Ugrás a tartalomhoz

A környezeti sugárzás anomáliái

Dr. Várhegyi András (2011)

6.2 Bányabezárás

6.2 Bányabezárás

A bányabezárás első lépéseként letermelték a fejtési üregek környezetében található magas urántartalmú kőzetet. Ennek az volt az elsődleges célja, hogy a majdani vízelárasztás során lehetőleg minél kisebb urántartalmú kőzet kerüljön közvetlen érintkezésbe az elárasztó bányavízzel, ezzel csökkentve a víz jövőbeni szennyezettségét. Ez a módszer természetesen a bányák működésének utolsó fázisában egyben a bányatermelvény magasabb minőségében is megnyilvánult: a bányászat időtartama alatt kitermelt érc urántartalma ~0,08% volt, míg a bezárást megelőző években a minőség 0,123% fölé is emelkedett.

A bányászati munkák befejezése után a bányákból eltávolították a szerves anyaggal (elsősorban dieselolajjal) szennyezett kőzetet. E munka során mintegy 3500 m3-nyi kőzet került a felszínre, amelyet külön e célra kialakított helyen, prizmákba rakva biológiai úton kezeltek.

Fontos szempont volt az aknákkal harántolt vízadó rétegek egymástól való elválasztása. Ez különösen az V. légakna esetében a vízföldtani körülmények miatt volt fontos. Ezzel a mélyebb szintek esetlegesen szennyezett vizei karsztba való bejutásának kockázatát csökkentették, illetve kizárták. Ezért a két összlet érintkezési síkja környezetében cement-injektálást végeztek és záró réteggel kialakításával zárták el egymástól a két víztározó réteget.

A szerves szennyezéstől megtisztított bányaüregekből természetesen a csilléket és egyéb könnyebben mozdítható eszközöket a felszínre hozták, az aknákat, a részben a létesítésük során képződött meddővel, másrészt darabos mészkővel tömedékelték be majd berobbantották. Az aknákat a korábbi termelő helyekkel összekötő vágatokat az aknák közelében zárógáttal választották el a tömedék stabilitásának biztosítása céljából.

A bányaudvarok és a megszüntetett aknatornyok környezetét a szükséges mértékben kármentesítették, a szennyezett talajt a központi hulladéklerakóba (III. meddőre) szállították. Jelenleg a mélybányák vízzel való természetes elárasztása folyik, várhatóan a III. üzemi térség 2015-ben, a II-IV-V üzemi térség 2019-ben telik fel vízzel. Ezt követően e térségekből a víz a korábban ércszállításra használt táron keresztül jut a felszínre és szennyezettségétől függően tisztításra kerül.