASSZIKUS ELMÉLETEK
Karl Marx: Az osztályok (A Tőke. III. kötet)
Ralf Dahrendorf: Az osztálytársadalom modellje Karl Marxnál
1. Classis – Klasszikus – Osztály (Klasse)
2. Az indusztrializáció következményei
3. A marxi osztályelmélet
4. „Az osztályok” Marx A tőke című műve III. kötetének 52., megíratlan fejezete
Max Weber: Rendek és osztályok
1. Fogalmak
Max Weber: Hatalommegoszlás a közösségen belül: osztályok, rendek, pártok
2. II. A TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉS FUNKCIONALISTA MEGKÖZELÍTÉSE
Talcott Parsons: A társadalmi rétegződés elméletének átdolgozott analitikus megközelítése
Kingsley Davis – Wilbert E. Moore: A rétegződés néhány elve
1. A rétegződés funkcionális szükségszerűsége
2. A pozíciórangsor két meghatározója
3. A jelentősebb társadalmi funkciók és a rétegződés
4. Eltérés a rétegzett rendszerekben
5. Külső körülmények
6. Összetett típusok
Melvin M. Tumin: A rétegződés néhány elve: kritikai elemzés
Összefoglalás
3. III. HATALOM ÉS TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉS: NEOMARXISTA ÉS NEOWEBERIÁNUS ELMÉLETEK
Ralf Dahrendorf: Társadalmi struktúra, osztályérdekek és társadalmi konfliktus
1. Integráció és értékek (versus) hatalom és érdekek: A társadalmi struktúra két arca
2. Látens és manifeszt érdekek
3. Társadalmi osztályok és osztálykonfliktus a fejlett iparitársadalmakban: Struktúrák és tendenciák
Gerhard Lenski: Hatalom és privilégium: Elmélet a társadalmi rétegződésről
1. A funkcionalisták és a konfliktuselmélet teoretikusai
2. A kibontakozó szintézis
3. Alapvető kérdések
4. Az elosztási rendszerek struktúrája
5. Osztályok
6. Kasztok, rendek, státuscsoportok és elitek
7. Osztályrendszerek
8. Állampolgárság: egy potenciálisan páratlan erőforrás
9. Elosztási rendszerek
10. A státusinkonzisztenciával kapcsolatos reakciók
11. Vissza- és előretekintés
12. A konzervativizmus és a radikalizmus felülvizsgálata
Frank Parkin: A társadalmi elzárkózás stratégiái az osztályok kialakulásában
1. A társadalmi elzárkózás mint kirekesztés
2. A társadalmi elzárkózás mint szolidarizmus
3. Elemzés
Erik Olin Wright: Általános keretrendszer az osztálystruktúra elemzéséhez
1. Uralom kontra kizsákmányolás
2. Osztályok a posztkapitalista társadalmakban
3. Roemer leírása az osztályról és a kizsákmányolásról: A kizsákmányolás fogalma
4. A munkaerőtranszfer-megközelítés
5. A játékelméleti megközelítés
6. Osztály és kizsákmányolás
7. Az osztályelemzés általános keretrendszere felé
8. Néhány megoldatlan probléma
9. Készségek és osztály
10. Szervezési javak
11. Az általános keretrendszer következményei
12. A középosztályok és az ellentmondásos helyzetek
13. Osztálystruktúra és osztályképzés
14. Osztályszövetségek
15. Empirikus következmények
16. Empirikus eredmények: Jövedelem
17. Értelmezések
18. Következtetés
Szelényi Iván: A kelet-európai újosztály-stratégia távlatai és korlátai: Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz önkritikus felülvizsgálata (1986-87)
