A környezeti sugárzás anomáliái
Dr. Várhegyi András (2011)
Tartalom
Termelési módszerek. Az atomenergia termelése az utóbbi évtizedekben történt megtorpanása ellenére a következő évtizedekben megkerülhetetlennek látszik. Erre utalnak azok a közlemények, amelyek, amelyek szerint jelenleg működő 445 atomerőmű mellett 65 blokk építése van folyamatban. Magyarország energiatermelésében a jövőben is nagy szeret szánnak az atomerőműveknek, a következő évtizedben új atomerőműi blokkok építést kezdik meg. Nyilvánvaló, hogy az atomenergia növekvő termelése együtt jár az urántermelés várható bővítésével, ezért az uránérc bányászat és ércfeldolgozás a gazdasági tevékenység fontos része lesz azokban az országokban, amelyek rendelkeznek megfelelő geológia készletekkel
Az uránérc bányászatban mind a külfejtéses módot mind a mélybányászatot alkalmazzák. Magyarországon csak mélybányászat volt, mivel felszín-közeli érctelepekkel nem rendelkeztek. A külszíni bányaművelés és a mélyszinti bányaművelés lényegében nem különbözik az egyéb ércek bányászatától (munkavédelmi szempontból azonban jelentős a különbség a radon gáz és a gamma-sugárzás miatt). Az urántermelés termelési módszerek szerinti megoszlását a 2.1 táblázatban közöljük (OECD-IAEA 2010). Látható, hogy mind nagyobb szerephez jut az in-situ fúrólyukas perkoláció és visszaszorul a mélybányászat.
2.1. táblázat - Az urán világtermelésének %-os megoszlása termelési módszerek szerint
| Termelési módszer | 2005 | 2006 | 2007 | 2008 | 2009 |
|---|---|---|---|---|---|
| Külszíni bányászat | 28,1 | 24,2 | 24,4 | 27,3 | 25 |
| Földalatti bányászat | 39,4 | 39,8 | 36,5 | 32 | 28,9 |
| In-situ lúgzás | 20 | 25 | 27,2 | 29,5 | 36,3 |
| Helyben való kioldás | <0,1 | <0,1 | <0,1 | <0,1 | <0,1 |
| Melléktermékként való kinyerés | 10,3 | 28,6 | 9,5 | 8,9 | 7,8 |
| Perkoláció (halmos kioldás) | 1,9 | 2,2 | 2,3 | 2,3 | 1,9 |
| Egyéb módszerek | 0,3 | 0,2 | 0,1 | <0,1 | 0,1 |
Bármelyik bányaművelési módot is alkalmazzák, általában az alábbi bányatermelvényekhez jutnak:
steril meddő,
bánya-meddő,
gyenge minőségű érc,
üzemi feldolgozásra alkalmas minőségű érc.
Steril meddő alatt a külföldi szakirodalomban azt a meddőt értik, amelynek urántartalma közel áll a háttérértékhez (a magyar műszaki nyelvben kevésbé használatos).
Külszíni fejtés. Külszíni fejtést alkalmaznak minden olyan esetben, amikor az érc felszíni kibúvásként jelenik meg vagy viszonylag felszín-közeli rétegekben található. Ezzel a művelési móddal rendszerint nagyobb termelékenység, jobb érckihozatal érhető el és könnyebben biztosíthatók a megfelelő munkafeltételek is.
A külszíni bányászat ugyanakkor a táj látványos sérülését vonja maga után a nagy mennyiségű meddő szükségszerű kitermelése és a gyakran óriási méretű bányagödrök létrehozása miatt. Az ábrán egy argentin külszíni uránbánya látható (San Rafael). A bányagödrök mérete gyakran meghaladja a 100 millió m3-t is. A bányagödröket a rekultiváció során a különböző meddő kőzettel, termelési hulladékkal, használhatatlanná vált szennyezett berendezésekkel töltik fel.
Mélyművelésű bányászat. A külszíni bányaművelés előnyei a mélység növekedésével egyre csökkennek és esetenként már 50 m-től kezdve, más esetekben 200 m mélység után a készletek kitermeléséhez mélyművelésű bányát kell nyitni.
Az urán döntő részét üledékes vagy teléres érctelepekből termelték ki. Mivel ezek az érctelepek rendszerint nagy kiterjedésűek, viszonylag könnyen mechanizálható bányaművelési módok alkalmazhatók a művelés során. A szállító járművek kapacitása kisebb a külszíni termelés esetében alkalmazott szállító eszközök kapacitásánál és rendszerint 3,5-12 tonna között változik. A nagyfokú gépesítés a bányabezárás során jelenthet többletmunkát, mivel igen sokféle, veszélyes anyagot (elsősorban szénhidrogén származékokat) tartalmazó berendezés eltávolítását vagy megfelelő tisztítását kell megoldani. Számolni kell felszín-süllyedéssel is.
A földalatti bányászat nagy mennyiségű meddőkőzet kitermelésével járhat, amelyet a felszínen meddőhányókon helyeznek el (2.2 ábra).
Teléres típusú érctelepek leművelésére igen sok módszert fejlesztettek ki az uránbányászatban és az adott lelőhely körülményei döntik el az alkalmazandó fejtési módot. A bányaművelési technológia azonban rendszerint 3-4 m vastagságú szeletekben való fejtést és tömedékelést tételez fel. Az érc és a meddő viszonylag jól elkülöníthető ezért alacsony meddő kihozatallal lehet az ilyen ércelőfordulásokat kitermelni. A művelés gépesítése rendszerint kisebb fokú, mint az üledékes típusú ércek esetében.
Környezetvédelmi szempontból a bányászati tevékenység által okozott károk felszámolása illetve a helyreállítás a következő feladatok megoldását jelenti:
külszínifejtési gödrök, tájsebek eltüntetése,
bányameddők rekultivációja,
földalatti bányaüregek veszélyes anyagoktól való megtisztítáa majd felhagyása tömedékeléssel vagy tömedékelés nélkül,
a felhagyott területek vízföldtani szempontokból környezetbe történő beillesztése, a bányaüregek elárasztása után a felszínre kerülő szennyezett vizek tisztításának megoldása.