Ugrás a tartalomhoz

A környezeti sugárzás anomáliái

Dr. Várhegyi András (2011)

5.3. A rekultiváció sugárvédelmi követelményrendszere

5.3. A rekultiváció sugárvédelmi követelményrendszere

A hazánkban jelenleg hatályos sugárvédelmi követelményeket az egészségügyi miniszter 16/2000 (VI.8.) számú rendelete (a CXVI 1996 Atomtörvény végrehajtási utasítása) fogalmazza meg. Ennek alapján, hosszú távon, az 1 mSv/év lakossági effektív dóziskorlátnak kell teljesülnie, az összes besugárzási komponens összegére vonatkozóan. Ez a követelmény az alábbiakban fogalmazható meg:

(5.1)

5.1. egyenlet -


ahol Hy a külső foton (gamma-) sugárzás, HRn a radon és rövid élettartamú bomlástermékeinek belégzéséből, Hα a levegőben lévő szállópor és aeroszol hosszú élettartamú alfa-radioaktivitásából Hin pedig a tápláléklánc (étel, ital) útján lenyelt ("ingestion") radioaktivitástól eredő effektív dózisösszetevő. A számításoknál 2000 órás expozíciós idő (éves munkaidő konzervatív becslése) és 1,2 m3s/h légzési teljesítmény (könnyű fizikai munkavégzésre becsült érték) veendő figyelembe.

A rekultiváció követelménye csak az egykori bányászat és a kapcsolódó feldolgozási műveletek által okozott környezeti károkra terjed ki. Az érintett területen előfordulhatnak (uránbányászat esetén tipikusan elő is fordulnak) természetes eredetű radioaktív, NORM (ld. fentebb) anomáliák (pl. természetes érckibúvások, magas lakótéri radon). Mivel ezek jelenléte nem köthető az egykori bányászati, ipari tevékenységhez, ezért kezelésük a rekultiváció feladatkörén kívül eső, általános közegészségügyi feladat.

A természetes háttérsugárzás értékeit pontosan meg kell határozni, mert a korlátozások az ehhez adódó bányászati/ipari eredetű (többlet) dózisjárulékra vonatkoznak. A rekultivációs program Környezetvédelmi Engedélye rögzíti ezeket a háttér értékeket (amelyek megegyeznek a teljes körű rekultiváció, a korlátlan hasznosíthatóság radiológiai kritériumával). Néhány alapvető fontosságú radiológiai paraméternek a mecseki uránbányászati rekultivációnál megállapított háttér értéke az 5.1. táblázatban található:

5.1. táblázat - Mecseki rekultivációnál megállapított háttérsugárzási szintek

Radioaktív jellemzőDéli terület (ÉDÜ, zagytározók)Északi terület (bányák, perkolációs terek)Összes terület (2007. évi felülvizsgálat után)
222Rn koncentrácó (kültér)8 Bq/m312 Bq/m312 Bq/m3
222Rn koncentrácó (beltér)100 Bq/m3150 Bq/m3-*
Gamma dózisteljesítmény180 nGy/h250 nGy/h250 nGy/h
Talaj fajlagos aktivitása**150 Bq/kg180 Bq/kg180 Bq/kg
Megjegyzések:* az ICRP-65 ajánlásai veendők figyelembe; ** 226Ra ekvivalensben kifejezve

A rekultivált uránbányászati és ércfeldolgozási meddőhányókra (bányameddő, perkolációs meddő, zagytározó) az 1 mSv/év dóziskritériumból levezethetőek az egyes radioaktív paraméterekre vonatkozó határértékek, ld. az 5.2. táblázatban:

5.2. táblázat - Uránbányászati meddőkre vonatkozó radiológiai határértékek

Felszíni 222Rn exhalációs sebessége0,74 Bq/m2s
Levegő 222Rn koncentráció kültérenHáttér + 20 Bq/m3
Gamma dózisteljesítményHáttér + 200 mGy/h
Talaj 226Ra-ekv. fajlagos aktivitása 
– a felső 15 cm rétegbenHáttér + 180 Bq/kg
– a következő 15 cm rétegekbenHáttér + 550 Bq/kg

Fentiekhez járul a felszín megbontásának a tilalma, hiszen az előírt paramétereket a meddőhányóra felhordott fedőtakaró integritása biztosítja. A MECSEK-ÖKO Zrt. rekultivált, központi III. számú meddőhányójának látképét mutatja az 5.1. ábra, tetején a vízkezelési iszap és radioaktívan szennyezett talaj elhelyezésére szolgáló hulladéktárolóval.

