Ugrás a tartalomhoz

A drogfogyasztás nemzetközi indikátorai; Szöveggyűjtemény

Nyírády Adrienn (szerk)

Budapesti Corvinus Egyetem

Az egy főre jutó alkoholfogyasztás becslése és a kérdőíves adatgyűjtés

Az egy főre jutó alkoholfogyasztás becslése és a kérdőíves adatgyűjtés

Az egy főre jutó alkoholfogyasztásra vonatkozó becslésekhez az országos felméréseket nem ajánlatos használni. Az országos felmérések, melyek azt elemzik, hogy a népességen belül ki iszik, mennyit, és milyen gyakran, nagyon fontosak a hatékony alkohol irányelvek létrehozásához. Azonban az ilyen felmérések alapján becsült, illetőleg az értékesítési adatok alapján számított egy főre jutó alkoholfogyasztás között több kutatás jelentős eltéréseket talált. Az önkitöltős kérdőívek válaszai alapján becsült egy főre jutó alkoholfogyasztás jellemzően csak a 40-60%-a volt az értékesítési adatok alapján becsültnek (Pernanan, 1974 ). Az atipikus alkoholfogyasztási formák bevonása, vagy a lekérdezésben való részvételhez túl fiatalok alkoholfogyasztásának valamilyen módon történő reprezentálása alig csökkentette az adatok közötti ellentmondásokat. (Fitzgerald & Mulford, 1987 ). Az eltérések egyéb lehetséges okai között szerepelt az alkoholfogyasztási szokások szezonális változása és ennek hatása az egy éven belül lekérdezett kérdőívek esetében (Lemmens & Knibbe, 1993 ); a nagyivók háztartáspanel vizsgálaton keresztüli elérésének nehézségei; az italmennyiségek pontatlan becslése; az ivók feledékenysége; a nagyivók szelektív válaszadói hajlandósága vagy a valódinál szándékosan kevesebb fogyasztás bevallása jólneveltségből, vagy az interjúztató iváshoz vélt hozzáállásának érzékelése miatt (Pernanen, 1974 ); és végül az önbevalláson alapuló adatgyűjtés módját illető egyéb különbségek. Az USA-ban kimutatták, hogy a kérdőívekre adott válaszok alapján becsült sörfogyasztás és az eladási statisztikák szerint ténylegesen megvásárolt sör mennyisége között nem volt akkora az eltérés, mint más italfajták esetében (Rogers&Greenfield, megjelenés alatt).

Az eltérések egy része megmagyarázható az eladási statisztikák alapján készült becslések hiányosságaival. Mint azt később részletesen kifejtjük, a nagy - és kiskereskedőknél, vagy esetenként a fogyasztóknál felhalmozott készletek, valamint a turisták és a nem hazai állampolgárok belföldi alkoholfogyasztása a helyi lakosság alkoholfogyasztásának felülbecslését eredményezheti. Ugyanakkor, az önbevalláson alapuló adatok és az eladási adatok alapján becsült alkoholfogyasztás összehasonlításakor az is látható, hogy a két indikátor trendjei szorosan korrelálnak egymással. Az értékesítési adatok alapján becsült egy főre jutó alkoholfogyasztás és az önkéntesen bevallott nagyivás, alkalomszerű nagyivás és az ittas vezetés prevalenciái között szoros korreláció mutatható ki (Smith és társai., 1990 ). Ez megerősíti az ilyen becslések hasznosságát, amennyiben a populáció ivási szokásairól részletesebb információ nem áll rendelkezésre.