Ugrás a tartalomhoz

Népegészségügyi genomika

Ádány Róza (2011)

Debreceni Egyetem

8. fejezet - A genomikai vizsgálatok etikai aspektusai

8. fejezet - A genomikai vizsgálatok etikai aspektusai

Bevezetés

Szinte nem telik el hét anélkül, hogy ne találkoznánk a hírekben egy olyan újabb genetikai felfedezésről vagy alkalmazásról, mely súlyos etikai kérdéseket vet fel: „Újabb emlős állatot sikerült klónozni: pótolhatja kedvenc kutyáját!”, „Tengeri hajóján klónozott embert?”, „Eladta a génjeit” „Állat-ember hibridek: engedélyezve!”, „Életbiztosítást akar kötni? Csak génteszt után!”, vagy „Álláspályázatát elutasították: rosszak a génjei!”. Az alábbi fejezet az újabban megjelent genetikai tudásunk népegészségügyi alkalmazásainak etikai aspektusaival foglalkozik. A genetika 20. század második felében bekövetkezett rohamos fejlődése, különösen a Humán Genom Projekt (HGP) befejezése komoly társadalmi vitákat eredményezett világszerte. Az egészségügyi alkalmazások terén megfogalmazott előnyök mellett számos egyéni és társadalmi kockázatot vázoltak fel a vita résztvevői.

A HGP etikai kérdésekkel foglalkozó részének – az Etikai, Jogi és Társadalmi Ügyeknek (Ethical, Legal and Social Issues, ELSI) –alapvető törekvése a következő kérdésbe sűríthető össze: Hogyan biztosítható a várt társadalmi haszon az egyének védelme mellett és a potenciális társadalmi károk bekövetkezése nélkül? A genetikai tudásunkat etikai szempontból vizsgáló tudományos irodalom igen terebélyessé vált az elmúlt két évtizedben. Szinte lehetetlen kimerítő módon áttekintést adni az etikai szempontból felvetett kérdéseknek, a vitatott ügyeknek és az említett kockázatoknak. Az alábbi modul célja az, hogy a leghangsúlyosabb etikai ügyekről olyan áttekintést nyújtson, mely segíti a genetikai kutatások különféle résztvevőinek tájékozódását és a genetika körüli vitákban használt fogalmak elsajátítását. Bár ez a fejezet az etikai ügyekre próbál összpontosítani, számos kérdésben és témában átfedések lehetnek a jogi, közpolitikai illetve az etikai témák között.