5.1. ábra - Az egykori MÉV rekultivált központi meddőhányója

5.1 ábra Az egykori MÉV rekultivált központi meddőhányója

Általános gyakorlat, hogy a bányaüzemek felszámolásakor a továbbra is életképes részlegek, műhelyek stb. folytatják gazdasági tevékenységüket az egykori bányaüzem területén, a bányavállalkozás jogutódjától megvásárolva vagy bérelve telephelyüket. Ilyenkor az egykori üzemudvar rekultivációját legalább a korlátozott területhasználat kritérium-rendszere szerint el kell végezni (nem maradhat sugárveszélyes munkahely). Az 1 mSv/éves effektív dózishatárértékből levezethető radiológiai követelményeket az ilyen típusú telephelyekre nézve az 5.3. táblázat összesíti:

5.3. táblázat - Korlátozottan hasznosítható területek radiológiai követelményei:

Beltér
222Rn koncentrácó (éves átlagban)*1000 Bq/m3
Gamma dózisteljesítményHáttér + 200nGy/h
Kötött felületi α szennyezettség0,5 Bq/cm2
Kültér
Felszíni 222Rn exhalációs sebessége0,74 Bq/m2s
Levegő 222Rn koncentráció kültérenHáttér +30 Bq/m3
Gamma dózisteljesítményHáttér + 200 nGy/h
Talaj 226Ra-ekv. fajlagos aktivitásaHáttér + 180 Bq/kg
*: A 16/2000 EüM rendelet alapján az 1 mSv éves korlát átléphető

Biztosítani kell továbbá, hogy a felszíntől számított 1 m-es mélységig nem maradhat vissza radioaktív talajszennyezés. A MÉV egykori I. számú bányaüzemének rekultivált területét (ahol számos vállalkozás folytatja tevékenységét) mutatja az 5.2. ábra ábra.

5.2. ábra - Az egykori MÉV I. számú bányaüzemének rekultivált telephelye

5.2 ábra Az egykori MÉV I. számú bányaüzemének rekultivált telephelye

A rekultiváció (az egykori üzemek leszerelése, az épületek bontása) során nagy mennyiségű hulladék keletkezik, amelyek egy része, elsősorban a fémhulladékok újrahasznosíthatók. A MÉV rekultivációs gyakorlatában a keletkező fémhulladékok átmenti deponálására betonmedencét létesítettek, ahol el lehetett végezni a hulladék nagynyomású vízsugárral történő lemosását anélkül, hogy a környezet elszennyeznénk (a mosóvíz kezelésre, a lemosott radioaktív üledék megfelelő hulladéktárolóba került). A dekontaminálás után a felületeken visszamaradt, kötött radioaktív szennyeződést felületi α-szennyezettség mérésekkel ellenőrizték (5.3. ábra), aminek alapján a hulladékdarabokat 3 csoportba osztották (5.4. táblázat):

5.4. táblázat - Hulladékok osztályozása felületi radioaktív szennyezettségük szerint

Inaktív, korlátozás nélkül újrahasznosíthatóα-szennyezettség < 0,05 Bq/cm2
Kohászati, bányászati újrahasznosításra0,05 – 0,5 Bq/cm2 között
Radioaktív hulladékként kezelendő0,5 Bq/cm2fölött

5.3. ábra - Fémhulladékok radiometriai ellenőrzése

5.3 ábraFémhulladékok radiometriai ellenőrzése

A rekultivációs, bontási munkálatok során keletkező építési törmelék 200 Bq/kg 226Ra-ekvivalens fajlagos aktivitás alatt "normál" hulladékként elhelyezhető. 200 Bq/kg fölött radioaktívan szennyezett hulladéknak kell tekinteni (elhelyezése praktikusan valamelyik korábbi meddőhányón történhet).

A rekultiváció során törekedni kell arra, hogy minél több területet korlátozás nélkül lehessen újrahasznosítani, ami egyenértékű azzal a követelménnyel, hogy az eredeti, az ipari-bányászati tevékenység megkezdése előtti sugárzási szinteket (háttér) kell helyreállítani, és a területen 2 m-es talajmélységig semmiféle radioaktív szennyezés nem maradhat vissza. Az ilyen területek visszakerülhetnek az önkormányzatok kezelésébe, korlátozás nélkül értékesíthetők, újrahasznosíthatók.

A mecseki rekultivációra a tevékenység környezetvédelmi engedélyében megadott határértékek a vizek radioaktív tartalmára (5.5. táblázat):

5.5. táblázat - Mecseki rekultivációnál megállapított háttérsugárzási szintek

 Vízkibocsátás a felszíni vízfolyásba (Pécsi víz)Talaj-/rétegvízre megengedett koncentráció (ivóvíz korlát)
Unat (természetes urán) koncentráció2 mg/dm30,4 mg/dm3
226Ra aktivitáskoncentráció1,1 Bq/dm30,63 Bq/dm3