Ugrás a tartalomhoz

A környezeti sugárzás anomáliái

Dr. Várhegyi András (2011)

2. fejezet - 2. Uránbányászat, uránérc feldolgozás technológiai vonatkozásai (szerző: Dr. Csővári Mihály)

2. fejezet - 2. Uránbányászat, uránérc feldolgozás technológiai vonatkozásai (szerző: Dr. Csővári Mihály)

Termelési módszerek.  Az atomenergia termelése az utóbbi évtizedekben történt megtorpanása ellenére a következő évtizedekben megkerülhetetlennek látszik. Erre utalnak azok a közlemények, amelyek, amelyek szerint jelenleg működő 445 atomerőmű mellett 65 blokk építése van folyamatban. Magyarország energiatermelésében a jövőben is nagy szeret szánnak az atomerőműveknek, a következő évtizedben új atomerőműi blokkok építést kezdik meg. Nyilvánvaló, hogy az atomenergia növekvő termelése együtt jár az urántermelés várható bővítésével, ezért az uránérc bányászat és ércfeldolgozás a gazdasági tevékenység fontos része lesz azokban az országokban, amelyek rendelkeznek megfelelő geológia készletekkel

Az uránérc bányászatban mind a külfejtéses módot mind a mélybányászatot alkalmazzák. Magyarországon csak mélybányászat volt, mivel felszín-közeli érctelepekkel nem rendelkeztek. A külszíni bányaművelés és a mélyszinti bányaművelés lényegében nem különbözik az egyéb ércek bányászatától (munkavédelmi szempontból azonban jelentős a különbség a radon gáz és a gamma-sugárzás miatt). Az urántermelés termelési módszerek szerinti megoszlását a 2.1 táblázatban közöljük (OECD-IAEA 2010). Látható, hogy mind nagyobb szerephez jut az in-situ fúrólyukas perkoláció és visszaszorul a mélybányászat.

2.1. táblázat - Az urán világtermelésének %-os megoszlása termelési módszerek szerint

Termelési módszer20052006200720082009
Külszíni bányászat28,124,224,427,325
Földalatti bányászat39,439,836,53228,9
In-situ lúgzás202527,229,536,3
Helyben való kioldás<0,1<0,1<0,1<0,1<0,1
Melléktermékként való kinyerés10,328,69,58,97,8
Perkoláció (halmos kioldás)1,92,22,32,31,9
Egyéb módszerek0,30,20,1<0,10,1

2.1 Külszíni és mélyművelésű bányászat

Bármelyik bányaművelési módot is alkalmazzák, általában az alábbi bányatermelvényekhez jutnak:

  • steril meddő,

  • bánya-meddő,

  • gyenge minőségű érc,

  • üzemi feldolgozásra alkalmas minőségű érc.

Steril meddő alatt a külföldi szakirodalomban azt a meddőt értik, amelynek urántartalma közel áll a háttérértékhez (a magyar műszaki nyelvben kevésbé használatos).

Külszíni fejtés.  Külszíni fejtést alkalmaznak minden olyan esetben, amikor az érc felszíni kibúvásként jelenik meg vagy viszonylag felszín-közeli rétegekben található. Ezzel a művelési móddal rendszerint nagyobb termelékenység, jobb érckihozatal érhető el és könnyebben biztosíthatók a megfelelő munkafeltételek is.

A külszíni bányászat ugyanakkor a táj látványos sérülését vonja maga után a nagy mennyiségű meddő szükségszerű kitermelése és a gyakran óriási méretű bányagödrök létrehozása miatt. Az ábrán egy argentin külszíni uránbánya látható (San Rafael). A bányagödrök mérete gyakran meghaladja a 100 millió m3-t is. A bányagödröket a rekultiváció során a különböző meddő kőzettel, termelési hulladékkal, használhatatlanná vált szennyezett berendezésekkel töltik fel.

2.1. ábra - Külszíni fejtés Argentínában

2.1 ábra Külszíni fejtés Argentínában


Mélyművelésű bányászat.  A külszíni bányaművelés előnyei a mélység növekedésével egyre csökkennek és esetenként már 50 m-től kezdve, más esetekben 200 m mélység után a készletek kitermeléséhez mélyművelésű bányát kell nyitni.

Az urán döntő részét üledékes vagy teléres érctelepekből termelték ki. Mivel ezek az érctelepek rendszerint nagy kiterjedésűek, viszonylag könnyen mechanizálható bányaművelési módok alkalmazhatók a művelés során. A szállító járművek kapacitása kisebb a külszíni termelés esetében alkalmazott szállító eszközök kapacitásánál és rendszerint 3,5-12 tonna között változik. A nagyfokú gépesítés a bányabezárás során jelenthet többletmunkát, mivel igen sokféle, veszélyes anyagot (elsősorban szénhidrogén származékokat) tartalmazó berendezés eltávolítását vagy megfelelő tisztítását kell megoldani. Számolni kell felszín-süllyedéssel is.

A földalatti bányászat nagy mennyiségű meddőkőzet kitermelésével járhat, amelyet a felszínen meddőhányókon helyeznek el (2.2 ábra).

2.2. ábra - Meddőhányó (MECSEK-ÖKO Zrt)

2.2 ábra Meddőhányó (MECSEK-ÖKO Zrt)


Teléres típusú érctelepek leművelésére igen sok módszert fejlesztettek ki az uránbányászatban és az adott lelőhely körülményei döntik el az alkalmazandó fejtési módot. A bányaművelési technológia azonban rendszerint 3-4 m vastagságú szeletekben való fejtést és tömedékelést tételez fel. Az érc és a meddő viszonylag jól elkülöníthető ezért alacsony meddő kihozatallal lehet az ilyen ércelőfordulásokat kitermelni. A művelés gépesítése rendszerint kisebb fokú, mint az üledékes típusú ércek esetében.

Környezetvédelmi szempontból a bányászati tevékenység által okozott károk felszámolása illetve a helyreállítás a következő feladatok megoldását jelenti:

  • külszínifejtési gödrök, tájsebek eltüntetése,

  • bányameddők rekultivációja,

  • földalatti bányaüregek veszélyes anyagoktól való megtisztítáa majd felhagyása tömedékeléssel vagy tömedékelés nélkül,

  • a felhagyott területek vízföldtani szempontokból környezetbe történő beillesztése, a bányaüregek elárasztása után a felszínre kerülő szennyezett vizek tisztításának megoldása.