Ugrás a tartalomhoz

A környezeti sugárzás anomáliái

Dr. Várhegyi András (2011)

1.2 Magyarországi TENORM szituációk

1.2 Magyarországi TENORM szituációk

A TENORM anyagok által okozott sugárterhelések jelentkeznek az átlagosnál magasabb természetes radioaktivitású anyagok bányászatánál és a bányatermékek feldolgozásához, felhasználásához kapcsolódóan. Az uránbányászat és –ércfeldolgozás tipikus példája a bányászattal kapcsolatos többlet sugárterhelésnek, mind munkavállalói, mind lakossági oldalról; ezt a továbbiakban részletesen tárgyaljuk. Többlet sugárterhelést okozhat a szénbányászat és az ezt hasznosító energiatermelés (hőerőművek) is abban az esetben, ha a kitermelt szén anomális (a földkérgi átlagot meghaladó) radioaktivitású. Hazai viszonylatban az ajkai és egyes tatabányai (eocén) szenek (erősen urános karakterű) illetve a pécsi szén (közepesen urán-tóriumos, vegyes karakterű) tekinthetők radioaktivitás szempontjából anomálisnak; a nógrádi és borsodi szénféleségek normál (alacsony) radioaktivitásúak. A szén felhasználása (elégetése) során a keletkező pernyében és salakban a szén eleve anomális radioaktivitása tovább dúsul: a környezetbe kihelyezve meddőhányók (pernye- és salakhányók) formájában növelik a természetes háttérsugárzás szintjét. Pl. az ajkai (fedetlen) hányókon 600-800 nGy/h, a lerakott pécsi pernye nyílt felületein 300–400 nGy/h gamma dózisteljesítmény mérhető (vö. az OSSKI reprezentatív felmérése szerint gamma dózisteljesítmény országos átlagértéke nyílt téren 86 nGy/h). A probléma fokozottan jelentkezik, ha ezek az anyagokat építőanyagként hasznosítják. Az ipari léptékű felhasználás ma már kizárható (korábban ez is előfordult), de a magánfelhasználás nehezen korlátozható. Tipikus eset, mikor a radioaktív salakot hőszigetelő rétegként beépítik a lakóház födémjébe/aljzatába, aminek gamma sugárzása, illetve a belőle származó radon gáz folyamatosan terheli a bent lakókat.