Ugrás a tartalomhoz

A környezeti sugárzás anomáliái

Dr. Várhegyi András (2011)

6.4 Perkolációs ércfeldolgozási terület rekultivációja

6.4 Perkolációs ércfeldolgozási terület rekultivációja

Perkolációs módszerrel 7.2 millió t alacsony minőségű ércet dolgoztak fel két különálló területen. Az ércosztályozó közvetlen közelében 2,2 millió t került feldolgozásra, míg az I. sz. bányaüzemhez közeli területen további közel 5 millió t.

A feldolgozott kőzet átlagos urántartalma 136 g/t volt. A perkolációs technológia lényegét az előzőekben ismertettük. Magyarországon a perkoláció sajátossága abban állt, hogy kilúgzó ágensként szódát használtak. A műanyag fóliával szigetelt területen elhelyezett töretet 20-25 g/l Na2CO3 tartalmú oldattal kezelték. A kezelés során az uránnak kb 55-60 %-a oldódott ki, amelyet a recirkuláltatott oldatokból ioncserével vonták ki.

A Perkoláció-I területen kialakított domb-együttes a 6.7. ábrán látható. Egyes dombokat az oldattároló medencerészekkel együtt a 6.8. ábrán láthatjuk.

6.7. ábra - Perkoláció-I területen létesített perkolációs domb-együttes (MECSEK-ÖKO Zrt)

6.7 ábra Perkoláció-I területen létesített perkolációs domb-együttes (MECSEK-ÖKO Zrt)

6.8. ábra - Perkolációs dombok oldat tároló medencékkel,1997

6.8 ábra Perkolációs dombok oldat tároló medencékkel,1997

A Perkoláció-II területen feldolgozott mintegy 4,9 millió tonna alacsony minőségű érc prizmái három külön álló területen helyezkedtek el (6.9. ábra)

6.9. ábra - Alacsony minőségű ércek feldolgozása perkolációval, Perkoláció-II terület (MECSEK-ÖKO Zrt)

6.9 ábra Alacsony minőségű ércek feldolgozása perkolációval, Perkoláció-II terület (MECSEK-ÖKO Zrt)

Az uránbányászat megszüntetésével a perkolációs medencék is felszámolásra kerültek. A perkolációs területek rekultivációjának fontosabb műveletei az alábbiak voltak:

  • állapotfelvétel,

  • szabad víz eltávolítása,

  • a meddő átmosása bányavízzel,

  • a meddő átszállítása a központi hulladéktározóba (III. sz. meddőhányó),

  • a terület szennyezettségének ellenőrzése,

  • felszíni kármentesítés a szennyezett talaj felszedésével és hulladéktárolóba való átszállításával.

6.4.1 Állapotfelmérés

Az állapotfelmérés alapján megállapították, hogy a:

  • meddő U-tartalma 57-70 g/t, Ra-tartalma 1,5-2 Bq/g,

  • a szabad víz és a pórusvíz U-tartalma 10-20 mg/l, rádium aktivitás-koncentrációja 1-2 Bq/l,

  • a szabad víz térfogata 310 ezer m3,

  • a szabad víz oldott anyag tartalma 10-15 g/l (Na2SO4, NaHCO3, NaCl)

  • meddő γ-dózis intenzitása 0,8-1,2 µGy/h,

  • a meddő Rn-fluxus értéke 0,8-1,2 Bq/m2s.

A felmérésből levont legfontosabb következtetések:

  • a szabadvíz urántartalma és rádiumtartalma egyaránt magas, közvetlenül nem bocsátható ki, ezért tisztítani kell;

  • a meddő γ-dózisintenzitása és radonfluxusa ugyancsak határérték feletti, ezért a meddőt inaktív anyaggal le kell fedni.

6.4.2 Szabad víz kezelése

A területekről a szabad vizet az akkor még működő Ércdúsító Üzembe juttatták, ahol azt a zagytéri vízzel együtt kezelték mésszel (U-leválasztás, oldott anyagtartalom csökkentés) és bárium-kloriddal (Ra-leválasztás).

A szabadvíz leürítése után a perkolációs dombokra bányavizet juttattak az oldott urán kimosása céljából. A mosás során kapott vizet ugyancsak az Ércdúsító Üzem technológiai rendszerében kezelték tovább a szennyezők kivonása céljából.

6.4.3 A meddő átszállítása végleges tároló helyre

Az így kezelt perkolációs meddőben mintegy 390 t urán maradt vissza. Az ivóvízbázis védelme érdekében a meddő nem kerülhetett át a zagytározóra (a nemzetközi gyakorlattal ellentétben), és helyben sem volt rekultiválható, hanem a III. sz. meddőhányóra kellett átszállítani.

6.4.4 Radiológiai állapotfelvétel a perkolációs területeken a meddő átszállítása után

A γ-dózis térképet a 6.10 ábra mutatja pl. a P-I területre. Látható hogy egyes helyeken magas szennyezettség található. Ezek a lokális helyek elsősorban a szivattyúházak, ioncserélő oszlopok és csővezetékek közelében alakultak ki, nyilvánvalóan az üzemelés során bekövetkezett oldatkiömlések miatt.

Ennek következtében a területről ki kellett termelni a felső 10-20 cm-es réteget is. Helyenként a szennyező anyag mélyebbre hatolt le, ezért a kármentesítés során, különösen a Perkoláció-I terület és a korábbi Ércosztályozó közötti területen (amelyen ércet is tároltak a 60-as években) nagyobb mélységből is el kellett távolítani a földet. Ilyen módon a felszíni γ-dózis értékek a határérték alá csökkentek. Azonban helyenként talajvízszennyezést észleltek. A P-I terület talajvíz szennyezettség-térképét a 6.9. ábrán láthatjuk. Ilyen helyeken post-remediációs munkák keretében kell talajvíz-tisztítást végezni.

6.10. ábra - A perkolációs meddő elszállítása utáni γ-dózis-intenzitás térképe (MECSEK-ÖKO Zrt)

6.10 ábra ábra A perkolációs meddő elszállítása utáni γ-dózis-intenzitás térképe (MECSEK-ÖKO Zrt)

6.11. ábra - Talajvíz szennyezettsége a Perkoláció-I területen (MECSEK-ÖKO Zrt)

6.11 ábra Talajvíz szennyezettsége a Perkoláció-I területen (MECSEK-ÖKO Zrt)