1. Az értelmiség és a hatalom a hatvanas évek posztsztálinista reformja során
2. Miért nem vált be az újosztály-stratégia?
3. A bürokrácia konoksága
4. Engedmények a magánvállalkozásnak és a társadalmi rétegződés kettős rendszere
5. A jövő lehetőségei kelet-európában – kollektív cselekvési stratégiák, osztály szövetségek
6. Az államszocializmus osztálytérképe
7. Munkások és káderértelmiségiek
8. A technokrácia és az új kispolgárság
9. A „népi erők” szövetsége
10. Az osztályszővetségek politikája
Robert Erikson – John H. Goldthorpe: A kutatás elméleti alapja, adatai és stratégiája
1. Az elméleti alapok rendszerének kiválasztása
2. Az osztályséma
4. IV. OSZTÁLY ÉS TŐKE: PIERRE BOURDIEU RÉTEGZŐDÉSELMÉLETE
Pierre Bourdieu: Gazdasági tőke, kulturális tőke, társadalmi tőke
1. A kulturális tőke
2. A társadalmi tőke
3. A tőkeátalakulások
Pierre Bourdieu: A társadalmi tér és a csoportok keletkezése
1. A társadalmi tér
2. A papíron létező osztályok
3. Politikai harc és a társadalmi világ észlelése
4. A szimbolikus rend és a megnevezés hatalma
5. A politikai mező és a homológiahatás
5. V. MUNKAMEGOSZTÁS ÉS RÉTEGZŐDÉS MAGYARORSZÁGON
Ferge Zsuzsa: Társadalmi rétegeződés a szocializmusban
1. A társadalmi munkamegosztás mint a társadalmi rétegeződés alapja szocialista viszonyok között. Elméleti dimenziók
2. A munkamegosztás során kialakuló fontosabb társadalmi viszonyok
Kolosi Tamás: Tagolt társadalom:
1. A struktúra- és rétegződéskutatás elméleti és metodológiai problémái
Ferge Zsuzsa: Struktúra és egyenlőtlenségek a régi államszocializmusban és az újkapitalizmusban
1. Mennyire változott a struktúra?
2. Az államszocialista struktúra váza
3. Az egyenlőtlenségek alakulása az államszocializmusban – példák
4. Szegénység az államszocializmusban
5. A magyar újkapitalizmus struktúrájának váza
6. A piacgazdaság egyenlőtlenségei
7. A rendszerváltás utáni egyenlőtlenség és szegénység
8. Következtetés
9. Melléklet: táblázatok és ábrák
Kolosi Tamás: A terhes babapiskóta
1. A státuscsoportok átalakulása
2. Az egyenlőtlenségek dimenziói
3. A státuscsoportok átalakulása
4. Az életkörülmények lépcsőfokai
5. A terhes babapiskóta – új paradigmák felé
Irodalom
6. VI. KAPCSOLATHÁLÓK ÉS RÉTEGEK
Szántó Zoltán: Rétegződés vagy/és struktúra
I. Rétegződés vagy struktúra?
II. Rétegződés és struktúra
Összegzés helyett
Peter M. Blau: Egyenlőtlenség és heterogenitás: Primitív elmélet a társadalmi struktúráról
1. A társadalmi kapcsolatteremtés struktúrái
2. Elméleti rendszer
Mark Granovetter: A gyenge kötések ereje: A hálózatelmélet felülvizsgálata
1. Az elgondolás összefoglalása
2. A gyenge kötések hatása az egyénekre
3. Az erős kötések ereje
4. A gyenge kötések szerepe az eszmék terjesztésében
5. A gyenge kötések és a társadalmi szervezet
6. Következtetések
Nan Lin: Táradalmi erőforrásokés társadalmi mobilitás: a státuselérés strukturális elmélete
1. Az elmélet és feltevései
2. A társadalmi erőforrások és a státuselérés
3. A strukturális paraméterek és hatásaik
4. A struktúrával és az egyénekkel kapcsolatban levonható következtetések
5. Mobilitás és szolidaritás: néhány társadalompolitikai következmény
Záró megjegyzések
Angelusz Róbert – Tardos Róbert: Hálózatok a magyar társadalomban
1. Társadalmi struktura és halózati megközelites – néhány kiinduló kérdés
2. Az erőforrások és összefüggéseik – az alkalmazott modellek, módszerek és változók
3. Az erőforrások konszolidációja, belső összefüggéseik szorossága
4. Régi és új tényezők az erőforrások reprodukciójában
5. A kapcsolathálózati erőforrások növekvő társadalmi meghatározottsága
6. További súlypontok a téma kutatásában
Irodalom
Függelék
7. VII. TÚL A RÉTEGZŐDÉSEN?
Ulrich Beck: Túl renden és osztályon? – Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi individualizációs folyamatok és az új társadalmi alakulatok, identitások keletkezése
1. Bevezetés és problémafelvetés: a társadalmi egyenlőtlenség individualizálódása
2. A társadalmi egyenlőtlenségi viszonyok folyamatosságának megtörése marx és weber felfogásával a háború utáni fejlődés során
3. Az individualizálódó élethelyzetek megjelenési formái, ellentmondásai és fejlődési tendenciái
4. Újabb kérdések: az egyenlőtlenség szempontjából releváns szociokulturális mi­liők stabilitásának feltételei, új társadalmi alakulatok és identitások keletkezése.
