Ugrás a tartalomhoz

Népegészségügyi genomika

Ádány Róza (2011)

Debreceni Egyetem

5. fejezet - Az egészségmagatartás genetikai meghatározottsága

5. fejezet - Az egészségmagatartás genetikai meghatározottsága

A betegségek etiológiájának népegészségügyi értelmezése kapcsán közel egy évszázada általánosan elfogadott álláspont, hogy az egészségi állapotot, ill. annak alakulását környezeti és genetikai tényezők együttesen határozzák meg. „Genes load the gun, but the environment pulls the trigger” (A gének töltik be a fegyvert, de a környezet húzza meg a ravaszt.) - írta Elliot Joslin már 1921-ben.

Fenotípus prevenció

A genetikai és környezeti tényezők sajátos kölcsönhatásának eredményeként kialakuló és módosuló egészségi állapot, ill. betegség koncepciójára épül a prevenció sajátos szintje, az un. fenotípus prevenció, mely a klasszikus primer és szekunder prevenció határán létezve a betegségre hajlamosító genetikai konstelláció esetén azok kifejeződésének gátlását célozza a manifesztációt segítő környezeti expozíciók kiiktatása/kivédése által.

  A humán genom projekt eredményeinek hatására a genetikai tényezők súlya felértékelődött, de az egészség fő determinánsai a környezeti tényezők (ezen belül az egészségmagatartás, azaz az életmódtényezők) körébe tartoznak. A magatartás genetikai meghatározottsága nem csekély mértékű.

5.1. ábra - Az egészségi állapot meghatározó tényezőinek eloszlása

Az egészségi állapot meghatározó tényezőinek eloszlása

(Forrás: McGinnis et al., Health Affairs 21(2):78-93 (2002).)

A viselkedési jellemvonások között a káros magatartásformák, mint dohányzás, a kontrollálatlan alkoholfogyasztás és az egészségtelen életmód táplálkozás (melynek következménye a fejlett gazdaságú országokban az elhízás) számos betegség kockázati tényezői.