Ugrás a tartalomhoz

A környezeti sugárzás anomáliái

Dr. Várhegyi András (2011)

6. fejezet - 6. Esettanulmányok az uránipari rekultiváció gyakorlatából (szerző: Dr. Csővári Mihály)

6. fejezet - 6. Esettanulmányok az uránipari rekultiváció gyakorlatából (szerző: Dr. Csővári Mihály)

6.1 Bevezetés

Magyarországon uránbányászati tevékenység a Mecsek Hegységben folyt. A geológiai kutatások 1953-ban kezdődtek. A lelőhely felfedezése Puharszkij és Csuprova orosz geofizikusok nevéhez fűződik, akik jelentős aktivitást észleletek a Jakab-hegy D-i előterében permkori összletben. Az ezt követő kutatások eredményeként 1955-ben megkezdődött az I.sz. bányaüzem szállító aknájának (106 m mély) és a II. sz. bányaüzem aknájának (149 m) mélyítése is, amelyek 1956 őszén illetve 1958-ban készültek el.

A későbbiekben még további három bányaüzem létesült, az utolsó V. sz. bányaüzem szállító aknája (1118 m) 1978-ban készült el.

A bányászati tevékenység és ércfeldolgozási 1997-ben szűnt meg, elsősorban gazdaságossági okok miatt. A tevékenységgel érintett terület rekultivációja kisebb mértékben a '90-es évek elejétől folyt, de lényegi munka csak a rekultivációra kormány határozat alapjánrendelkezésre bocsátott pénzügyi források után 1998-ban indult meg.

6.1. ábra - I. bányaüzemi aknatorony (MECSEK-ÖKO Zrt)

6.1 ábra I. bányaüzemi aknatorony (MECSEK-ÖKO Zrt)

6.1. táblázat - Sugárvédelmi követelmények a rekultiváció során

Háttér értékekEgységÉrték
Szabadtéri Rn-koncentrációBq/m312
Radon koncentráció zárt térbenBq/m3150
Gamma-dózis intenzitásnGy/h250
Talaj fajlagos aktivitása (Rn)Bq/kg180
Bányameddők, perk. meddő, zagytéri meddők  
Radon exhalációBq/m2s0,74
Radon koncentráció a levegőbenBq/m3Háttér + 20
Gamma-dózis intenzitásnGy/hHáttér + 200
Talaj fajlagos aktivitása (Rn)Bq/kg 
Felső 15 cm Háttér + 180
Következő 15 cm Háttér + 50
Felszíni létesítmények, épületek, közv. körny.  
Épületen belül  
Radon koncentráció a levegőbenBq/m3Háttér + 30
Gamma-dózis intenzitásnGy/hHáttér + 200
Kötött alfa-aktivitásBq/cm20,5
Kibocsátási határértékek  
Uránmg/l2
RádiumBq/l1,1

Az első fázisban elkészült a Környezeti Hatástanulmány, majd kiadásra került a Környezetvédelmi Engedély. Ezek alapján összeállították a Beruházási Programot, megindult az egyes objektumok részletes rekultivációs terveinek kidolgozása, majd a tényleges munka az érintett területeken.

A bányatermelvény feldolgozása.  A kitermelt 47 millió t körüli mennyiségű kőzet csillékbe rakva került a felszínre, ahol a csillemérő állomáson a kőzetet urántartalom szerint minőségi osztályokba sorolták. A 100 gU/t minőségű kőzetet bánya meddőnek minősítették és meddőhányóra irányították. A 100-300 (230) gU/t minőségű kőzet alacsony urántartalmú ércként kezelték és perkolációs feldolgozásra irányították, a nagyobb urántartalmú kőzetet ipari minőségű ércként kezelték, de a kémiai feldolgozás előtt radiometrikus dúsításnak vetették alá.

A radiometrikus dúsítás után kapott kőzetet, 18,8 Mt-t, amelynek átlagos urántartalma 0,1 % körül volt, hidrometellurgiai feldolgozásnak vetették alá. Ennek folyamán, egy sor művelet után, kinyertek 18,1 kt uránt sárga por (kalcium-diuranát) formájában.

6.2. ábra - A bányatermelvény feldolgozásának általános folyamata (MECSEK-ÖKO Zrt)

6.2 ábra A bányatermelvény feldolgozásának általános folyamata (MECSEK-ÖKO Zrt)

A feldolgozás után visszamaradt un. meddőzagyot mésztejes semlegesítés után zagytározóra juttatták. A zagytározókra került meddőzagy 20,4 Mt szilárdanyagot tartalmazott a feldolgozás során hozzáadott különböző segédanyagokkal együtt. A felhasznált legfontosabb segédanyagokat az 6.2 táblázatban összesítettük.

A kénsav az urán kioldását, a piroluzit a magasabb urán-kihozatali hatásfok elérését biztosító oxidációt, az égetett mész pedig a folyamatból távozó savas meddőzagy semlegesítését volt hivatott biztosítani. A sósav és az ipari só az ioncserés folyamtoknál az urán elúciójához került felhasználásra.

6.2. táblázat - Anyagfelhasználás az ércfeldolgozásnál

EgységKénsavPiroluzitSósavÉgetett mészIpari sóVíz*Vill. energiaŐrlőgolyó felh.Anion cserélő
kt19396231004808332 m3   
kg/t102,8305,325,44,41,7 m3/t~30 kWh/t~1 kg/t0,06 kg/t
* Gyakorlatilag bányavíz

6.3. ábra - Az uránérc feldolgozás elvi folyamatábrája a legfontosabb fizikai és kémiai műveletekkel.

6.3 ábra Az uránérc feldolgozás elvi folyamatábrája a legfontosabb fizikai és kémiai műveletekkel.

A szilárdanyaggal együtt 32 millió m3-nyi technológiai oldat (magnézium-szulfáttal és nátrium-kloriddal szennyezett) is kikerült, amelyből kb. 20 millió m3-nyi a talajba szivárgott, nagymértékű talajvízszennyezést okozva a két zagytér környezetében.

Az alábbiakban a fentiekben vázolt tevékenységek során létrejött környezeti károk felszámolásának gyakorlati módjait mutatjuk be. Ennek keretében ismertetjük a: bánya meddők, perkolációs meddők, zagytározók és az ipari létesítmények felszámolása után visszamarad területek helyreállításához kapcsolódó rekultivációs munkákat, valamint a vízminőség-védelem terén tett intézkedéseket.

Az ércfeldolgozás legfontosabb fizikai és kémiai műveleteit a 6.3 ábrán mutatjuk be.