Stefan Hradil: Társadalmi helyzetek és miliők: egy fejlett társadalom struktúrájának elemzése
1. A társadalmi egyenlőtlenségek elméletének cselekvéselméleti megalapozása
2. Társadalmi helyzetek
3. Társadalmi miliők
Angelusz Róbert: Rétegződés és láthatóság
1. A nagycsoportok körvonalai
2. Az „osztálytudat” és a nagycsoportok áttekinthetősége
John Scott: Társadalmi osztály és rétegződés a késő modernitásban
1. Bevezetés
2. A gazdasági osztályok meghatározása
3. Az osztályhelyzetek kauzális hatásai
4. A társadalmi osztályok kialakulása
5. Osztálytapasztalat, osztályidentitás és osztályképzetek
Befejezés
Róbert Péter: Osztály és párt Magyarországon
1. Osztályszavazás – létezik még?
2. Osztályhelyzet és pártpaletta magyarországon
3. A kutatás fókusza
4. Adatok és mérések
5. A statisztikai elemzés
6. Szavazói pártprofilok, osztályprofilok változása: 1990-1998
Összefoglalás
Jegyzetek
Függelék
Randall Collins: Szituációs rétegződés: Az egyenlőtlenség mikro–makro elmélete
1. Makro- és mikroszituációs osztály, rend, és hatalom
Tardos Róbert: Foglalkozás, miliő, kapcsolathálózatok: külön világok? Egy tipológiai kísérlet körvonalai
1. Egy tipológiai kísérlet körvonalai
2. Kapcsolathálózati elemzés - elméleti és módszertani kiindulópontok
3. Egy foglalkozási miliőtipológia felépítése és első eredményei
Függelék

A táblázatok listája

1. Az össznépesség és a tanulók megoszlása főbb társadalmi csoportonként
3. Alapvető osztályok és ellentmondásos helyzetek az egymást követő termelési módokban
1. A háztartások és az aktív háztartásfők megoszlása munkajelleg-csoport szerint (százalék)
2. Aktív háztartásfők iskolai végzettség szerinti megoszlása (százalék)
3. A lakáshelyzet két mutatója (egyszobás lakásban lakók aránya, fürdőszobával ellátottak aránya) az egyes munkajelleg-csoportokon belül
4. A lakáskultúra átlaga (pont) és átlagtól való eltérése (százalék) munkajelleg-csoportok szerint
5. A háztartások megoszlása a könyvállomány szerint (százalék)
6. Kulturális szintek és gyakorlatok átlaga (pont) és átlagtól való eltérése (százalék), munkajelleg-csoportok szerint
7. Az egy főre jutó havi jövedelmek (Ft) és átlagtól vett eltérései (százalék) munkajelleg-csoportok szerint
8. A "relatív" és "abszolút" szegénységi arányok változása Magyarországon, 1987-2001 (százalék)
9. Az életszínvonal néhány mutatója a háztartásfő munkajellegcsoportja és munkaerő­piaci státusa szerint, 2001
10. A háztartások százalékos megoszlása a háztartások foglalkoztatási és etnikai összetétele alapján képzett csoportokban a többszörös depriváció szintjei szerint (9 tétel, összevonva), csak a népesség szegény harmada
2. A magas jövedelmű, rossz lakású csoport jellemzői
3. A magas státusú, alsó közép jövedelmű csoport jellemzői
4. A munkáselit – formálódó középosztály jellemzői
6. Az alsó középosztály jellemzői
7. A jó lakású alsó csoport jellemzői
8. A jó jövedelmű alsó csoport jellemzői
9. A lecsúszók és visszakapaszkodók jellemzői
1. Erőforrástípusok közti konszolidációs mutatók 1986-1987* és 2005 (Pearson-féle korrelációs együtthatók; főkomponens-elemzés)
6.2. 2.1. táblázat. Globális erőforrások reprodukciós modellje - a hatások összefoglaló táblája (AMOS5-LISREL sztenderdizált együtthatók, N = 2351, ill. 1421)
6.3. 2.2. táblázat. Globális erőforrások reprodukciós modelljének regressziós változata, 1986-1987 és 2005 (CATREG, Optimal Scaling, béta-együtthatók, F-szignifikancia, Importance-mutatók, N = 2351, ill. 1421)
