Ugrás a tartalomhoz

A környezeti sugárzás anomáliái

Dr. Várhegyi András (2011)

5.2. Sugárvédelmi szabályozás Magyarországon

5.2. Sugárvédelmi szabályozás Magyarországon

Magyarországon a sugárvédelmi kérdéseket alapvetően az egészségügyi miniszter 16/2000 (VI. 8) számú rendelete szabályozza, amely a 1996 CXVI számú Magyar Atomtörvény egyik végrehajtási utasítása. A rendelet összhangban van az ICRP legújabb ajánlásaival (ICRP-60 és ICRP-65 a radon vonatkozásában), és az EU országok (beleértve Németországot is) szabályozási gyakorlatával.

A legfontosabb szabály a népesség két különböző csoportjára vonatkozó dózishatárérték: A népesség kritikus csoportjára a mesterséges sugárforrásoktól származó effektív dózis nem haladhatja meg az 5 mSv-et 5 egymás után következő évben, és ezen belül egyetlen évben sem lépheti túl a 2 mSv-et. Az ionizáló sugárzásokkal dolgozókra a foglalkozási effektív dózishatárérték 100 mSv 5 egymás utáni év alatt, és egyetlen évben sem lépheti túl az 50 mSt-et. Következésképpen, hosszabb időszakra vonatkozóan a követelmények: 1 mSv/év a normál” lakosságra és 20 mSv/év a sugárveszélyes munkahelyen foglalkoztatottakra. Ezeket az értékeket kell alapul venni a hosszú távú tervezésnél (beleértve az uránbányászati rekultivációt is). Fontos hangsúlyozni, hogy ezek a dózishatárértékek a természetes sugárzási háttér fölött értendők. A sugárvédelmi kérdések felsőbb hatósága az Országos "Fréderic Joliot-Curie" Sugáregészségügyi és Sugárbiológiai Kutató Intézet (OSSKI). Az OSSKI által végzett legújabb (2002) felmérés szerint Magyarországon a népesség átlagos effektív dózisterhelése a háttérsugárzástól 3,1 mSv/év. E felmérést megelőzően a “hivatalos” hátteret 2,4 mSv/évnek tekintették; a növekményt pedig az épületek javuló szigeteléséből adódó magasabb beltéri radonkoncentrációnak tulajdonítják.

A legtöbb ország gyakorlatához hasonlóan, a radonnal kapcsolatos kérdéseket ettől eltérően szabályozzák. A munkahelyi radonkoncentrációra 1000 Bq/m3 (éves átlagban) beavatkozási határértéket írtak elő. Ebben a tekintetben nincsen megkülönböztetés a "normál" és "sugárveszélyes" munkahelyek között (2000 óra éves munkaidőt feltételezve ez a koncentráció kb. 6 mSv/év dolgozói sugárterhelésnek felel meg).