Ugrás a tartalomhoz

A drogfogyasztás nemzetközi indikátorai; Szöveggyűjtemény

Nyírády Adrienn (szerk)

Budapesti Corvinus Egyetem

Az oksági arány módszere az alkohol okozta morbiditás és mortalitás számszerűsítéséhez

Az oksági arány módszere az alkohol okozta morbiditás és mortalitás számszerűsítéséhez

Az oksági arányszám azon feltételnek megfelelő nyilvántartott esetek aránya egy populációban, melyről valószínűsíthető, hogy kizárólagos oka egy sajátos kockázati tényező, - esetünkben az alkoholfogyasztás -, miután kontrolláltuk a demográfiai változók zavaró hatásait vagy egyéb kockázati tényezők, mint például a dohányzás, hatását. Ez az arányszám országról országra változik számos olyan tényező következtében, mint például az alkoholfogyasztás mértékében és mintázataiban megmutatkozó különbségek.

A betegségek, sérülések és halálozás alkoholos oksági arányszámának becsléséhez elméletileg három fő adatforrás szükséges:

  1. olyan meta-analízisből származó relatív kockázati értékek, amely meghatározott szintű alkoholbevitelt tárgyaló epidemiológiai vizsgálatok széles skáláját dolgozta fel,

  2. ugyanilyen szintű alkoholfogyasztás prevalencia értékei az érintett populációban

  3. az aktuális halálesetekről és a kórházi betegfelvételről készült egészségügyi statisztikák

Az oksági arányszámok becsléséhez az akut alkohol intoxikációval összefüggő eseményeknél (a sérülések legtöbb formája) a gyakorlatban egyszerűbb ’direkt módszer’ használatos, ami nem igényel helyi kutatási adatokat a különböző szintű alkoholfogyasztás prevalenciájára vonatkozóan. Helyette English és társai (1995 ), valamint Single és társai (1999 ) úgy becsülik az oksági arányszámot autóbaleset és fulladás esetén, hogy azon esettanulmányok sorozatának adatait használják, amelyekben szisztematikusan vizsgálták, milyen arányban volt szerepe az alkoholnak a sérülés bekövetkezésében.

(…)