6.4. 3.1. táblázat. Kapcsolathálózati erőforrások reprodukciós modellje, közvetlen, közvetett és teljes hatások, 1986-1987 és 2005 (AMOS5-LISREL, standardizált együtthatók, N = 2351, illetve 1421)
6.5. 3.2. táblázat. Kapcsolathálózati erőforrások reprodukciós modelljének regressziós változata, 1986-1987 és 2005 (CATREG, Optimal Scaling, béta-együtthatók, F-szignifikancia, Importance-mutatók, N = 2351, ill. 1421)
6.6. I. táblázat. Globális erőforrások reprodukciós modelljének fiatal és idős korcsoportokra vonatkozó összefoglaló táblázata, 1986-1987 és 2005 (AMOS-LISREL, teljes hatások, sztenderdizált)
6.7. II. táblázat. Egyéb erőforrások reprodukciós modelljének összefoglaló táblázata, 1986-1987 és 2005 (AMOS-LISREL, teljes hatások, sztenderdizált, N = 2351, ill. 1421)
6.8. III. táblázat. Kapcsolathálózati erőforrások reprodukciós modelljének egy kibővített regressziós változata, 1986-1987 és 2005 (CATREG, Optimal Scaling, béta-együtthatók, F-szignifikancia, Importance-mutatók, N = 2351, ill. 1421)
6.9. IV. táblázat. Erős és gyenge kötésű kapcsolathálózati erőforrások reprodukciós modelljének összefoglaló táblázata, 1986-1987 és 2005 (AMOS-LISREL, teljes hatások, sztenderdizált; N=2351, illetve 1421)
7.1. 1. táblázat. A társadalmi egyenlőtlenségek dimenziói
7.2. 2. táblázat. Társadalmi helyzetek Németországban
7.3. 3. táblázat. Társadalmi miliők a Német Szövetségi Köztársaságban
7.4. 1. táblázat. A vertikális (szűkebb network) és horizontális (tágabb ismeretségi) hangsúlyú foglalkozási csoportosítások összekapcsolásá­nak empirikus sűrűsödési pontjai, illetve koncepcionális kiemelései a 2005-ös Kulturális-Interakciós Rétegződés II. vizsgálat országos adat­bázisa (N=1500, sztenderdizált reziduális értékek)
7.5. 2. táblázat. A foglalkozási miliőtipológia alapkomponensei az egyes típusok szerint (2005-2008 teljes adatbázis, means)
7.6. 3. táblázat. A foglalkozási miliőtípusok részaránya a teljes népessé­gen belül (felvételi időpontok szerint a 2005-ös Kulturális-Interakciós Rétegződés és a 2008-as DKMKA-vizsgálatok országos adatai alapján, súlyozva, százalékban)
7.7. 4.1. táblázat. A foglalkozási miliőtípusok nemek szerint (a 2005-ös Kulturális-Interakciós Rétegződés és a 2008-as DKMKA-vizsgálatok országos adatai alapján, súlyozva, százalékban)
7.8. 4.2. táblázat. A foglalkozási miliőtípusok életkor szerint (a 2005-ös Kulturális-Interakciós Rétegződés és a 2008-as DKMKA-vizsgálatok országos adatai alapján, súlyozva, százalékban)
7.9. 4.3. táblázat. A foglalkozási miliőtípusok iskolai végzettség szerint (a 2005-ös Kulturális-Interakciós Rétegződés és a 2008-as DKMKA- vizsgálatok országos adatai alapján, súlyozva, százalékban)
7.10. 5. táblázat. A foglalkozási miliőtípusok erőforrás-pozíciója négy dimenzió szerint (a 2005-ös országos adatbázis alapján, kvintilis- csoportosításai, means)
7.11. 6.1. táblázat. Eletstílus-csoportok a foglalkozási miliőtípusok szerint (a 2005-ös Kulturális-Interakciós Rétegződés II. vizsgálat teljes adatbá­zisa alapján; sztenderdizált reziduális értékek)
7.12. 6.1. táblázat. Eletstílus-csoportok a foglalkozási miliőtípusok szerint (a 2005-ös Kulturális-Interakciós Rétegződés II. vizsgálat teljes adatbá­zisa alapján; sztenderdizált reziduális értékek)