Németh Renáta, Simon Dávid
ELTE
Tartalom
Tematika
Bevezetés
A Kvalitatív Változékonyság Indexe (KVI)
Terjedelem
Interkvartilis terjedelem
Doboz ábra (box-plot)
A variancia és a szórás
Hogyan válasszuk meg a megfelelő szóródás-mutatót?
Speciális szóródási mutatók
Decilis-hányados
Gini index
Cél: a változók eloszlásának jellemzése
Eddig: egyetlen számmal jellemeztük a változó tipikus értékeit/centrális tendenciáját.
További információk szükségesek: a változó változékonyságát/szóródását leírni képes mérőszámok
Miért szükségesek ezek?
A középértékkel jellemezve a teljes populációt, figyelmen kívül hagyjuk a populáción belüli különbségeket.
Pl. 2006, ISSP.
„Az elmúlt öt évben milyen gyakran került kapcsolatba Ön vagy közvetlen családtagja olyan közhivatalnokkal, aki értésére adta, hogy a szolgáltatásért cserébe kenőpénzt vagy viszont-szívességet kér?”
|
Lettország |
Magyarország |
Dánia | |
|
Soha |
54,3 |
77,7 |
95,2 |
|
Csak elvétve |
22,6 |
10,8 |
3,6 |
|
Ritkán |
17,4 |
8,2 |
,9 |
|
Elég gyakran |
4,5 |
2,8 |
,2 |
|
Nagyon gyakran |
1,2 |
,5 |
,1 |
A módusz önmagában kevéssé informatív itt, miért?
Nézzünk egy intervallum-arányskála mérési szintű változót!
1998, ISSP. A magyarországi minta eloszlását vizsgáljuk. Havi nettó jövedelem iskolázottsági kategóriánként:
Iskolázottság = Érettségi Átlag: 38665 Ft
Iskolázottság = Főiskola Átlag: 38988 Ft
Miközben a két csoporton belüli jövedelem-eloszlás a szélső értékeket figyelve:
Iskolázottság = Érettségi Minimum: 4.000 Ft Maximum: 500.000 Ft
Iskolázottság = Főiskola Minimum: 10.800 Ft Maximum: 200.000 Ft