Ugrás a tartalomhoz

Élettani alapismeretek

Cseri Julianna (2011)

Debreceni Egyetem

3. fejezet - A keringési szervrendszer működése élettani körülmények között

3. fejezet - A keringési szervrendszer működése élettani körülmények között

A keringési szervrendszer feladata, funkcionális szerveződése

A kis- és a nagyvérkör feladata

A szív, a vérerek és a nyirokerek alkotják az ember keringési szervrendszerét. A vérerek rugalmas falú csőrendszert képviselnek, nagy- és kisvérkörré szerveződnek, amelyek egymással a szíven keresztül sorosan kapcsolódnak. A nagyvérkör erei az egyes szerveket ellátó párhuzamos elemekből épülnek fel, hemodinamikai szempontból a keringésbe iktatott párhuzamos ellenállásként viselkednek. A szív szívó-nyomó pumpának tekinthető abban az értelemben, hogy a kamrák összehúzódása továbbítja a vért a két vérkörbe, amelyekben a véráramlást a szívből kiinduló nagy erek és a pitvarok közötti nyomáskülönbség tartja fenn. A két vérkörben áramló vért a szív fogadja be ismét a pitvarok elernyedt állapotában. A vérkeringést a nyirokkeringés egészíti ki. A nyirok a vérplazmából ultrafiltrációval képződik, nagy része még a kapillárisok területén vissza is jut az intravazális térbe, míg kb. 10 %-át a nyirokkeringés szállítja el a perifériáról és juttatja vissza a vérkeringésbe.

3.1. ábra - A keringési szervrendszer funkcionális szerveződése

A keringési szervrendszer funkcionális szerveződése

A nagyvérkör feladata

  • O2 szállítás a szövetekbe

  • tápanyagszállítás a szövetekbe

  • CO2, anyagcseretermékek és H+ ionok elszállítása a szövetekből

  • optimális belső környezet biztosítása a sejtek számára

  • hormonok és egyéb kémiai hírvivők szállítása, sejtek közötti kommunikáció

A kisvérkör feladata

  • CO2 szállítása az alveolusokig

  • gázcsere a vér és az alvelosuk között

  • O2 szállítása az alveolusoktól a szívbe