Ugrás a tartalomhoz

Népegészségügyi genomika

Ádány Róza (2011)

Debreceni Egyetem

A HIV fertőzés és az AIDS progressziója

A HIV fertőzés és az AIDS progressziója

A HIV elsődleges receptora a T-lymhocyták és macrophagok felszínén található differenciálódási cluster fehérje a CD4 antigén, melynek koreceptorai a G proteinek közé tartozó kemokin receptorok. A HIV különböző típusai más-más koreceptort használnak. A primer HIV fertőzések nagy részét okozó makrofág-tróp tipus a b-kemokin receptorok közé tartozó CCR5-öt részesíti előnyben, míg a krónikus HIV betegségre jellemző, T sejtekhez adaptálódott HIV a CXC a-kemokin receptort, a CXCR4-et.

- A CCR5 receptort kódoló gén különböző allél variánsai etnikai variábilitást mutatnak: az európai népességben mintegy 10%-os gyakoriságú a CCR5 gén deletált változata (D32), ami az afrikai, közel-keleti, ázsiai, óceániai és amerikai populációkban gyakorlatilag nem fordul elő. A mutáns gént homozygóta formában hordozók nagyfokú, míg a heterozygóták részleges rezisztenciát mutatnak a makrofág-tróp törzsek által okozott HIV-fertőzéssel szemben.

- A CCR5 receptorhoz kötődő ( s ezáltal a vírus sejthez való kapcsolódását megakadályozó) CCL3L1 kemokin gén kópia számának növekedése a HIV/AIDS-szel szemben protektív hatású. A populációra jellemző átlagos kópiaszámhoz viszonyítva minden egyes CCL3L1 kópia szám növekedés 4.5–10%-al csökkenti, míg a kópiaszám csökkenés növeli  (39–260 %-al) a fertőzés bekövetkeztének kockázatát és az AIDS betegség progressziójának sebességét.

- A HLA heterozigótizmus előny a HIV betegség progressziójával szemben; a HLA-I homozigótizmus és a gyors AIDS progresszió között statisztikailag szignifikáns kapcsolat áll fenn. Lassabb az AIDS progressziója HLA-B*27 és B*57 genetikai státuszű egyénekben, míg HLA-B*08  és B*35 hordozók esetében az AIDS progresszió felgyorsulása figyelhető meg.

- A Trim5α gén terméke az emberben és a rhesus majomban csak egyetlen aminosav eltérést mutat. Ez a minimális különség olyan drámai következménnyel jár, hogy a rhesus majom védett, míg az ember fogékony a HIV fertőzéssel szemben.

Részletes elemzést l. Nagy K.: A fertőző betegségekkel szembeni fogékonyság genetikai meghatározottsága. In: Ádány R. (szerk): Népegészségügyi genomika, Medicina Kiadó, Budapest, 2012